Las Médulas
Las Médulas történelmi helyszín Spanyolországban, közel Ponferrada városhoz, León tartományban. Egykor a Római Birodalom legfontosabb aranybányája volt, ahol Kr. e. I. századtól kezdve kétszáz éven át folyt a bányászat. Las Médulas szerepel az UNESCO listáján.
| Las Médulas | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Spanyolország |
| Világörökség-azonosító | 803 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1997 |
| Elhelyezkedése | |
 Las Médulas
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 42° 27′ 31″, ny. h. 6° 45′ 32″Koordináták: é. sz. 42° 27′ 31″, ny. h. 6° 45′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Las Médulas témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
A hihetetlen látványt nyújtó tájképet a ruina montium, egy római kori bányászati módszer (technika) eredményezte. Az idősebbik Plinius Naturalis historia című művében írja le, hogy járatokkal, alagutakkal átlyuggatták a hegyet, majd ezt követően nagytömegű vízzel árasztották el(1). Ennek hatására a hegycsúcs szó szerint összeomlott. A művelethez szükséges nagy mennyiségű vizet a Siera de la Cabrerából mintegy 100 kilométer hosszú csatornaművön (csatorna és viadukt kombináción) át hozták ide. Ennek a módszernek egyes elemeit még napjainkban is alkalmazzák.[1]
Augusztus császár uralkodása idején hosszadalmas háborúskodás folyt (kantábriai háború: i. e. 29-19), amelynek befejezéseként a rómaiak véglegesen uralmuk alá hajtották (okkupálták) a kantábriai régiót. A rómaiakra jellemző intervenciós törekvések értelmében a római források a kantábriaiakat mindenkor olyan szomszédos területnek (régiónak) tekintették, amelyre a birodalmi uralmat ki kell terjeszteni. Azon kívül, hogy a kantábriai területet birodalmi uralmuk alá kívánták vonni, a régiót még gazdasági szempontból is fontosnak tekintették. Ezt bizonyítja, hogy már röviddel a terület megszerzését követően megkezdték a Las Medulas-i aranybányászatot. Magát Las Medulas területét röviddel a kantábriai háború kitörését követően (i. e. 25-ben), a mons meduliusi csatában Publius Carisius foglalta el.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az idősebb Plinius megemlítése Las Medulasról: "Az aranybányászás harmadik fajtáját az "Óriások Műhelye" (das Werk von Gigantes) képezte. A hegy(ek) mélyébe lámpafény mellett járatokat és aknákat mélyítettek....A bányászok hónapokon át nem láttak semmi napfényt..... Plinius adatai szerint minden évben (évente) 20.000 római font aranyat termeltek ki. A kitermelést 60.000 szabad munkás látta el. akik 250 éven át napi 1635 tonna kőzetet termeltek (mozgattak) meg.
Források szerkesztés
- Aufstieg und Niedergang der römischen Welt: Geschichte und Kultur Roms im Spiegel der neueren Forschung von Hildegard Temporini, Wolfgang Haase, veröffentlicht von Walter de Gruyter, 1975, ISBN 3110058383, 9783110058383, 1060 Seiten
- Las viviendas de los mineros en las minas de oro de las Médulas (León), Atlantis 16, 471-474
- Historia económica de la Hispania Romana, von José María Blázquez, veröffentlicht von Ediciones Cristiandad, 1978, ISBN 8470572431, 9788470572432, 524 Seiten
- Geotektonische Forschungen, herausgegeben von Hans Stille, Franz Lotze, veröffentlicht von Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung (E. Nägele), 1967, Notizen: no.26-35 1967-1970, Original von University of Michigan
- A világörökség legszebb kincsei
- UNESCO hivatalos honlapja
- Plinius, Naturalis historia 33, 66 und 70–76.
- Francisco Diego Santos: Die Integration Nord- und Nordwestspaniens als römische Provinz in der Reichspolitik des Augustus. In Wolfgang Haase, Hildegard Temporini (Hrsg.): Aufstieg und Niedergang der römischen Welt. Bd. 3. De Gruyter, Berlin 1975, ISBN 3-11-005838-3, S. 528 (eingeschränkte Online-Version in der Google-Buchsuche)
- Meret Strothmann: Augustus − Vater der res publica: zur Funktion der drei Begriffe restitutio-saeculum-pater patriae im augusteischen Principat. Stuttgart 2000, S. 145 (eingeschränkte Online-Version in der Google-Buchsuche)
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |