Lazuli halción
A lazuli halción (Todiramphus lazuli) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Todiramphus lazuli (Temminck, 1830) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lazuli halción témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lazuli halción témájú kategóriát. |
Magyar neve forrással nincs megerősítve.
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Coenraad Jacob Temminck holland zoológus írta le 1830-ban, az Alcedo nembe Alcedo lazuli néven.[3] Nevét a Lapis lazuli, vagy lápisz lazuli, lazurit, lazurkő nevű kék színű ásványról kapta.
Előfordulása
szerkesztésAz Indonéziához tartozó Maluku-szigetek területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és mocsári erdők, valamint ültetvények és szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 22 centiméter.[5]
Életmódja
szerkesztésRovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe kicsi, egyedszáma viszont stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
