Lófalu
Lófalu (szlovákul: Kobyly) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
| Lófalu (Kobyly) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1277 |
| Polgármester | Jozef Šoltys |
| Irányítószám | 086 22 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 856 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 362 m |
| Terület | 12,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 12′ 49″, k. h. 21° 17′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 49″, k. h. 21° 17′ 48″ | |
| Lófalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lófalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Bártfától 10 km-re délre fekszik.
Története szerkesztés
Területe ősidők óta lakott, határában 4000 éves kerámia leleteket találtak.
A falut 1277-ben IV. László király oklevelében említik először. Királyi birtok, majd 1319-ben Károly Róbert király Perényi Miklósnak adja. A falu neve az évszázadok során többször változott, nevét a szlovákok Kobula, Kobila, a magyarok „Kabalafeulde”, „Lofalva”, „Kabalafalva”, a németek Koberdorf alakban használták. 1443-ban „Loffawla aliter Kobyldorff” néven szerepel. A 15. század első felében a Ján Giskra vezette husziták foglalták el. 1600-ban 26 ház volt a faluban, 1787-ben 62 házban 498 lakossal rendelkezett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÓFALVA. Lobula. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bártfáhóz fél mértföldnyire, határja őszi gabonát is terem, réttye kétszer kaszáltatik, erdeje, legelője van.”[2]
1828-ban 80 házban 604 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lófalu (Kobule), tót falu, Sáros vmegyében, Bártfához délre 1 mfld. 549 kath., 22 evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa meglehetős; erdeje van. F. u. gr. Klobusiczky.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 535, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 816 lakosából 813 szlovák volt.
2011-ben 858 lakosából 845 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
