Kuntapolca
Kuntapolca (szlovákul: Kunova Teplica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
| Kuntapolca (Kunova Teplica) | |
 | |
| A templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1243 |
| Polgármester | Gyenes Éva |
| Irányítószám | 049 33 |
| Körzethívószám | 058 |
| Forgalmi rendszám | RV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 730 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 78 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 256 m |
| Terület | 8,42 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 37′, k. h. 20° 23′Koordináták: é. sz. 48° 37′, k. h. 20° 23′ | |
| Kuntapolca weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuntapolca témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Rozsnyótól 23 km-re délnyugatra, Pelsőctől 8 km-re északra, a Csetneki-patak völgyében fekszik.
Története szerkesztés
Nevét melegvízű forrásáról kapta. 1243-ban „Toplucha" alakban említik először, az Ákos nemzetség tulajdona volt. Ezután a 16. század közepéig a Bebekek tulajdona, akiknek 1427-ben 24 portája állt a településen. 1318-ban „Thoploca", 1320-ban „Topolcha", 1336-ban „Tapolcha" alakban szerepel az írott forrásokban.
A 18. században vasolvasztók működtek területén, ahol 1830-ban nagyolvasztó is épült. A pestisjárvány következtében 1710-re 7-re csökkent a lakosság száma.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAPLÓCZ. Kún Taplócz, és Jólsva Taplócz. Két magyar falu Gömör Várm. földes Ura a’ Csetneki Uradal. Ura, fekszik Pelsőcz hegye alatt, Csetnekhez 1 órányira, és annak filiája; ennek pedig földes Ura Gr. Koháry Uraság, és más Urak, ez fekszik Süvethének szomszédságában, mellynek filiája; lakosaik többfélék, földgyeik közép termésűek, határjoknak egy része hegyes, réttyeiket a’ víz áradások járják; a’ vas műhelyeknél van módgyok a’ keresetre."[2]
1828-ban 54 házában 694 lakos élt. Lakói a helyi vasolvasztóban dolgoztak, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.[3]
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Taplocza (Csetnek), Kun Taplocza, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez délre 1 1/2 órányira: 136 kathol., 558 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa hegyekből és 3 völgyekből áll. Van itt a helységben egy meleg forrás, melly soha be nem fagy, s illyenek a határbeli mészsziklákból még két helyen fakadnak. A csetneki urad. tartozik."[4]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kuntaplócza, a csetneki völgyben fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 105 házzal és 629, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. 1351-ben Tapolcha és Thopolcha alakban szerepel, mint a csetneki uradalomhoz tartozó község. Későbbi birtokosai a Gömöry, Czékus, Perényi, Bekény, Szontágh, Kerepesy és Czibur családok. A községben három úrilak van. Az egyiket még a Gömöryek építtették, ez most Hevessy Eleméré, a másikat a Czékus család építtette, ez Rozinay Istváné; a Czibur-féle úrilakot pedig a Concordia vasgyár bányatársulat bírja, melynek itt nagyobb vasgyára és öntődéje van. Azelőtt a községet Csetnek-Taplóczának is nevezték, de Kunova-Teplicze tót neve is ismeretes volt. A községben levő ág. h. ev. templom 1805-ben épült. Ide tartoznak a Concordia vasgyár és az Alsóhámor telepek is. A községben van posta és távíró, vasúti állomása pedig Pelsőcz."[5]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét Magyarország, azon belül pedig Gömör és Kishont vármegye része.
Népessége szerkesztés
1910-ben 831-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 653 lakosából 366 szlovák, 269 magyar.
2011-ben 655 lakosából 322 szlovák és 199 magyar.
Nevezetességei szerkesztés
- Evangélikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban. Oltára 19. századi.
- Vasöntöde a 18. század elejéről.
- Melegvízforrás a falu közepén.
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1772-ben Bilnitza Pál evangélikus lelkész, püspök.
- Itt született 1797-ben Madarász András magyar vasiparos, Madarász Viktor festőművész apja.
- Itt született 1949. június 16-án Madarász László kibernetikus, egyetemi tanár.
Képgaléria szerkesztés
-
A falu látképe a taploci dombról -
A taploci gyár a Nagy-hegy lábánál -
A Nap és a Hold a tornyon -
Első világháborús emlékmű -
Hősök névsora -
Községi hivatal -
Általános (alap) iskola -
Utcakép -
Utcakép -
Melegvizű forrás
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Jozef Drenko: Kunova Teplica (monografia) - A 184 oldalas, gazdagon illusztrált (szlovák nyelvű, de latin és magyar forrásokat is bemutató) mű a község és környékének részletes földrajzi - történeti ábrázolását tartalmazza (.pdf) Archiválva 2012. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben(2006), ISBN 80-89168-16-7.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
