Láza János (Békéscsaba, 1946. április 8. – Békéscsaba, 2005. május 13.), békéscsabai labdarúgó, aki legendásan kemény hátvédként lett ismert a Viharsarokban. Sokak szerint ő testesítette meg az igazi „csabai szívet”.

Láza János
Személyes adatok
Születési dátum1946. április 8.
Születési helyBékéscsaba, Magyarország
Halálozási dátum2005. május 13. (59 évesen)
Halálozási helyBékéscsaba, Magyarország
Állampolgárságmagyar
BecenévLaza
Poszthátvéd
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
 Magyar 1957-2000 Békéscsabai Építők
1964Magyar 1957-2000 Bp. Honvéd6(0)
1964–1981Magyar 1957-2000 Békéscsabai Előre178[1](?)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Először a békéscsabai Agyagipar (ma: Jamina SE, Erzsébethely), majd az Építők (akkori Előre) csapatában játszott. Katonaideje alatt 6 mérkőzésen lépett pályára a Bozsik József vezette Budapest Honvédban, majd hazatért hogy egyre feljebb segítse anyaegyesületét. Az Előre 1964-ben még a harmadik vonalban tanyázott, fiatal átlagéletkorú gárda volt. Láza a csapattal együtt 1967-ben megnyerte az NB II-t, felkerülve az akkor NB I/B néven futó másodosztályba. Itt előbb stabilizálták helyüket, majd szép lassan évenként előrelépve 1974-ben feljutottak az élvonalba. Innentől fogva Láza már a csapatkapitányi karszalagot is viselte. Az első osztályban 178 mérkőzést játszott 1974 és 1981 között, majd Gyulán vezetett le.

Civil életben szerkesztés

Játékos-pályafutása lezárultával nem töltött több időt a labdarúgásban, hanem eredeti szakmájában, a hűtőiparban helyezkedett el. Ezt segítette, hogy a Békéscsabai Hűtőház egykori elnöke egyike volt az egyik leglelkesebb Előrés, aki barátja is volt Lázának. Az idő előrehaladtával egyre kevésbé élt rendezett életet, 2005 tavaszán hunyt el Békéscsabán.

Történetek róla szerkesztés

  • Legendásan, már-már brutálisan kemény, de sportszerű védő volt. Csapatkapitányként nagy tekintélye volt csapattársai körében, egyúttal amolyan „ítélet-végrehajtó” volt. Gyakran, ha valamelyik társát felrúgták, kórusban zengett a nézőtér: „A hatos volt az, Jani!” Mivel ekkoriban Békéscsabán soha nem volt 10 000 alatti az átlagnézőszám, a bírók se nagyon állítgatták ki. Egyébként is egész pályafutása alatt mindössze kétszer állították ki, mindkettő páros kiállítás volt.
  • Szintén hozzá kapcsolódó történet, hogy miután Nyilasi Tibor egyszer lerúgta az Üllői úton, megüzente neki, hogy ne merészeljen eljönni Csabára. Azokban az években tényleg nem játszott Nyilasi Csabán. [forrás?]
  • 1974-ben a 2–0-s, feljutást érő szentendrei győzelem után a hajnal a Kék Macskában nevű kocsmában találta a csapatot. Az objektum előtt egy lovaskocsi állt. „Laza” megkérdezte tőle, hogy mennyit keresne egy napi fuvarral. -Ötszáz forintot - jött a válasz. Hamarosan az egész csapat a kocsin volt (Királyvári a szőrén ülte meg a lovat) és a Körös Szálló elé hajtottak reggelizni. Előtte viszont Laza kihozott a lónak egy vödörben sört és egy hatalmas adag rántottát. Miután a paci megreggelizett, csak utána mehettek a focisták reggelizni.[2]

Emléke szerkesztés

Halála másnapján az Előre Debrecenben játszott a DVSC ellen. A csapat tagjai fekete karszalagban léptek pályára Láza tiszteletére.[3] Egykori egyesülete emléktornát alapított tiszteletére, a minden év január végén megrendezésre kerülő Láza-emléktornát. Általában első-, illetve másodosztályú magyar, esetleg román klubok a résztvevők.[4] A mindenkori győztes serleget kap győzelméért.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. NBI-es mérkőzéseinek a száma
  2. Meghalt a csabai szív? Archiválva 2009. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.stormcorner.hu
  3. Nem nyolc, csak öt Archiválva 2008. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Keleten.hu, 2005. május 15.
  4. Láza János emléktorna Archiválva 2008. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Pepsifoci.hu, 2008. március 2.
  5. Orosházára került a serleg[halott link], Orosháza Online, 2007. január 23.