Lenszk
Lenszk (oroszul: Ленск) város Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Lenszki járás székhelye.
| Lenszk (Ленск) | |||
 | |||
| A repülőtér épülete | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Jakutföld | ||
| Irányítószám | 678140 | ||
| Körzethívószám | 41137 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 479 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 Lenszk
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 60° 43′, k. h. 114° 54′Koordináták: é. sz. 60° 43′, k. h. 114° 54′ | |||
Lenszk
Pozíció Jakutföld térképén
| |||
| Lenszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lenszk témájú médiaállományokat. | |||
.gif)
Népessége: 24 966 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése szerkesztés
Jakutföld délnyugati részén, Jakutszktól légvonalban 840 km-re nyugatra, a Léna-felföldön helyezkedik el. Jelentős kikötőváros a Léna bal partján. Országút köti össze a gyémántbányászat hagyományosan központi városával, az északra fekvő Mirnijjel, és tovább Udacsnijjal.
Története szerkesztés
Az orosz falu az evenki település, Muhtuj helyén keletkezett, legkésőbb 1663-ban. Az evenki név jelentése: 'nagy víz'.
A 18. század első felében Irkutszk és Jakutszk között kocsiutat jelöltek ki és több pontján, köztük a mai Lenszk helyén az 1730-as években postaállomást létesítettek.
A 19. század közepén a Vityim medencéjében felfedezett arany hírére „aranyláz” tört ki, ami Muhtuj csendes életébe is változásokat hozott. Eközben a falu a 19. században és a 20. század elején is száműzetések helyszíne volt.
A Viljuj medencéjében felfedezett gyémántlelőhelyek kiaknázásával kapcsolatban kapott jelentős gazdasági szerepet a 20. században és fejlődött, alakult ki a város. Mint viszonylag legközelebbi kikötő a Lénán, a mirniji építkezések és bányászat bázisa lett. 1956-ban kezdték meg a Mirnijbe vezető 230 km-es országút építését, a falu szélén pedig kikötői létesítmények épültek. 1963-ban járási alárendeltségű várossá nyilvánították, ekkor kapta mai nevét, természetesen a folyóról.
21. század szerkesztés
A város a Léna áradását többször megszenvedte, pl. 1966-ban és 1998-ban.[3] Történetének talán legnagyobb árvizét 2001 májusában élte át, amikor a jeges ár szinte az egész várost letarolta, halálos áldozatai is voltak. A helyreállítást, illetve újjáépítést központi forrásokból végezték, de hozzájárult a várossal szoros kapcsolatot tartó ALROSZA gyémántipari cég is.[4] A rakparti sétányt is felújították és négy kilencszintes lakóházat építettek mellette az árvíz után. Azóta a területet 17 m magas, 19 km hosszan kiépített partfal védi a Léna áradásaitól.
Gazdaság szerkesztés
A városban régóta több telephelye van az ALROSZA (АЛРОСА) cégcsoport szállítási ágazatának (elnevezésében az AL – az almazra. vagyis a gyémántra utal). A részleg elsősorban a mirniji és udacsniji gyémántbányák részére végez közúti árufuvarozást saját tehergépkocsi-parkjával, valamint hozzá tartozik a lénai folyami teherkikötő is.[5]
A Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezeték egyik fontos állomását Lenszknél alakították ki. Az építtető és üzemeltető Transznyefty állami holding 2006-ban képviseletet nyitott a városban, székházát a 2001-es árvíz során tönkrement, majd lebontott moziépület helyén építették fel. A járás adóbevételeinek jelentős része jelenleg is a Transznyeftytől származik. A cég emellett részt vállal a lakás- és útépítési projektek megvalósításásban, a városi kórház felújításában is.
Éghajlat szerkesztés
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | −1,0 | 1,0 | 12,6 | 18,9 | 33,4 | 36,2 | 37,3 | 36,3 | 25,1 | 17,1 | 5,7 | −0,1 | 37,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −24,8 | −18,5 | −7,2 | 3,2 | 12,8 | 22,1 | 24,6 | 20,8 | 11,1 | −0,9 | −15,2 | −23,9 | 0,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −28,8 | −24,1 | −14,6 | −3,5 | 6,4 | 14,8 | 17,8 | 14,4 | 6,2 | −4,8 | −19,5 | −28,0 | −5,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −32,9 | −29,6 | −21,9 | −10,3 | 0,0 | 7,4 | 11,1 | 8,0 | 1,2 | −8,7 | −23,8 | −32,1 | −10,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −55,8 | −54,2 | −44,2 | −33,2 | −12,8 | −5,2 | 0,1 | −5,5 | −12,4 | −30,8 | −49,1 | −53,3 | −55,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 20 | 15 | 14 | 17 | 30 | 46 | 62 | 62 | 44 | 36 | 31 | 22 | 400 |
| Forrás: Ленск погода - meteolabs.ru | |||||||||||||
Kultúra szerkesztés
A helytörténeti múzeumot társadalmi összefogással hozták létre, első kiállítását 1977-ben nyitották meg egy faházban. Tizenegy évvel később bezárták, de a gyűjtőmunka folytatódott. 1997-ben nyitották meg újra, majd 2011-ben új, nagyobb épületbe költöztették át. Ottani kiállítását 2013-ban nyitották meg.[6]
-
A Transznyefty székháza -
A helytörténeti múzeumban -
A rakpart a magasházakkal -
Folyami kikötő a Lénán
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Фотографии наводнения 1966 года в Ленске
- ↑ 2001 г. Наводнение в Ленске (Yakutia.info, 2017-05-25. Hozzáférés: 2019-12-12)
- ↑ Производственное управление «Алмаздортранс» (Alrosa.ru, hozzáférés: 2019-12-12)
- ↑ A múzeum honlapja Archiválva 2020. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2019-12-15)
Források szerkesztés
- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
- Город Ленск (Sentstory.ru, hozzáférés: 2019-12-09)
- Ленск через 15 лет (orosz nyelven). Discoverrussia.interfax.ru, 2016. május 17. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
