Kutor Ferenc
Kutor Gyula Ferenc, Kotory Kutor Gy. Ferenc (Nagyatád, 1888. január 11. – Pécs, 1970. november 1.) zeneszerző, karnagy, pedagógus.
| Kutor Ferenc | |
| Született | Kutor Gyula Ferenc 1888. január 11.[1] Nagyatád[1] |
| Elhunyt | 1970. november 1. (82 évesen)[2] Pécs[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Kutor Antal (1854−1934) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1909–1913) |
| Zenei pályafutása | |
| Híres dal | Simongáti lányok |
| Hangszer | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Apjától tanult zongorázni. Kisgyermekként hamar megismerte a kottát. Jól és hamar váltotta a hangnemeket és abszolút hallása volt. Kisebb dalokat rögtönzött. Apja helyett gyakran orgonálta végig a templomi miséket, de otthon magyar nótákat is zongorázott.[3]
Középiskoláit Kaposváron, Pécsett és Csurgón végezete.[4] 1909-ben szerzett tanítói oklevelet Csurgón, majd a Zeneakadámián zeneszerzői és középiskolai zenetanári képesítést.[forrás?] Az akadémia az 1913–14-es tanév első féléve után elbocsátotta, oklevelet nem kapott.[5] Legismertebb tanárai Antalffy Zsíros Dezső, Weiner Leó, Herzfeld Viktor, Siklós Albert voltak.
Megszakításokkal tanítóként, tanárként működött Kaposváron, Nagyatádon és a környező falvakban.[4] Henészen tanító, Budapesten elemi iskolai énektanító. 1914-től a 44. gyalogezred katonája a szerb, orosz és olasz harctéren; megsebesült, hadnagyként szerelt le.[6]
1920-21-ben Bodvicán tanított.
1927-től nyugdíjazásáig a Pécsi Tanítóképző Intézet zenetanára volt, a kántorképző tanfolyam vezetője. Nyugdíjasként a Városi Zenekonzervatórium és a Nagy Lajos Gimnázium óraadó tanára.[6]
A II. világháborúban - megszakításokkal - hátországi szolgálatot teljesített, rövid ideig hadifogságban volt.[4]
Egyénisége, nyelvi gazdagsága tanítványára, Csorba Győzőre is hatott.[7]
Munkássága szerkesztés
Orgonaműveket, oratóriumot, dalokat és egy operettet komponált.
Római katolikus szertartási könyve 1929-ben jelent meg, két preludiumos orgona kötete 1930-31-ben.
Zeneelméleti Alapismeretek címmel kétkötetes tankönyvet írt, szerkesztője volt a "Dalol a Nemzet" című folyóiratnak.
A Gárdonyi Géza és a Berzsenyi Irodalmi Társaság tagja.[6] Tagja volt a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének, a Szent Cecília Egyesületnek, a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Körnek. Munkatársa volt a Magyar Kórus és a Musica Sacra című egyházzenei folyóiratoknak. Egyik karnagya az Országos Dalosszövetségnek.
Szerzeményeinek kézirata az Országos Széchenyi Könyvtár zenetárában került elhelyezésre.
Zeneszerzeményei szerkesztés
- Zenekari szvit öt tételben
- Magyar rapszódia
- Karácsonyi álom (zenés játék)
- Lepkevadászat (operett)
- Aranypille (operett, 1936. május 9. Pécsi Nemzeti Színház)
- Sextett (vónóskar)
- Magyar fohász Szent Erzsébethez (Pécs,1934. június 3.)
- Egyéb alkotásai: Requiem, 23 római katolikus egyházi ének, három mise és oratórium Szent Margitról.
- Zenekari és kamarazenei művei: számos induló, keringő, táncdal.
- Műdalok, mintegy 200 magyar nóta.
Művei szerkesztés
- Zeneelméleti alapismeretek. A népiskolák 3-6. osztálya számára. Pécs, 1925.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Magyarországi felsőoktatási intézmények (1580-1918)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/index.php?act=menu tart&rovat mod=archiv&eid=34&rid=5&id=241 Kutor Ferenc
- ↑ a b c Kutor Ferenc[halott link]
- ↑ Magyarországi felsőoktatási intézmények (1580–1918)
- ↑ a b c KatLex
- ↑ Csorba Győző: Vallomások, interjúk, nyilatkozatok[halott link]
Források szerkesztés
További irodalom szerkesztés
- ifj. Kutor Ferenc: Kutor Ferenc zenetanár és zeneszerző élete és munkássága.
