Krasznozatonszkij
Krasznozatonszkij (oroszul: Краснозатонский) városi jellegű település Oroszországban, Komiföldön. Egykor hajógyáráról volt nevezetes.
| Krasznozatonszkij (Краснозатонский) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Komiföld |
| Irányítószám | 167904 |
| Körzethívószám | 88 212 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8566 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | UTC+03:00 |
| Elhelyezkedése | |
.svg)
 Krasznozatonszkij
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 61° 40′ 40″, k. h. 50° 58′ 30″Koordináták: é. sz. 61° 40′ 40″, k. h. 50° 58′ 30″ | |
Krasznozatonszkij
Pozíció Komiföld térképén
| |
| Krasznozatonszkij weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznozatonszkij témájú médiaállományokat. | |
Lakossága: 8603 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése szerkesztés
A köztársasági fővárostól, Sziktivkartól 9 km-re keletre, a Vicsegda bal partja mellett helyezkedik el. 1939-ben a település neve Zaton „Krasznij Vodnyik” volt. A név a település elhelyezkedésére utal: a „zaton” jelentése 'a partba benyúló folyóöböl, lefolyástalan folyóöböl'.
Története szerkesztés
1931-ben a vicsegdai hajózás elősegítésére a Sziktivkarral szemközti folyóparton hajójavító üzemet alapítottak. A tavaszi áradások miatt azonban az üzemet 1934-ben a várostól 9 km-re lévő megfelelőbb helyre költöztették és ott új szerelőműhelyt, kisebb öntödét is létesítettek. 1941-ben a Gulag foglyainak munkájával hajógyár építése kezdődött. A hajók javításán és a hajógyár építésén dolgozók egyaránt embertelen körülmények között éltek, kezdetleges módszerekkel végezték munkájukat.
1952-ben hivatalosan is megalakult Krasznozatonszkij mint munkástelepülés (rabocsij poszjolok). Az 1950-es évek közepén a két ipari létesítmény egyesítésével létrejött a Vicsegdai Hajójavító Gyár, a település gazdaságát meghatározó vállalat.
Az 1980-as években kezdődött válságos időszakban a gyárat szervezetileg a sziktivkari folyami kikötőhöz csatolták. A település gazdasági életét egykor meghatározó vállalat ellen az 1990-es évek közepén csődeljárás indult.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
Források szerkesztés
- szerk.: A. I. Turkin: Toponyimicseszkij szlovar Komi ASZSZR (orosz nyelven). Sziktivkar: Komi Könyvkiadó (1986)
- Priroda i isztorija Komi (orosz nyelven). Leonyid Tomov. (Hozzáférés: 2014. december 6.)