Lajta Edit

(1926–1970) művészettörténész

Lajta Edit (Beregszász, 1926. június 23.Budapest, 1970. november 26.) művészettörténész.

Lajta Edit
Született1926. június 23.
Beregszász
Elhunyt1970. november 26. (44 évesen)
Budapest
HázastársaBánó Endre
Foglalkozásaművészettörténész,
muzeológus
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (4-45-9)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

1946-ban a budapesti tudományegyetemen szabad bölcsészként tanult, majd a muzeológia szak közép- és újkori művészettörténet hallgatója volt. 1951-ben szerzett diplomát az akkor már Eötvös Loránd Tudományegyetem nevű intézmény muzeológia szakán. 1961-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett.

1951 és 1956 között a Szépművészeti Múzeum dolgozott. Először a modern művészetek, majd a régi művészetek osztályának, illetve a Művészettörténet Dokumentációs Központ munkatársa volt.

1959-től haláláig az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségében dolgozott. Részt vett az Új magyar lexikon képző- és iparművészeti szakterületének szerkesztésében. Felelős szerkesztője volt a Művészeti lexikonnak (I–IV., Budapest, 1962–1968). Élete utolsó két évében a Művészeti Kislexikon szerkesztési munkálatai vezetőjeként tevékenykedett.

Kutatói munkáinak középpontjában a középkori Magyarország művészete és a 19. századi magyar festészet állt. Mélyebben foglalkozott ikonográfiai kérdésekkel. E témával kapcsolatos tanulmányait a Művészettörténeti Értesítő című folyóiratban jelentek meg, de szinte az összes hazai művészeti folyóiratnak a munkatársa volt.

Bánó Endre grafikus második felesége volt.

Főbb művei szerkesztés

Ikonográfiai tanulmányai a Művészettörténeti Értesítőben
  • Adalékok a jakabfalvi oltár ikonográfiájához (1953)
  • A Nagy Szent Család ikonográfiája (1954)
  • Két adalék a magyarországi középkori festészet ikonográfiájához (1958)
  • Az Ecclesia Synagoga ábrázolása a középkori művészetben (1961)
  • A besztercebányai Thurzó-ház falképei (1966)

Irodalom szerkesztés

Források szerkesztés