Wikipédia

Lea Ypi

albán akadémikus és író

Lea Ypi (Tirana, 1979. szeptember 8. –)[1] albán akadémikus és író. A London School of Economics politikaelméleti professzora.[2] 2022-ben a brit Prospect(wd) magazin[3] beválasztotta a világ tíz legjobb gondolkodója közé választotta, a Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig a legfontosabb kulturális személyiségek közé.[4] 2023-ban az El País a hat legfontosabb gondolkodó közé választotta.[5] Munkáját 30 nyelvre fordították le, és számos díjat nyert, köztük a Brit Akadémia(wd) "Brian Barry(wd)"-díját a politikatudományi kiválóságért és a Leverhulme-díjat(wd) a kiemelkedő kutatási eredményekért. 2020-ban beválasztották az Academia Europaea-ba(wd)[6], és tagja a Deutscher Memorial Prize(wd) zsűrijének.[7]

Lea Ypi
Született1979. szeptember 8. (44 éves)
Tirana, Albánia
Állampolgárságaalbán
NemzetiségeAlbán albán
Foglalkozása
Iskolái
  • La Sapienza Egyetem (–2002, laurea, filozófia)
  • Európai Egyetemi Intézet (–2005, Master of Research)
  • Európai Egyetemi Intézet (–2008, PhD)
Sablon • Wikidata • Segítség

Fiatalkora szerkesztés

Tiranában született, Xhaferr Ypi és Vjollca Veli legidősebb gyermekeként, akik a kommunista uralom alatt viszonylag rendes polgárok voltak, de azután, Ypi későbbi gyermekkorában, az 1997-es albán polgárháború előtt bekapcsolódtak az albán demokratikus politikába.[8] A kommunista, majd a posztkommunista Albániában nőtt fel, ennek az átmenetnek a tapasztalata a Free: Coming of Age at the End of History (2021) című könyvének fő témája. Bár a családja a kommunista uralom alatt ateistának lenni kényszerült, családja történelmileg muszlim volt (Ypi azt mondja, hogy ma már agnosztikus).[9] Egyik apai dédapja, Xhafer Ypi rövid ideig Albánia miniszterelnöke volt az 1920-as években, és nagyon rövid ideig az albán kormányt is vezette az olasz megszállás kezdetén.[10] Fiát, Ypi nagyapját 15 évre bebörtönözte Albánia kommunista kormánya.[11]

Tanulmányai szerkesztés

Ypi 2002-ben filozófiából a római Sapienza Egyetemen[12], 2004-ben pedig irodalomból ugyanabban az intézményben szerezte meg laureátusát(wd).[12] 2005-ben az Európai Egyetemi Intézetben(wd) MSc-t, PhD fokozatát pedig 2008-ban ugyanott szerezte meg.[12] Mielőtt csatlakozott az LSE-hez, az oxfordi Nuffield College(wd) posztdoktori ösztöndíjasa volt.

Albán anyanyelvén kívül Ypi folyékonyan beszél angolul, olaszul, franciául, és beszél németül és spanyolul is.

Művei szerkesztés

Ypi kutatási területe a normatív politikaelmélet (beleértve a emokráciaelméletet, az igazságosság elméleteit, a migráció és a területi jogok kérdéskörét), a felvilágosodás politikai gondolkodása (különösen Kant), a marxizmus és a kritikai elmélet(wd), valamint a Balkán, különösen szülőhazája, Albánia szellemtörténete.[13]

Free: Coming of Age at the End of History[14] című könyve bekerült a Samuel Johnson-díjra[15] és a Costa Book Award(wd) for Biography díjra.[16] Elnyerte az Ondaatje-díjat(wd),[17] a Slightly Foxed First Biography Prize-t,[18] a The Sunday Times az év memoárja, valamint a The Guardian, a The New Yorker, a Financial Times, a The Times irodalmi melléklete(wd), a The Spectator(wd), New Statesman(wd), Washington Post, Foreign Affairs(wd) és a Daily Mail(wd) az év könyve lett.[19] 2022-ben a BBC Radio 4 a könyvet a "Book of the Week" (A hét könyve) című sorozatában folytatta.[20]

Válogatott bibliográfia szerkesztés

  • The Meaning of Partisanship (with Jonathan White), Oxford University Press(wd), 2016.[21]
  • Global Justice and Avant-Garde Political Agency, Oxford University Press, 2012.[22]
  • Kant and Colonialism: Historical and Critical Perspectives (co-edited with Katrin Flikschuh), Oxford University Press, 2014.[23]
  • Migration in Political Theory: The Ethics of Movement and Membership (co-edited with Sarah Fine), Oxford University Press, 2016.[24]
  • Free: Coming of Age at the End of History, Penguin, 2021.[25]
  • The Architectonic of Reason: Purposiveness and Systematic Unity in Kant's Critique of Pure Reason, Oxford University Press, 2021.

Magyarul megjelent szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ About Me. [2013. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ Academic page
  3. ↑ World's Top Thinkers 2022: the results. Prospect . (Hozzáférés: 2023. február 20.)
  4. ↑ Die Kulturpersonen 2022 (német nyelven). Frankfurter Allgemeine Zeitung
  5. ↑ Ideas: Seis pensadores que marcaron el año 2023 (spanyol nyelven). El País , 2023. december 31. (Hozzáférés: 2024. január 3.)
  6. ↑ Ypi, Lea
  7. ↑ The Deutscher Memorial Prize
  8. ↑ „Free by Lea Ypi review – a riveting portrait of growing up in communist Albania”, The Guardian, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. augusztus 27.) 
  9. ↑ Kellaway, Kate: Interview - Lea Ypi: 'Hope is a moral duty'. The Guardian , 2022. június 4.
  10. ↑ Free by Lea Ypi review – a memoir of life amid the collapse of communism (angol nyelven). the Guardian , 2021. október 28. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  11. ↑ Weaver, Matthew. „Author says memoir of communist Albania met with 'vicious' abuse”, The Guardian, 2022. január 3. (Hozzáférés: 2022. január 3.) 
  12. ↑ a b c CV. [2017. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  13. ↑ Lea Ypi. LSE Personal Web . [2021. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 22.)
  14. ↑  Free: coming of age at the end of history. YouTube.
  15. ↑ Shortlist announced for the 2021 Baillie Gifford Prize for Non-Fiction | The Baillie Gifford Prize for Non-Fiction. thebailliegiffordprize.co.uk . (Hozzáférés: 2022. március 22.)
  16. ↑ Archivált másolat. [2019. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  17. ↑ RSL Ondaatje Prize 2022 Shortlist Announced (brit angol nyelven). Royal Society of Literature , 2022. április 20. [2022. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 20.)
  18. ↑ Best First Biography Prize Archives (brit angol nyelven). Slightly Foxed . (Hozzáférés: 2022. április 20.)
  19. ↑ Free: Coming of Age at the End of History. Allen Lane (2021). ISBN 978-0241481851 
  20. ↑  Free: Coming of Age at the End of History by Lea Ypi. BBC Radio 4.
  21. ↑ The Meaning of Partisanship. Oxford University Press (2016. október 6.). ISBN 978-0-19-968417-5 
  22. ↑ Global Justice and Avant-Garde Political Agency. Oxford University Press (2017. március 31.). ISBN 978-0-19-879866-8 
  23. ↑ Kant and Colonialism: Historical and Critical Perspectives. Oxford University Press (2015. január 20.). ISBN 978-0-19-966962-2 
  24. ↑ Migration in Political Theory. Oxford University Press (2019. július 9.). ISBN 978-0-19-884308-5 
  25. ↑ Lea Ypi (angol nyelven). www.penguin.co.uk . (Hozzáférés: 2024. január 16.)

További információk szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lea Ypi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lea_Ypi&oldid=27119684”