Kunfalva
Kunfalva (szlovákul Konská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
| Kunfalva (Konská) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1350 |
| Polgármester | Janka Stupňanová |
| Irányítószám | 013 13 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1650 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 275 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 435 m |
| Terület | 5,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 50″, k. h. 18° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 50″, k. h. 18° 40′ 40″ | |
| Kunfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kunfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Zsolnától 14 km-re délnyugatra, Rajecfürdőtől 2 km-re délre fekszik.
Története szerkesztés
A falu keletkezése az 1228-as évszámhoz köthető, amikor az egyházi források szerint az első templom épült. A falu rajeci uradalomhoz tartozott. A templom felépülése a rajeci uradalom egy részének II. András király által az esztergomi káptalan részére történő adományozással lehet összefüggésben. Ez az első templom a faluval együtt tatárjáráskor pusztult el. 1287-ben a káptalan birtokát a Hont-Pázmány nembeli Kázmérral cserélte el. 1297-ben az egész Rajecvölgy Csák Máté uralma alá került, majd ennek halála után a királyra szállt. A 14. században királyi birtokként a zsolnalitvai vár tartozéka volt.
A falut "villa Kunzka" néven 1350-ben említik először, első ismert soltésza és bírája Tyl fia Miklós volt. A név alapján a soltész német volt, a betelepített lakosság, amely 16 évre adómentességet kapott azonban valószínűleg szlovák. A 14. század második felében a források szerint új, gótikus templomot építettek. 1368 után a soltészságot a gömöri Balog család tagja Domonkos vásárolta meg, aki 1376-ban a birtokot elcserélte a királlyal. A 14. század végén a falu a Rajecvölggyel együtt Sztrecsény várának uradalmához került. 1456-ban már újra Litva várához tartozott, mely 1474-ben királyi adományként Kinizsi Pálé, majd 1495-től Szapolyiaké.
1543-ban 15 jobbágytelek, 8 zsellér és egy bíró volt a településen. 1556-ban a livtai uradalmat a Thurzó család szerezte meg. 1598-ban malom és 27 ház állt a faluban. Az 1626-os urbárium szerint a faluban malom és fűrészüzem működött, bíró, 11 jobbágy és 8 zsellér élt itt. 1628-ban a litvai uradalmat négy részre osztották, melyen a Thurzók, a Perényiek, a Révayak és a Lengyelek osztoztak. 1707-ben 10 jobbágy és 21 nincstelen élt itt, miközben sok falu a kuruc harcokban elpusztult. 1770-ben 17 jobbágytelke volt, 107 jobbágy, 10 zsellér és 2 nincstelen. 1784-ben az első népszámláláskor 77 házában 90 családban 553 lakosa volt. 1798-ban legnagyobb birtokosai a Mednyánszky, Újváry, Balassa, Perényi és Pongrác családok. 1826-ban a régi templomot lebontották helyette egy fakápolnát építettek amely az új templom megépültéig volt az istentiszteletek színhelye. 1828-ban 40 házban 725 lakos élt a községben. 1873-ban a livtai uradalom megszűnt, az új birtokos Popper Lipót lett. 1886-tól Ballestrém Ferenc és Hahn Sámuel a birtokosai.
Vályi András szerint "KONSZKA. Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik egy völgyben, a’ Rajeczi fördők felett, erdeje, legelője elég van, piatza közel, de földgye nedves." [2]
Fényes Elek szerint "Konszka, Trencsén m. tót falu, egy völgyben a rajeczi fördők felett. Számlál 705 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. temploma elromlott; hanem a sztranskai templom szolgál helyette; földe vizenyős; legelője elég; valamint fája is. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1038, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1300 lakosából 1297 szlovák volt.
2011-ben 1458 lakosából 1442 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban. Tornyát csak 1948-ban építették hozzá.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
