A Lant (latin: Lyra, görög λύρα)[1]) egy csillagkép. Egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász felsorolt, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió is elismer. Legfényesebb csillaga az α Lyrae - Vega, az égbolt egyik legfényesebb csillaga.

Lant csillagkép
Adatok
Latin névLyra
Latin birtokos esetLyrae
RövidítésLyr
Rektaszcenzió19h 7m – 22h 3m
Deklináció+61° 20' – +27° 45'
Területe286 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés52
Teljesen láthatóészaki 90°-tól déli 29°-ig
Legfényesebb csillagα Lyrae (Vega)
fényessége0,03m
Szomszédos csillagképek
A Lant csillagkép a Mercatorban
A Lant csillagkép

A Líra csillagkép az északi féltekén tavasztól őszig látható, míg a déli féltekéről csak a téli hónapokban, az égbolt alján látható.

Története, mitológia szerkesztés

A régi görögök hangszere volt a líra, innen ered a műnem („líra”) és a csillagkép neve is. A lírát a mitológia szerint Hermész találta fel, de csínytevései miatt Apollónnak kellett adnia. Az egyik monda szerint ez a lant Arióné volt, aki ennek segítségével menekült meg a biztos halálból. Mikor hajóját kalózok támadták meg, csak annyit kért, hogy egy utolsót dalolhasson. Énekével a hajóhoz csalt egy csapat delfint, a vízbe ugrott, az állatok pedig kivitték a partra.

A másik monda Orpheuszhoz fűződik, aki az alvilágból akarta visszahozni kedvesét. Énekével megszelídítette a Kerberoszt, Perszephoné pedig visszaengedte Eurüdikét azzal a feltétellel, hogy Orpheusz nem néz hátra. A dalnok azonban nem bírta ki, hogy vissza ne nézzen, s örökre elveszítette kedvesét.

A lírát a hangszertanban járomlantnak is nevezik, az ógörög szövegek magyar fordításában gyakran lant néven szerepel, ehhez igazodik a csillagkép magyar neve is.

Csillagok szerkesztés

Mélyég-objektumok szerkesztés

Meteorok szerkesztés

A Lyridáknak nevezett meteorraj évente kétszer bombázza hullócsillagokkal a Földet. Az április 21-22-ei – ez a fényesebb – átlagosan 15, a június 16-ai zápor pedig 8 meteort zúdít óránként az égitestre.

Irodalom szerkesztés

  • Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
  • Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
A Wikimédia Commons tartalmaz Lant csillagkép témájú médiaállományokat.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lyra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Lesley Brown: The New Shorter Oxford English Dictionary. Vol. 1: A−M. Clarendon Press, Oxford 1993, p. 1651