Lengyelfalva (Szlovákia)
Lengyelfalva (szlovákul: Košická Polianka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Lengyelfalva (Košická Polianka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1335 |
| Polgármester | Marta Petrilová |
| Irányítószám | 044 41 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1030 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 118 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 194 m |
| Terület | 8,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 41′ 33″, k. h. 21° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 33″, k. h. 21° 20′ 45″ | |
| Lengyelfalva weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Kassától 10 km-re délkeletre, a Tarca bal partján fekszik.
Története szerkesztés
1334-ben „Lengenfalua” néven említik először. A későbbi középkori említései során is többnyire „Lengenfalua”, illetve „Lengenfalwa” alakban szerepel. Az Aba nemzetség birtoka volt, majd mivel az Aba nembeli László fia Domonkos fiú utód nélkül halt meg, 1335-ben Károly Róbert hívének, Drugeth Vilmosnak adta. 1337-ben az abaszéplaki apátság határleírásában „Byster” falu szomszédjaként említik a települést. 1415-ben Luxemburgi Zsigmond a birtokot Czudar Péternek adományozta. 1424-ben említik a falu templomát és papját is. 1427-ben 26 portát számláltak a faluban, ami mintegy 130 lakost jelenthetett. Birtokosai a Czudar, Perényi, Palásthy és Wieland családok voltak. 1508-ban rövid időszakra Kassa városáé lett, majd az abaszéplaki apátságé. 1553-ban már csak négy porta állt a településen. Az 1565-ös tizedjegyzék arról tanúskodik, hogy ekkor 11 jobbágy és 2 zsellércsalád élt a faluban. 1598-ban 18 háza volt. 1740-ben a régi, Palásthy Ferenc által építtetett temploma leégett, helyére kisebb templom épült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LENGYELFALVA. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Palásti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarcza vize mellett, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, Kassa Városához nem messze van.”[2]
A 18. században malma is volt, melyet az 1888-as árvíz pusztított el. Lakói mezőgazdasággal, vaskohászattal, gyümölcstermesztéssel, fuvarozással foglalkoztak. Korábbi iskoláját 1810-ben építették, ami a mai iskola helyén állt. A 19. század második felétől szeszfőzde is üzemelt a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lengyelfalva, (Polyánka), tót falu, Abauj vmegyében: 468 kath., 2 evang., 62 ref., 26 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny határát némellykor a Tarcza vize kárositja. F. u. többen. Ut. posta Kassa 2 mfd.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: [...] Lengyelfalva, 75 házzal, 518 tót lakossal. Határában bronzkori emlékeket találtak.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége szerkesztés
1746-ban 80 lakosa volt, többségben reformátusok, vegyesen magyarok és szlovákok.
1910-ben 583-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 914 lakosából 887 szlovák volt.
2011-ben 973 lakosából 716 szlovák és 52 roma.
Nevezetességei szerkesztés
- Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1875-ben épült.
- Itt született és itt is halt meg Tóth András, aki az 1880-as években az Egyesült Államokba emigrált a családja megélhetése érdekében, majd 1891. január 1-jén a pennsylvaniai Braddockban található J. Edgar Thomson acélműben kialakult zavargások során gyilkosság gyanújába keveredett. Az egyik munkavezető halálát követően ártatlanul gyanúsították meg azzal, hogy része volt a cselekményben, majd halálra ítélték, amit később életfogytiglani börtönre enyhítettek. Ártatlanságára csak a valódi tettes halálos ágyán tett vallomása után, 1911-ben derült fény. Ezután szabadult, közel húsz év után, és tért vissza Lengyelfalvára, ahol haláláig élt. [5] Az eset hatására indult el az Egyesült Államokban az a mozgalom, mely az ártatlanul elítélt emberek kártalanítását biztosította.
További információk szerkesztés
Megjegyzés szerkesztés
Szintén Lengyelfalvának hívták 1899-ig az Erdélyben található Székelylengyelfalvát
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
- ↑ Az amerikai siralomházba küldött magyar, aki húsz évével fizetett egyetlen kuncogásért (magyar nyelven). telex, 2021. január 1. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
