Kupinovac (Belovár)
Kupinovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
| Kupinovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Belovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43000 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 117 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 50″, k. h. 16° 53′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 50″, k. h. 16° 53′ 26″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Belovártól légvonalban 7, közúton 8 km-re északkeletre, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Velika Dobrovita-patak völgye feletti magaslaton fekszik.
Története szerkesztés
A falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Kupinovecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kupinovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kupinovecz” néven 36 házzal, 81 katolikus, 145 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 89, 1910-ben 156 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 78%-a szerb, 22%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 69%-a horvát, 15%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 144 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 89 | 92 | 99 | 115 | 154 | 156 | 171 | 233 | 227 | 226 | 220 | 211 | 193 | 165 | 170 | 144 |
Nevezetességei szerkesztés
A Legszentebb Istenanya Születése tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a főutca nyugati oldalán egy magaslaton áll. A templom már a 18. században állt. Egyhajós épület keletre néző, sokszögű szentéllyel. Harangtornya a nyugati homlokzat felett áll, piramis alakú toronysisak fedi.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 360. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
