Lőte Éva
Illyefalvi Lőte Éva (Kolozsvár, 1906. december 30. – Caracas, Venezuela, 1966. október 25.) magyar képzőművész, Lőte József orvosprofesszor lánya. Férje Brinzey György vezérkari őrnagy.
| Lőte Éva | |
 | |
| Született | 1906. december 30..svg){kind=small} Kolozsvár |
| Elhunyt | 1966. október 25. (59 évesen).svg){kind=small} Caracas, Venezuela |
| Nemzetisége |  magyar |
| Szülei | Lőte József |
| Foglalkozása | szobrász |
| Iskolái | Képzőművészeti Főiskola |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lőte Éva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Édesapja dr. illyefalvi Lőte József (1856–1938) egyetemi nyilvános rendes orvostanár,[1] édesanyja nagykászonyi Bodó Ilona (1867–1942) volt.[2][3] Anyai nagyszülei ifjabb nagykászoni Bodó József, tagosító mérnöksegéd és Kisfalusi Jozefa voltak. Dédapja idősebb nagykászonyi Bodó József (1790–1882) erdélyi főkormányszéki ajtónálló,[4] dédanyja Bálint Ágnes (1794–1865) volt.[5]
Tanulmányait Budapesten, az Iparművészeti Iskolán végezte. Mesterei Orbán Antal és Lux Elek voltak. Részt vett 1937-ben a Párizsi és 1939-ben a New York-i Nemzetközi Kiállításon. A második világháború előtti és alatti magyar vallási és nemzeti témák alkotója. Több első világháborús hősi emlékművet is alkotott, így például ő faragta Szegeden az Aba-Novák Vilmos freskóival díszített Hősök kapujának hatalmas honvédszobrait. Az izbégi templom oltárának tabernákulumát 1939-ben készítette el. Az ő műve a Pasaréti téri templom Jézus szíve-oltára (1934), a Szent József-oltára (1939), valamint a keresztút domborművei (1939), a Debreceni Köztemetőben Rimanóczy Béla (1873–1934) sírjának domborműve, a budapesti Baár-Madas leánynevelő Intézet kútszobra is.
1948-ban emigrált családjával együtt Venezuelába, Caracasba. Az ötvenes években, kezdett részt venni a kiállításokon, a Szalonban (1953, 1958, 1960, 1962, 1965) mind szobor, mind rajz és iparművészeti területen. 1953-ban megkapta a szobrászok Nemzeti Díját. A „Nő” című terrakotta szobra a Caracasi szülészeti kórházban látható, Részt vett alkalmanként a Független Művészek Szalonján, (MBA) 1953-ban a San José College of Tarbes of Paradise kápolna főhomlokzatán készített domborműveket. Művei ebben az időben általában terrakották voltak. (Krisztus szobor a Salon XXII kiállításán), gipsz (Prelude, Salon XXI kiállításán), fa és bronz (Busto Balaso tanár, a Salon XXI kiállításán). Figuratív irányzatú portrék mellett, a legtöbb művében lovakat formáz. (gipsz XIX. terem) görög–római stílusra emlékeztetve. Halála után az ő munkái is ki voltak állítva a „National Award” által szervezett GAN-on, 1981-ben.
| „ | Lőte Éva elsőrangú szakmai tudással és intuícióval rendelkezett, még több maradandó műve lehetne, de érthetetlen okok miatt, túlságosan sokat foglalkozott a kereskedelmi művészettel (például Herendi porcelán lóábrázolások). Portréinak készítésével nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, illetve lovainak, archaikus atmoszférája igazolja, hogy nagy alkotó volt. | ” |
| – Pedro Briceno | ||
Házassága szerkesztés
Illyefalvi Lőte Éva temesszlatinai Brinzey György vezérkari őrnaggyal kötött házasságot, akinek a szülei temesszlatinai Brinzey Arthúr (1870–1939) ezredes, a Máltai lovagrend lovagja,[6] és pelsüczi Hámos Lilla (?-1967) voltak.[7] Brinzey Artúr százados 1905. február 3-án nemességet és nemesi előnevet szerzett feleségével, és gyermekeivel együtt I. Ferenc József magyar királytól.[8] Hámos Lilla szülei, pelsüczi Hámos Aladár (1852–1916) és báró vajai Vay Mária (1858 – 1936) voltak.[9]
Művei szerkesztés
Köztéri és középületekben lévő alkotásai szerkesztés
- Jézus Szíve oltár domborműve. 1934. (Pasaréti Páduai Szent Antal plébániatemplom építésének története viszontagságos, a templom felszentelésére végül 1934. október 14-én kerülhetett sor, építési terveinek elkészítése Rimanóczy Gyula nevéhez fűződik.
A domborművel díszített oltár: a kitárt karú, kereszt alakú háttér előtt álló Jézus Szíve-dombormű két oldalán két pápa alakja. A bal oldalon térdeplő XI. Pius, a jobb oldalon térdeplő III. Ince. A felirat szövege az oltár szélén: „Nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak"
- Szent József oltár domborműve 1938. Pasaréti Páduai Szent Antal plébániatemplom harmadik oldalsó oltárának témája Szent József, aki Mária "jegyese" volt. Mária, a szeplőtelen fogantatás révén áldott állapotba került, ennek gyümölcse Jézus. József elfogadta a gyermeket, így lett Jézus nevelőapja és így lett a Szent család feje.
- Keresztút Színezett fa dombormű 1938-39. A Keresztút 14 stációja a Pasaréti templom oldalhajójában található. A modern egyházművészet remeke. A festett, színes faragás egyes stációi külön is magas értékű szobrászati remekek.
- Szent Kristóf a kis Jézussal. 1938. A szép Pasaréti tér, buszpályaudvarának oldalfalán a patika mellett található a relief Érdekessége, hogy a szent egy szárnyas autóbuszkereket ábrázoló címerpajzsot tart. A szobrásznő tudhatta, hogy ide készül a domborműve, így beleformázta a pajzsot az alkotásban. Mert mint tudjuk Szent Kristóf az utazók védőszentje.
- Élő és halott katona emlékműve. 1937. A Szegedi hősök kapuján. (A középső boltívet tartó északi pillérek előtt, fali konzolokon áll az Élő katona és a Halott katona mintegy kétszeres életnagyságú mészkőszobra. Az egyik a kemény, harcias, puskáját erősen markoló katona, akinek lába alatt dobban a föld. A másik, a megdicsőült hős megmerevedett alakja, csak bakancsa hegyével érinti már a földet. Az 1936-ban épült kapu (Pogány Móric tervezete) kétszeres életnagyságú honvédszobrai (az élő és a halott katona) az I. világháború áldozataira emlékeztetnek. A boltív freskóit Aba-Novák Vilmos készítette.
- Rimanóczy Béla sírjának domborműve. 1934. a Debreceni Köztemetőben. (Rimanóczy Béla 1873 és 1934 között élt.) Lőte Éva szobrásznő talán egyetlen alkotása Debrecenben. A sír tervezője id. Rimanóczy Gyula volt.
- gróf Mikó Imre. 1930 Szeged Emlékcsarnok. Gróf Mikó Imre domborműves portréjával készült emléktábláján, címerpajzson támaszkodó két női akt látható. Felirata: gróf MIKÓ IMRE 1805-1867 Erdély nagy fia, történet-író. Erdélyi Múzeum megalapítója. 1930. október 25-én helyezték el az Emlékcsarnok keleti szárnyán.
- Első világháborús hősi emlékmű 1941-42. Új köztemető, X. Kozma utca 8-10. 7. parcella. Felirata: A Magyar haza szent határainak védelmében halált halt és idegen földeken porladó katonáinak emlékeként 1914-1918 – 1940- Az emlékmű 1941-42-ben készülhetett. A domborművek mögött téglaborítású oszlop van.
- Ybl Miklós 1934-1964 Székesfehérvár Bartók Béla tér 1.
Bory Jenő, Lőte Éva 1964. április 5. A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Jókai utcai falán 1964. április 5-én helyezték el. Már 1905-ben felmerült a Vörösmarty Körben, hogy kapjon emléktáblát a város nagy szülötte, Ybl Miklós. Születésének centenáriumára tervezték a tábla megvalósítását. A terv az első világháború miatt meghiúsult. 1934-ben ismét szóba került a táblaállítás gondolata. A bronz relief 1942-ben készült,(Lőte Éva alkotásaként) de elhelyezésére már nem került sor. A háborúban megsérült. A székesfehérvári ötvösipar-művészeti szakkör tagjai állították helyre 1964-ben.
- Egészséges férfi és nő díszítőszobor 1937 Szeged, Tisza Lajos körút 97.
A harmincas évek építészetének jelentős alkotása, amelyben az I. számú városi rendelőintézet oromzatán találjuk. Az épület oromzatán egészségtől duzzadó emberpár (egy férfi és egy nő) erősíti a betegek gyógyulásba vetett hitét.
- Az izbégi, Szent András-plébániatemplom oltárának tabernákuluma.1939. Szentendre
Művek közgyűjteményekben szerkesztés
Herendi Porcelángyár Állandó Kiállításán (VI. terem 20 század) formaterve alapján készített lovas szobor (Aukciókon is szereplő alkotás: Porcellana HEREND CAVALLO firmato LOTE EVA Porzellan)
Nádasdy Ferenc Múzeum Huszártörténeti gyűjtemény Lovasszobor Öntött réz, fa posztamensen. Szobor talpán kurzív betűkkel bevésve: "Lőte Éva 1929. V. 3." Ezredemlék. A lapos talapzaton ügető ló a neoklasszicizmus stílusában megformázott. Feketére festett magas posztamensén elöl, réztáblán felirat: "NEMZETI LOVARDA 1932. JAN. 16-17."
Művek magángyűjteményekben szerkesztés
Adat nincs, kisplasztikáinak zöme – terrakotta, bronz, fa, – magántulajdonban van mint ahogy egyes kiállításokon bemutatott alkotásoknál is látszik. (Alpár Gitta opera-énekesnő mellszobor. Teleki Andor gróf életnagyságú mellszobor, Andrássy Géza gróf mellszobra, Tréfa (ló-portrait) márvány, Luxi (farkaskutya-portrait) stb.
Kiállítások (Csoportos és egyéni) szerkesztés
.jpg)
LXIX. Csoport Kiállítás Nemzeti Szalon 1931 szerkesztés
- 182 Pásztorlány gipsz, terrakottában
- 183 Pásztorfiú gipsz, terrakottában
- 184 Anyai csók
- 185 Amazon, bronz
- 188 I. Löte József dr.-né mellszobra. Magántulajdon
- 189 Első szerelem, gipsz 200. terrakotta
- 191 Medúza, mázos terrakotta
- 191 Alpár Gitta operaénekesnő, mellszobor. Magántulajdon.
- 192 Teleki Andor gróf. Életnagyságú. Mellszobor Magántulajdon
- 193 Andrássy Géza gróf mellszobra Magántulajdon.
- 194 Leány őzikével, gipsz.
- 195 Gr. Mikó-emlék, gipszrelief, Szegedi Egyetemi Pantheonban
- 196 Pallas Athéné születése, terrakotta bronzban
- 197 Magyar tavasz, terrakotta
- 198 Ügető lovacska, bronz
- 199 Fájdalom, női akt 150 cm, gipsz márványban
- 200 Tréfa (ló-portrait), márvány. Magántulajdon
- 201 Luxi (farkaskutya-portrait). Magántulajdon
Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület 1937 szerkesztés
- 96 Térdeplő Madonna, terrakotta
Csoportos Kiállítás. Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület 1937 szerkesztés
- 23 József Árpád kir. herceg, portré, terrakotta, mgt.
- 24 Rhein Sándorné, portré, rózsaszínű schamotte, mgt.
- 25 Kincsem, bronz, mgt.
- 26 Kígyóölők, kompozíció, gipsz,
- 27 Kaffka Péter portréja, gipsz, mgt.
- 28 Wieni Szent János-oltár, márvány, mgt.
- 29 Unicornus (egyszarvú) mesebeli állatfigura, diófa, mgt.
- 30 Csodaszarvas, porcelán, mgt.
- 31 Boldogi parasztasszony, fába tervezett gipsz
- 32 Tükörbe néző nő (divatkirakat-szobor), hárs-fa, színezve
- 33 Boldogi menyecske templomba megy, fába tervezett gipsz
- 34 I. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
- 35 II. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
- 36 III. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
- 37 IV. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
- 38 V. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
- 39 VI. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
- 40 VIL stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
- 41 VIII. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
A Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület Téli Tárlata (1938. évi tagkiállítás) szerkesztés
- B. LÖTE ÉVA István főherceg, körtefa, magántulajdon.
Magyar Egyházművészeti Egyházművészeti Tanács rendezése 1941. szerkesztés
- 25. Szűz Mária, Szent Anna és a kis Jézus. Terrakotta
- 26. Golgota. Gipsz Hársfában
- 28. Szent László vizet fakaszt a sziklából. Dombormű. Színezett gipsz
- 29. Háromosztatú oltárlap. Színezett gipsz. Terrakottában
Venezuelában, Caracasban. Szalon (1953, 1958, 1960, 1962, 1965) Kiállításai szerkesztés
- Galería de Arte Nacional (Caracas) (GAN), (pl. Crepúsculo, gipsz dombormű 1953). A kiállított művekről adat nincs
- Részt vett alkalmanként a Független Művészek Szalonjában, (MBA) Kiállított műveiről adat nincs.
Egyéni kiállítás szerkesztés
- 1963 Gallery The Wall, Caracas
Díjai szerkesztés
- 1937 aranyérem, „International Exhibition", Párizs
- 1939 Diploma, "International Exhibition", New York
- 1953 National Sculpture Díj, XIV Hivatalos terem
Források szerkesztés
- "Visszaemlékezések" fejezet idézete a Nemzeti Szalon 1931 évi kiállítási katalógusából származik
- Venezuelai magyar lexikon
- Szoborlap.hu Lőte Éva szobrai
- Illefalvy Lőte Éva könyvei
- Huszáros adatbázis
- Rákoskeresztúri új köztemető
- Eva Lote (1906-1966) Genealogie
- Venezuelai magyarok
- Lote de Brinzey, Eva – WIKIHISTORIA DEL ARTE
- Harsányi István – Vladár Ágnes: A Pasaréti Páduai Szent Antal Templom
- Képzőművészet 1934. május-június. Művészeti folyóirat/VIII. évfolyam 72-73. szám. Képzőművészet sorozat. Dr. Gyöngyösi Nándor. Általános Nyomda, Könyv- és Lapkiadó Rt. (1934)
- Vigilia 1935. Karácsony ünnepe IV. Vigilia sorozat. Rónay György, Sigrid Undset, Révay József, Mécs László, Bálint Sándor. Szerzői magánkiadás (1935)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ familysearch.org Lőte József gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Lőte Józsefné Bodó Ilona gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Lőte Józsefné Bodó Ilona halálának a bejegyzése
- ↑ familysearch.org Bodó József gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Bodó Józsefné Bálitn Ágnes gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Brinzey Arthúr gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Brinzey Arthúrné Hámos Lilla gyászjelentése
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 71. kötet - 461 - 463. oldal
- ↑ macse.hu Vay Amália adatlapja
Képgaléria szerkesztés
-
Szent Kristóf 1938 bronz dombormű -
Gróf Mikó Imre domborműve 1930 -
Szeged, Hősi emlékmű -
Szeged hősi emlékmű 1937 -
Rimanóczy Béla sírjának domborműve -
I. világháborús hősi emlékmű 1941-42
._H%C5%91si_eml%C3%A9km%C5%B1_01.jpg)
További információk szerkesztés
- MAGYAR HÁZ Alakult: 1952 Cím: Avenida Alvarez Michaud 4, Los Chorros, Caracas Telefon: (58)212-2356610, (58)212-2353489 Elnök: Gózon Imre. (58)212-9871902, Mobil: (58)416-6278108, e-mail: gozonimre(kukac)gmail(pont)com Gondnok: Szotyori-Nagy Éva Gabriella: Telefon: (58)212-9869571 e-mail: egszona(kukac)yahoo(pont)com
.svg){kind=small}