Kristó Nagy István
Kristó Nagy István (Sándorfalva, 1921. június 16. – ?, 2010. augusztus 11.) magyar kritikus, irodalomtörténész, művészettörténész, műfordító.
| Kristó Nagy István | |
| Született | Kristó Nagy István 1921. június 16. Sándorfalva,  |
| Elhunyt | 2010. augusztus 11. (89 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Koncz Márta |
| Foglalkozása | kritikus, irodalomtörténész, művészettörténész, műfordító |
| Iskolái | Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1944, gyógyszerészet) |
| Kitüntetései | Nagy Lajos-plakett (1993) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996) Nagy Lajos Emlékérem (1997) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Kristó Nagy István Sándorfalván született 1921. június 16-án Kristó Nagy István és Kenéz Katalin gyermekeként.
Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész szakán végezte el 1944-ben.
Egyetemi évei alatt 1942-1944 között a Gazdaságpolitikai Szolgálat munkatársa volt, az egyetemes ellenállás szervezése miatt letartóztatták. 1945-ben megszökött. A következő három esztendőben a Független Ifjúság munkatársa volt. 1948-1957 között gyógyszerészként dolgozott. 1957-1969 között lektor volt. 1969-1973 között a Magvető Könyvkiadó, 1973-1981 között a Könyvvilág című lap, 1982-1990 között pedig ismét a Magvető Könyvkiadó főszerkesztője volt. 1974-1989 között a Hazafias Népfront művelődéspolitikájának egyik irányítója volt. 1989-1990 között a Rakéta Regényújság főszerkesztő-helyettese volt. 1993-1998 között a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöke volt. 1996 óta a Tények és tétek szerkesztője volt.
A népi írókkal, valamint a 20. századi külföldi irodalmárokkal és művészekkel foglalkozott.
Ügynöki tevékenysége szerkesztés
„Juhász Lajos” fedőnéven az 1960-as évek elejéig állambiztonsági foglalkoztatásban ügynök.[1] Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián szerint még 1945-ben állt állambiztonsági szolgálatba, de 1956 előtti tevékenységéről nem idéznek dokumentumot.[2] Szőnyei Tamás egy adata szerint már 1949-ben állambiztonsági szolgálatban állt és egy személy elfogása kapcsán dekonspirálódott. 1957 és 1963 között született, adatokban és hangulati elemekben egyaránt gazdag jelentései kilenc dossziét töltenek meg, ebben az időben a Magvető Kiadó lektoraként tevékenykedve a kulturális közélet igen sok szereplőjével állt kapcsolatban, ezért jelentéseiben is sokan szerepelnek.[3] Jelentett többek között Balogh Sándorról, Bálint Sándorról, Péntek Istvánról, Csóré Áronról, Mészöly Miklósról, Tüskés Tiborról és a népi írók körének több szereplőjéről.[1] Ügynöki aktáit Bárdos József őrnagy zárta le széles körű dekonspirálódása miatt, de kiadói vezetői pozíciójában az állambiztonság társadalmi kapcsolatként továbbra is számíthatott a segítségére.[3]
Magánélete szerkesztés
Felesége Koncz Márta volt. Két gyermekük született; Judit (1947) és István (1974).
Művei szerkesztés
- Demokrácia (1946)
- Ismerkedés a világirodalommal (1962)
- Faulkner (Déry Györggyel, 1966)
- Az angol irodalom a huszadik században I–II. (társszerkesztő, 1970)
- Regények, drámák, remények. Pillantás az élő világirodalomra. (1971)
- Bölcsességek könyve I–III. (válogatás, 1982-1999)
- Edvard Munch (1983)
- Hézső Ferenc (1986)
- Vásárhelyi festők (1988)
- A nyilasok (1991)
- A világirodalom története I–II. (1993)
- Gondolattár (cd-rom, 2000)
- Az ám, Hazám (2008)
- Az ám, tabu (2008)
- MÁV, Kafka meg sok más (2009)
- A bölcsességek könyve (szerk.)
Műfordításai szerkesztés
- Franz Kafka: Amerika (regény, Szeged, 1997)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://origo.hu/p/ugynokok/ugynokok2.pdf
- ↑ [Elhallgatott múlt – A pártállam és a belügy – A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990. 2008., 1956-os Intézet, Corvina. 234-235. oldal]
- ↑ a b [Szőnyei Tamás: Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. I., 89-90. oldal]
Források szerkesztés
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
