Lótos
Lótos (szlovákul Lutiše) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
| Lótos (Lutiše) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1662 |
| Polgármester | Anton Štefko |
| Irányítószám | 013 05 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 761 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 568 m |
| Terület | 20,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 57′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 57′ 20″ | |
| Lótos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lótos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Zsolnától 27 km-re északkeletre fekszik.
Története szerkesztés
A mai község területét 1438-ban királyi adományként Hatnai György és László kapták. A falu a 17. század első felében keletkezett, az 1662. évi urbáriumban „Litisse” néven említik először. Sztrecsno várának uradalmához tartozott. 1784-ben 122 házában 128 családban 740 lakos élt. Első templomát 1789-ben építették, ekkor lett önálló plébánia is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LITITZA. vagy Litise. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bellának szomszédságában, mellyhez határja is hasonlító.”[2]
1828-ban 150 háza volt 1040 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lutissa, tót falu, Trencsén vmegyében, elszórva a hegyek közt fekszik. Számlál 1291 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Legelője jó lévén, sok juhot tartanak, s vajat, sajtot készitnek. F. u. gr. Nyáry. Ut. posta Zsolna.”[3]
Elemi iskolája 1890-ben épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
1928-ban nagy tűzvész pusztított a községben, a plébánia épülete is leégett. 1930-ban új iskolát építettek, az új plébánia pedig 1937-ben készült el. Az iskola 1960-ig működött, melynek helyén épült fel 1986-ban a kultúrház.
Népessége szerkesztés
1910-ben 958, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 848 lakosából 847 szlovák volt.
2011-ben 761 lakosából 755 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
Szent István tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1903 és 1907 között épült. Tornya röviddel elkészülte után ledőlt, később újjá kellett építeni.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 22.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
