Eonotéma/Eon Időtéma/Idő (éra) Rendszer/
időszak
≈ Kezdete
(millió év)
Fanerozoikum
tart.: 542 millió év
Kainozoikum
Földtörténeti újkor
tartama: 65,5 millió év
kvarter 2,588-0
neogén 23,03-2,588
paleogén 65,5-23,03
Mezozoikum
Földtörténeti középkor
tartama: 185,5 millió év
Kréta 145,5-65,5
Jura 199,6-145,5
Triász 251-199,6
Paleozoikum
Földtörténeti ókor
tartama: 291 millió év
Perm 299-251
Karbon 359,2-299
Devon 416-359,2
Szilur 443,7-416
Ordovícium 488,3-443,7
Kambrium 542-488,3
P
R
E
K
A
M
B
R
I
U
M
Proterozoikum
tart.: 1,958 milliárd év
Neoproterozoikum
Új Proterozoikum
tartama: 458 millió év
Ediakarium 635-542
Kriogenium 850-635
Tonium 1000-850
Mezoproterozoikum
Középső Proterozoikum
tartama: 600 millió év
Stenium 1200-1000
Ectasium 1400-1200
Calymmium 1600-1400
Paleoproterozoikum
Korai Proterozoikum
tartama: 900 millió év
Statherium 1800-1600
Orosirium 2050-1800
Rhyacium 2300-2050
Siderium 2500-2300
Archaikum
tart.: 1,500 milliárd év
Neoarchaikum
tart.: 300 millió év
2800-2500
Mezoarchaikum
tartama: 400 millió év
3200-2800
Paleoarchaikum
tartama: 400 millió év
3600-3200
Eoarchaikum
tartama: 400 millió év
4000-3600
Hadaikum
tart.: 600 millió év
4600-4000

A kronosztratigráfia (kronos=idő (gr.); stratum=réteg(lat.)) vagy "időrétegtan" a geológiai képződmények megkülönböztetésével és csoportosításával foglalkozó tudománynak, a rétegtannak résztudománya. Célja a kőzetek képződési korának meghatározása a kőzetből vett minták alapján. A kronosztratigráfia segítségével az egymástól jól elkülöníthető kőzetek (lásd: kőzetrétegtan) képződésének időtartama is meghatározható. Ezek alapján a képződmények kronosztatigráfiai egységekbe sorolhatók, amelyek hierarchikus rendszert alkotnak. Ezek eonotéma, időtéma (ératéma), rendszer, sorozat, emelet, alemelet és kronozóna néven ismertek.[1]
Az abszolút kor alapvetően a geológiai képződmények keletkezési idején fosszilizálódott geokémiai környezet vizsgálatával határozható meg.

Módszerek

szerkesztés

Az abszolút kormeghatározás módszerével a geokémia tudományterülete foglalkozik. Általában a kémiai izotópok arányát vizsgálja, amelyek a földtörténet során, vagy az kőzetalkotó ásványok kristályosodása óta megváltoznak, de más módszerek is léteznek. Ismertebb módszerek:

  • A stabil izotópos módszerek a földtörténeti közelmúlt (pleisztocén-holocén) eseményeit mutatják ki:
  • 13C/12C (egykori klimatikus viszonyok, légköri CO2 vizsgálata)
  • 16O/18O (egykori hőmérsékleti viszonyok kimutatása)
  • Termolumineszcens módszerekkel üledékes kőzetek betemetődési korát lehet vizsgálni.
  • A hasadványnyom-módszerrel (angolul fission track analysis) módszerrel az atommagok hasadásának nyomaiból, illetve azok gyakoriságából következtethető ki a kőzetek 238U izotópot tartalmazó kristályainak bizonyos, ún. záródási hőmérséklet alá hűlésének kora, illetve a nyomok hossz-eloszlásából a befoglaló kőzettest hőtörténetére következtethetünk.

A kronosztratigráfia és a geokronológia fogalmak elkülönítése

szerkesztés

A két fogalom, de különösen a hozzájuk tartozó elnevezési gyakorlat könnyen összekeverhető még a földtudományokban járatosak számára is, mivel a kronosztratigráfiai egységek és a földtörténeti korok nevei megegyeznek, csupán a hierarchikus nevezéktani kategóriák különböznek (l. táblázat). A megkülönböztetés azért szükséges, mert a kronosztratigráfia (vagy időrétegtan) a kőzetekkel a geokronológia (vagy földtörténet) viszont az eltelt idővel foglalkozik. Egy időbeli fogalomról pedig nem lehet ugyanolyan értelemben beszélni, mint egy szikláról.

Például hivatkozhatunk a felső pleisztocén rétegsorra, ha a kavicsos folyami üledékekről vagy a lerakódott löszről beszélünk, de a Würm-glaciális a késő pleisztocén folyamán történt.

A kronosztratigráfiai táblázat tehát a Föld fejlődéstörténete során képződött kőzetekre, a geokronológiai skála pedig az eltelt időre vonatkozó hierarchikus megnevezések táblázatos gyűjteménye.

A táblázat feltünteti az idő-, vagy rétegtani egységek kezdetét és végét, valamint jellegzetes megkülönböztető színekkel szemlélteti azokat. Ezek a színek nemzetközileg elfogadott színek, amelyeket földtani térképeken és szelvényeken is alkalmaznak, de különböző kiadványok más-más színárnyalattal jellemezhetnek azonos korokat.



  1. Császár Géza 2002: A Magyar Rétegtani Bizottság által jóváhagyott geokronológiai és kronosztratográfiai terminusok - Földatni Közlöny 132/3–4, 481–483 (2002) Budapest

További információk

szerkesztés