Láda (település)
- Ez a cikk a településről szól. A bútordarabot lásd itt: láda.
Láda (szlovákul: Lada): község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
| Láda (Lada) | |
.JPG) | |
| Láda modern katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1410 |
| Polgármester | Milan Hudák |
| Irányítószám | 082 12 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 832 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 267 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 3,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 02′ 38″, k. h. 21° 21′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 38″, k. h. 21° 21′ 28″ | |
| Láda weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Láda témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Eperjestől 10 km-re északkeletre, a Szekcső-patak kanyarulata mellett fekszik.
Története szerkesztés
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÁDA. Tót falu Sáros Vármegy. földes Ura Kapi Uraság, lakosai többen evangelikusok, fekszik Kapinak szomszédságában, és annak filiája, határja jó gabonát terem, fája van, legelője is elég.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lada, tót falu, Sáros vmegyében, Kapihoz 1/2 órányira: 74 kath., 201 evang., 16 zsidó lak. Földje jó rozsot terem. F. u. Kapy nemzetség.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 236, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 806 lakosából 802 szlovák volt.
2011-ben 825 lakosából 779 szlovák.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
