A Kuhl-szarvas (Hyelaphus kuhlii) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.[1]

Kuhl-szarvas
Bika
Bika
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Cervoidea
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nemzetség: Cervini
Nem: Disznószarvasok (Hyelaphus)
Faj: H. kuhlii
Tudományos név
Hyelaphus kuhlii
(S. Müller, 1840)
Szinonimák
  • Axis kuhlii Temminck, 1836
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kuhl-szarvas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kuhl-szarvas témájú médiaállományokat és Kuhl-szarvas témájú kategóriát.

Tudományos nevét Heinrich Kuhl német zoológus tiszteletére kapta.

Előfordulása szerkesztés

A Kuhl-szarvas kizárólag az Indonéziához tartozó Bawean-szigeten él.

Megjelenése szerkesztés

Szőrzete szürkésbarna és rövid. A bak marmagassága 65–70 centiméter, a legnagyobb testhossza 140 centiméter (de általában 105–115 centiméter), farokhossza 20 centiméter és testtömege 50–60 kilogramm. Az agancsának csak három elágazása van. A fején és nyakán kis sárgás foltozások vannak. A torka fehéres. A szeme körül gyűrű látható. Meneküléskor felemeli farkát, hogy látszódjon a fehér tükre. A gida születésekor fehéren pettyezett.

Életmódja szerkesztés

A szigeten található erdők és hegyvidéki erdők sűrű aljnövényzete közt rejtőzködik. Nappal pihen; hajnalkor és sötétedéskor mozog. Kis csordákban él, melyek 4-5 tehénből, azok gidáiból és akár két bakból is állhat. Növényevőként perjeféléket, egyéb lágy szárú növényeket, ágacskákat, leveleket és akár kultúrnövényeket is fogyaszt. A Bawean-sziget az emberen kívül alig van ellensége; a ragadozó madarak és a pitonok fognak meg belőle. A bak agresszívan viselkedik más, idegen bakokkal szemben; szagmirigyeivel és vizeletével is lefújhatja a betolakodókat, valamint területének határait.[2][3]

Szaporodása szerkesztés

A vemhesség 225-230 napig tart; ennek végén egy gida születik. Az ellések általában február és június között történnek meg.

Veszélyeztetettsége szerkesztés

Az Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok közé sorolja, mivel amúgy is helyen él és ebből egyre többet foglal el az ember. Ez az állat rajta van a Washingtoni egyezmény (CITES) 1. listáján, a különösen veszélyeztetett fajokról szólón, mely tiltja a vele való nemzetközi kereskedelmet.[4][5][6]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Axis kuhlii (Bawean Deer, Bawean Hog Deer, Kuhl's Hog Deer)
  2. Regional Office of Endangered Species, Eastside Fed. Complex, 911 NE 11th Ave. Portland Oregan 97232, Archived copy. [1999. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 15.)
  3. Edinburgh Zoo and Highland Wildlife Park, The Royal Zoological Society of Scotland, Edinburgh, Scotland, United Kingdom, EH12 6TES
  4. {{{assessors}}} (2008). Hyelaphus kuhlii. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 8 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of critically endangered.
  5. Archived copy. [2011. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
  6. Kuhl's hog deer. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 8.)

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bawean deer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.