Wikipédia

Kuncze Gábor

(1950–) magyar közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő

Kuncze Gábor (Pápa, 1950. november 4. –) magyar politikus, volt országgyűlési képviselő, egykori belügyminiszter, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) egykori elnöke, emblematikus alakja.

Kuncze Gábor
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1994. július 15. – 1998. július 7.
ElődKónya Imre
UtódPintér Sándor
A Szabad Demokraták Szövetségének 4. elnöke
Hivatali idő
1997. április 24. – 1998. május 31.
ElődPető Iván
UtódMagyar Bálint
A Szabad Demokraták Szövetségének 7. elnöke
Hivatali idő
2001 júniusa – 2007. március 31.
ElődDemszky Gábor
UtódKóka János
Született1950. november 4. (73 éves)
Pápa
PártSzabad Demokraták Szövetsége
Foglalkozás
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuncze Gábor témájú médiaállományokat.

Tanulmányai szerkesztés

Várpalotán járt általános iskolába, majd 1964-től a kecskeméti Piarista Gimnázium tanulója, ahol 1969-ben érettségizett. Érettségi után egy évig segédmunkás a várpalotai bányában. 1970-ben felvették a Felsőfokú Építőipari Technikumba (1972-től Ybl Miklós Műszaki Főiskola), ahol 1974-ben mélyépítő üzemmérnöki diplomát szerzett. 1980 és 1985 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipari szakán szerzett egyetemi diplomát, majd 1988-ban szakközgazdászi képesítést.

Pályafutása a rendszerváltás előtt szerkesztés

1974-től a Fővárosi Vízművek műszaki előadója, majd a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő vállalat építési művezetője, illetve az Országos Villamos-távvezeték Vállalat beruházási ellenőre volt. Később a Duna-menti Regionális Vízművek építési üzemvezetője. 1983 és 1985 között az Építőipari Gépesítő Vállalat beruházási osztályvezetője, majd ellátási főosztályvezetője. 1985 és 1990 között az Épgépterv gazdasági igazgatóhelyettese volt.

Közéleti tevékenysége szerkesztés

1989-ben a tököli Falufórum alapítója.

Pártjában szerkesztés

1992-ben lépett be a Szabad Demokraták Szövetségébe, még ugyanabban az évben az országos tanács tagja lett. 1993-ban országos listavezetővé, a következő évben az SZDSZ ügyvivőjévé választották. 1997-ben elnyerte a párt elnöki tisztét, amiről az 1998-as országgyűlési választás után lemondott, ellenben újra bekerült a párt ügyvivői testületébe. 2001-ben a párt küldöttgyűlése újra elnökké választotta, posztján 2003-ban és 2005-ben megerősítették. 2006. október 19-én bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért, és a következő országgyűlési választást követően visszavonul a politikai életből.

Országgyűlési képviselőként szerkesztés

Az országos politikai életbe 1990-ben kapcsolódott be, amikor pártonkívüli, de SZDSZ-es jelöltként az országgyűlési választásokon először nyerte el a szigetszentmiklósi egyéni választókerületi mandátumot. Ezt az eredményét – a szabadon választott országgyűlés 20 éves története alatt egyedüliként – a következő négy választáson is megismételte.

Az első ciklusban előbb az SZDSZ-frakció közlekedési és hírközlési szóvivője, az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának tagja, 1993 és 1994 között a frakció vezetője.

1998-tól 2000-ig pártja ellenzéki képviselőcsoportjának vezetője.

2002-től ismét a szabad demokraták frakcióvezetője, a házbizottság tagja. Tagja volt még a gazdasági és a mezőgazdasági bizottságnak, valamint az egészségügyi bizottságnak alelnökként.

A kormányban szerkesztés

Az MSZP és az SZDSZ koalíciókötése után 1994 és 1998 között a Horn-kormány belügyminisztere és Horn Gyula miniszterelnök koalíciós helyettese lett. A két párt 2002-ben és 2006-ban alakított kormányaiban már nem vállalt szerepet.

 
Kuncze Gábor Gyurcsány Ferenccel a liberális sátorban – 2006. április 23.

2009 októberében feloszlatta magát a párt szigetszentmiklósi szervezete, amelynek Kuncze is tagja volt, aki nem újította meg párttagságát, hanem ez év augusztusában több volt SZDSZ-es politikussal megalapította a Szabadelvű Polgári Egyesületet, aminek elnöke lett.[1] A 2010-es országgyűlési választáson nem indult.

Ellenzéki vezetőként szerkesztés

1998 után az ellenzék egyik vezető politikusaként az Országgyűlésben folyamatosan bírálta az Orbán-kormány munkáját. Kezdeményezte a kétszintű minimálbér bevezetését, melynek értelmében a diplomások legkisebb munkabére az alap minimálbér kétszerese volna, javaslatát azonban a jobboldali többségű Országgyűlés nem tárgyalta. Többször kritizálta a milliárdos közpénzeket költő Országimázs Központ tevékenységét. Számos alkalommal élesen bírálta a Fideszt az állami működés demokratikus garanciáinak fokozatos leépítéséért, és követelte ezek visszaállítását. Sérelmezte az Országgyűlés ritkított, háromhetenkénti ülésezési rendjét.[2]

A médiában szerkesztés

2008 és 2013 között a Klubrádió műsorvezetője,[3][4][5] 2010-ben pedig az ATV képernyőjén is megjelent ebbéli szerepkörben.[6]

Kritikák szerkesztés

Belügyminisztersége negyedik évében, a választások előtt két hónappal máig ismeretlen tettesek meggyilkolták Fenyő János vállalkozót. Másnap, 1998. február 12-én Horn Gyula a kormányülésen kijelentette: „Ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság, nem az, amit elvárnak az állampolgárok. Elfogadhatatlan, hogy naponta történjenek rablások és gyilkosságok.”[7] A koalíciós partner által irányított terület kritikájával így a kisebbik kormánypártra igyekezett tolni a felelősséget; ezzel ugyanakkor az ellenzék mondanivalójára is ráerősített, akik egyébként is a kampány egyik központi témájává tették a közbiztonság kérdését. Elemzők szerint ez is hozzájárult a választási vereséghez.[8]

2006-ban egy kiszivárgott, zárt körű beszélgetésben a rendőrök által 2006. október 23-án bántalmazott Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt „Révész Mártíriusznak” nevezte.[9] 2007-ben Kuncze rosszul sikerült viccelődése okán a Mártirius Kft. 120 óriásplakátot ragasztott ki Budapesten, melyen korrupcióval, valamint a rendszerváltás és a liberalizmus lejáratásával vádolták meg. Az alkalmat az SZDSZ-elnök távozása szolgáltatta.[10]

2009 februárjában Kuncze ismét botránykeltő kijelentést tett. A Klubrádióban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tanácsadójával beszélgetett. A műsorban szó esett a rendkívül rossz társadalmi közhangulatról is, mely szerinte teljesen megalapozatlan és megoldásként ciántabletták kiosztását javasolta az elégedetlenkedőknek.[11]

„Kuncze Gábor: (...) nagyon sok embert ismerek, akik összehasonlíthatatlanul jobban élnek, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, és olyan mély letargiában vannak ettől a rettenetes országtól meg helyzettől, hogy legszívesebben az ember tényleg ciántablettát osztogatna nekik, hogy jussanak már túl a problémájukon. Ami természetesen nem megoldás.

Dessewffy Tibor: És ez azért nagyon nagy baj, hogy a középosztály nem ismeri fel ezt a relatív felfelé lépését, mert azért vannak nagyon sokan, akik tényleg nagy bajban vannak...”

– Részlet a Klub Rádió műsorából

Családja szerkesztés

Édesapja orvos, édesanyja háztartásbeli volt. 1979 óta nős, felesége Fellegi Katalin, matematika-fizika szakos középiskolai tanár.

Lásd még szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Új párt lehet a szabadelvű egyesületből Index, 2009. augusztus 17.
  2. ↑ Bogád Zoltán: Továbbra is háromhetenként ülésezik a parlament. index.hu (2001. szeptember 3.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 30.)
  3. ↑ Beszélje meg Bakáccsal, Gálvölgyivel, Havassal vagy Kunczéval!, 2008. szeptember 3. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
  4. ↑ Kuncze Gábor. [2010. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
  5. ↑ A Klubrádió megválik Kuncze Gábortól a politikai szerepvállalása miatt. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  6. ↑ Az ATV-n vezet új műsort Kuncze – nem érdeklik a hatsoros mantrák, 2010. szeptember 3. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
  7. ↑ Ami ma van, az nem közbiztonság, 2008. február 11. (Hozzáférés: 2009. szeptember 1.)
  8. ↑ Az 1998-as választások, 2006. január 18. (Hozzáférés: 2009. szeptember 1.)
  9. ↑ Miért "Révész Mártíriusz"? mtv.hu
  10. ↑ Index:A Mártiriusz árulózza Kunczét 2007. április 2.. (Hozzáférés: 2009. február 27.)
  11. ↑ Demokrata.hu

További információk szerkesztés


Elődje:
Pető Iván
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke
1997 – 1998		 
 Utódja:
Magyar Bálint
Elődje:
Demszky Gábor
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke
2001 – 2007		 
 Utódja:
Kóka János
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kuncze_Gábor&oldid=26250157”