Langer János

Langer János (Sasvár, Nyitra vármegye, 1819. augusztus 28. – Budapest, 1889. szeptember 16.) zeneszerző, énekes, karnagy, tanár. Langer Viktor zeneszerző édesapja.

Langer János
Életrajzi adatok
Született	1819. augusztus 28. Sasvár
Elhunyt	1889. szeptember 16. (70 évesen) Budapest
Gyermekei	Langer Viktor
Tevékenység	zeneszerző, énekes, karnagy, pedagógus
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Tanulmányait előbb Pozsonyban, majd 1835-től Pesten végezte. 1838-ban Pesten a német színház zenekarához hegedűsnek szerződtették. 1840-ben Pécsett, 1841-ben Eperjesen játszott tenor szerepeket, később Pesten a német színháznál működött mint második tenorista. 1844-ben tagja lett a belvárosi plébániatemplom énekkarának, 1846-tól pedig a Szent Rókus kápolna kántoraként működött. 1856-ban a Nemzeti Zenede énektanára, 1869-ben a lipótvárosi Szent István-bazilika kántora, később karnagya lett. Az első Magyar Dalárda alapítója volt.

Írt számos egyházi művet, dalokat és miserészleteket.

Zenei művei

• Waldhornlied (énekszóló, kórus, zongora, 1855);
• M. dalok zongorakísérettel (1865);
• Hat m. dal op. 6.; Három zongoradarab (1871).

Munkája

• Rövid és gyakorlati énekiskola. Bpest, 1873. (Több kiadást ért.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar katolikus lexikon