A lűd az uráli nyelvcsaládba, azon belül a balti finn nyelvek közé tartozó nyelv vagy nyelvjárás. Egyesek önálló nyelvként beszélnek róla, mások viszont a vepszéhez közel álló karjalai dialektusnak tekintik. Földrajzilag is e két nép között élnek, Petrozavodszk körüli falvakban. Gyakran a lűdök is, mind kultúrájukban, mind nyelvükben, a vepszék és a karélok keverékének tartják magukat, azonban ásatásokon talált leletek is bebizonyították hogy több ezer éve különálló népcsoportot alkotnak.

Lűd
l’üüd’ikiel’
BeszélikOroszország
TerületÉszak-Európa
Beszélők száma3000 fő
NyelvcsaládUráli nyelvcsalád

 Finnugor nyelvek
  Finn-permi nyelvek
   Finn-volgai nyelvek
    Balti finn nyelvek

      Lűd nyelv
ÍrásrendszerLatin írás
Nyelvkódok
ISO 639-1-
ISO 639-2fiu
A Wikimédia Commons tartalmaz l’üüd’ikiel’ témájú médiaállományokat.

Közel 10 000 ember vallja magát lűdnek, akik az Oroszországban lévő Karéliában élnek. Közülük mindössze 3000-en beszélik anyanyelvükként a lűdöt, és ők is mindannyian kétnyelvűek.

Történetük szerkesztés

Az első forrás amiben találkozunk ezzel a néppel, az Ahmad ibn Fadlán beszámolója a 921-922-ben tett útjáról, a Volga vidéken amelyben "luud-aana" néven említi a lűdöket. A középkori orosz források is gyakran említik őket людины / ljudiny néven, mint a karélokba asszimilálódott népcsoportot, valamint még korábbi feljegyzések Novgorod egyik városrészét Людин / Людинов azaz Ljudinként / Ljudinovként említi.

A nép, illetve a nyelv megnevezése valószínűleg az orosz люди (ljudi) emberek, férfiak, szolgák jelentésű szóból származik.

Nyelvjárásai szerkesztés

A lűd nyelvnek három nagyobb nyelvjárása ismert, amelyek a szomszédos nyelvek hatására alakultak ki. A dialektusok közötti eltérések nem nagyok, hiszen az ezekre befolyással lévő nyelvek beszélői is kölcsönösen értik egymást.

A Prjazsa környéki középső lűd dialektus a kihalás szélén áll.

A lűd nyelv használata napjainkban szerkesztés

A finn lűd társaság és a karjalai Trias ifjúsági szervezet közösen hozott létre egy újságot 2008-ban, amelyben lűdül és oroszul publikálnak.

Források szerkesztés