A lett nyelv (lettül:latviešu valoda) Lettországhivatalos nyelve. Lettországban 1,4 millióan, az ország területén kívül mintegy 150 ezren beszélik anyanyelvként.
A lett nyelv az indoeurópai nyelvcsaládbalti csoportjába, azon belül a kelet-balti alcsoportba tartozik; sem a germán, sem a szláv nyelvek közé nem sorolható.
Legközelebbi és egyetlen élő rokona a litván nyelv, amelytől azonban a szókincse oly mértékben eltér, hogy nem értik meg egymást a beszélők.
A lett ragozó nyelv több analitikus formával, három nyelvjárással és germán szintaktikus hatásokkal rendelkezik. Ez utóbbi oka a 12. századtól a második világháború végéig tartó erős német hatás (a Német Lovagrend uralma, a századokig fennálló livóniai német városok és azok polgársága, a német területekkel való szoros kapcsolatok). Két nyelvtani nemet különböztet meg, hím- és nőnemet. A névszóknak hagyományosan 7 esete van: alany, birtokos, részes, tárgy, eszközhatározói, helyhatározói és megszólító. Ugyanakkor ebből már csak ötöt tartanak számon valódi esetként, ugyanis az insztrumentálisz egybeesett egyes számban a tárgyesettel, többes számban pedig a datívusszal. A vokatívusz pedig sok esetben megegyezik a nominatívusszal vagy jelöletlen marad.
Keleti változata a latgal nyelv, amely Lettországban hivatalosan csak nyelvjárásnak számít, azonban saját sztenderdje és irodalmi hagyományai vannak.
A Miatyánk lett nyelven (Sebastian Münster Cosmographey című könyvéből 1588)A lett nyelv főbb nyelvjárásai
A lett az indoeurópai nyelvek külön ágát alkotó balti nyelvek közül az egyik élő nyelv (a másik a legközelebbi rokona, a litván). A lettet és a litvánt tartják a legarchaikusabbnak az élő indoeurópai nyelvek közül, vagyis ezek állnak a legközelebb a nyelvcsalád közös őséhez, az indoeurópai alapnyelvhez. Legközelebbi élő rokonaik a szláv és a germán nyelvek.
Egykor a lett helyesírás a német rendszeren alapult. A 20. század elején ezt leváltotta a mai, a letthez jobban alkalmazható változat. Napjainkban a lett ábécé 33 betűből áll:
A magánhangzók hosszúságának jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet (pl: ja - ha, jā - igen).
Az eltérő hangértékű betűk: ģ = magyar gy hang, ķ = magyar ty hang, ņ = magyar ny hang, ļ = lágyan ejtett l hang (palócly hang, a sztenderd magyarból eltűnt).
Az e és o betűket kétféleképpen ejtik, amit írásban nem jelölnek (kivéve néhány nyelvkönyvben egy alulpontozással).
Az e betűt ejthetik úgy mint a magyar e hangot (pl.: tu esi - te vagy, ejtsd: tu eszi), de úgy is mint egy rövid á hangot, tulajdonképpen egy nyílt e hang (pl.: es esmu - én vagyok, ejtsd: esz ászmu).
Az o betűt is kétféleképpen ejtik. A régebbi lett eredetű szavakban az o hang egyfajta uo diftongusként hangzik, kis á mellékhanggal (pl.: Ļoti patīkami - Örvendek, ejtsd: Ļuoti patíkami). Az újabb keletű jövevényszavakban pedig a magyarhoz is hasonló o hangként (mint monoftongus) ejtik (pl.: kino - mozi, ejtsd: kino).
A lett nyelvben a hangsúly szinte mindig az első szótagra esik, kevés kivételtől eltekintve (pl.: labrīt, labdien, paldies).
A lett nyelvben nincs névelő. Ugyanakkor megvannak a módjai a határozottság jelölésének, például melléknevek vagy sorszámok esetén (pl.: pirmajā stavā - az első emeleten, lielais zilonis - egy/a nagy elefánt).
A lett főnevek hímneműek vagy nőneműek lehetnek. Három-három ragozást különböztetünk meg a főnevek végződésének függvényében.
A hímnemű főnevek lehetnek -s vagy -š végűek (pl.: galds - asztal, ceļš - út); vagy -is végűek (pl.: brālis - fiútestvér), illetve ide tartozik néhány -s végű hímnemű főnév is (pl.: ūdens - víz, rudens - ősz stb.) továbbá -us végűek, ide relatíve kevés főnév tartozik (pl.: alus - sör, tirgus - piac).
A nőnemű főnevek -a vagy -e végűek(pl.: māja - ház, ģimene - család). Csupán néhány nőnemű főnévnek van -s végződése (pl.: nakts - éjszaka).
A hímnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:
I. ragozás: -s; -š
Egyes szám
Többes szám
Nominatīvs
-s; -š
-i
Genitīvs
-a
-u
Datīvs
-am
-iem
Akuzatīvs
-u
-us
Lokatīvs
-ā
-os
II. ragozás: -is; -s
Egyes szám
Többes szám
Nominatīvs
-is; -s
-(j)i
Genitīvs
-(j)a; -s
-(j)u
Datīvs
-im
-(j)iem
Akuzatīvs
-i
-(j)us
Lokatīvs
-ā
-(j)os
A (j) hang a végződés előtti lágyítást hivatott jelölni, pl.: brālis - brāļa; az ide tartozó kivételek közül (mint pl.: rudens, ūdens nem lágyulnak egyes szám birtokos esetben) csak a suns (kutya) lágyul meg egyes szám birtokos esetben is suņa.
III. ragozás: -us
Egyes szám
Többes szám
Nominatīvs
-us
-i
Genitīvs
-us
-u
Datīvs
-um
-iem
Akuzatīvs
-u
-us
Lokatīvs
-ū
-os
A nőnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:
IV. ragozás: -a
Egyes szám
Többes szám
Nominatīvs
-a
-as
Genitīvs
-as
-u
Datīvs
-ai
-ām
Akuzatīvs
-u
-as
Lokatīvs
-ā
-ās
V. ragozás: -e
Egyes szám
Többes szám
Nominatīvs
-e
-es
Genitīvs
-es
-u
Datīvs
-ei
-ēm
Akuzatīvs
-i
-es
Lokatīvs
-ē
-ēs
VI. ragozás: -s
Egyes szám
Többes szám
Nominatīvs
-s
-is
Genitīvs
-s
-(j)u
Datīvs
-ij
-īm
Akuzatīvs
-i
-is
Lokatīvs
-ī
-īs
A (j) ismét csak a bekövetkező lágyításokat hivatott jelölni, pl.: nakts - nakšu
A főnévragozás során végbemenő mássalhangzó-változásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
változás
példa
p – pj
upe - upju folyó
b – bj
gulbis – gulbju hattyú
m - mj
zeme – zemju föld
v - vj
dzērve – dzērvju daru
l – ļ
brālis – brāļu fiútestvér
n – ņ
dvīnis – dvīņu iker
ll – ļļ
lelle – leļļu baba
nn – ņņ
pinne – piņņu pattanás
ln – ļņ
vilnis – viļņu hullám
sl – šļ
kāpslis – kāpšļu kengyel
zl – žļ
zizlis – zižļu gumibot
sn – šņ
krāsns – krāšņu tűzhely
zn – žņ
zvaigzne – zvaigžņu csillag
st – š
rīkste – rīkšu pálca
s – š
lasis – lašu lazac
t – š
nakts – nakšu éjszaka
z – ž
vāze – vāžu váza
d – ž
briedis – briežu szarvas
c – č
lācis – lāču medve
dz – dž
dadzis – dadžis / bogáncs
Az eszközhatározós esetet (insztrumentálisz-t) az ar - val/vel elöljárószóval és az azt követő főnév tárgyesetével képezzük, pl.: Es braucu ar mašīnu. - Autóval utazom.
A megszólító esetet a mai nyelvkönyvek már nem tárgyalják külön esetként. A megszólító eset többes számban mindig egybeesik az alanyeset végződésével.
A megszólító eset egyes számban legtöbbször megegyezik az alanyesettel az I.,IV.,V. és VI. típusú ragozásba tartozó főneveknél (pl.: Mans dēls! - Fiam!). Ez nem vonatkozik a személynevekre, ahol a vokatívuszban álló személynév jelöletlen, pl.: Gūnars - Gūnar!, Jānis - Jāni!.
A II. és III. ragozási típusba tartozó főnevek vokatívusza megegyezik a tárgyeset végződésével (pl.: mans brāli! - fivérem!).
A vokatívuszban gyakran előfordul, hogy a kicsinyítő képzős, becéző szavaknak is jelöletlen a vokatívusza (pl.: Māmiņ! - Anyuka!), illetve több főnévnek van párhuzamosan több is, pl.: tēvs! vagy tēv!, māte! vagy māt!, stb.
A lett nyelvben nagyon gyakori a főnevek képzése a különböző képzők segítségével. Főnév képezhető másik főnévből, igéből, melléknévből, számnévből, határozószóból is. Ezek közül a leggyakrabban használtakat lentebb foglaljuk össze:
határozószóból: -ne pl.: tagad (most) - tagadne (jelen idő).
A főnevek képzésén belül az egyik leggyakrabban használt képzők a diminutívok, vagyis a kicsinyítő képzők. Ezek sokszor nem csak a szó becéző jellegét, hanem jelentését enyhén módosítva, annak egyfajta emfatikus jelleget is kölcsönöznek. A kicsinyítőképzők igen sokfélék és változatosak, ezek közül a leggyakrabban használtakat foglaljuk össze az alábbiakban.
Ragozási típus
Hímnem
Nőnem
-s/š, -a
dēliņš
māsiņa
-is, -e
brālītis
upīte
-us, -s
alutiņš
actiņa
Egyes alakoknál mássalhangzó-változás mehet végbe, pl.: cilvēks - cilvēciņš, sniegs - sniedziņš, stb.
Előfordul pár kivétel is, pl.: sirds - sirsniņa, govs - gotiņa, nakts - naksiņa.
Ugyanakkor pár főnév a végződése ellenére NEM diminutívval képzett főnév, pl.: kaimiņš (szomszéd), ciemiņš (látogató).
A melléknevek - határozatlan - ragozása hímnemben megegyezik az első ragozással, nőnemben pedig a negyedik ragozással.
A lett nyelvben lehetőség van a határozottság kifejezésére melléknevekkel, ekkor a mellékneveket az alapesettől eltérően ragozzuk, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Hímnem, egyes szám
Hímnem, többes szám
Nőnem, egyes szám
Nőnem, többes szám
Nominatīvs
lielais
lielie
lielā
lielās
Genitīvs
lielā
lielo
lielās
lielo
Datīvs
lielajam
lielajiem
lielajai
lielajām
Akuzatīvs
lielo
lielos
lielo
lielās
Lokatīvs
lielajā
lielajos
lielajā
lielajās
A lett nyelvben is hasonlóan lehet fokozni a mellékneveket, akárcsak a magyarban. A melléknév határozatlan és határozott alakja is lehet alap-, közép- és felsőfokú. A melléknevek fokozását az alábbi táblázatokban foglaljuk össze:
alapfok
középfok
felsőfok
Hímnem, egyes szám
liels
lielāks
vislielākais
Hímnem, többes szám
lieli
lielāki
vislielākie
Nőnem, egyes szám
liela
lielāka
vislielākā
Nőnem, többes szám
lielas
lielākas
vislielākās
A felsőfokú melléknevekre jellemző, hogy legtöbbször határozott ragozásban használatosak.
Az egyetlen rendhagyó alak a daudz (sok) szó alakjai: daudz - vairāk (több) - visvairākais (legtöbb).
Összehasonlításkor a középfokú mellékneveket az alábbi szavakkal használják:
A par (-ról/ért) elöljárószóval amely után a főnév tárgyesetben áll, pl.: brālis ir vecāks par māsu - a báty idősebb a húgnál
A nekā/kā (mint) partikulával mely után a főnév alanyesetben áll. Előbbit állító, utóbbit tagadó összehasonlításkor használják, pl.: brālis ir vecāks nekā māsa - a báty idősebb a húgnál; vagy māsa nav vecāka kā brālis - a húg nem idősebb mint a báty.
A lett nyelvben hasonlóképpen a magyarhoz vannak személyes, birtokos, mutató, kérdő, vonatkozó stb. névmások.
A személyes névmások közül a viņš, viņa eredetileg mutató névmásokból alakultak ki, így ragozásuk a hímnem I. és a nőnem IV. ragozási típusa szerint alakul.
Viszont az es, tu, mēs és jūs névmások nyelvtani szempontból közömbösek, ragozásuk eltér, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
es
tu
mēs
jūs
Genitīvs
manis
tevis
mūsu
jūsu
Datīvs
man
tev
mums
jums
Akuzatīvs
mani
tevi
mūs
jūs
Lokatīvs
manī
tevī
mūsos
jūsos
Birtokos névmások külön nem tartoznak a harmadik személyhez (ezek a ragozásból jövő: viņa/viņas/viņu alakok), illetve a többes szám első és második személyhez, ez utóbbiakhoz a személyes névmások megkövesedett genitívuszi formájával fejezik ki: 'mūsu, jūsu.
Ugyanakkor az egyes szám első és második személyhez tartozó külön alakok (mans/mana - enyém, tavs/tava - tied) a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint kell ragozni, akárcsak a savs/sava (saját) birtokos névmást. Ez utóbbit akkor használatos ha a mondatban szereplő cselekvő személy és a birtokos személye ugyanaz.
A lett nyelv mutató névmásai a: šis/šī - ez, tas/tā - az, šāds/šāda - ilyen, tāds/tāda - olyan. A mutató névmásokhoz tartoznak még a viņš/viņa is, ha nem személyre vonatkoznak és nem személyes névmásként lépnek fel. Habár a lett nyelvben ezek az alakok csak a távolabbi elhelyezkedés, vagy időszakasz jelölésére szolgálnak.
A šāds/šāda és a tāds/tāda névmások a hímnemben az első, nőnemben a negyedik ragozási típusba tartoznak, ám a šis/šī és a tas/tā névmásoknak külön ragozása van, melyet az alábbi táblázatban foglalunk össze:
Egyes szám
šis
tas
šī
tā
Genitīvs
šā/šī
tā
šās/šīs
tās
Datīvs
šim
tam
šai
tai
Akuzatīvs
šo
to
šo
to
Lokatīvs
šajā
tajā
šajā
tajā
Többes szám
šie
tie
šīs
tās
Genitīvs
šo
to
šo
to
Datīvs
šiem
tiem
šīm
tām
Akuzatīvs
šos
tos
šīs
tās
Lokatīvs
šajos
tajos
šajās
tajās
Kérdő névmások a kas (ki, mi), kurš/kura (melyik), kāds/kāda (milyen). A kurš/kura és kāds/kāda névmások a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint ragozódik.
A kas névmás nemben és számban nem változik, egyaránt vonatkozik mind élőlényekre, mind élettelen tárgyakra. A kas névmás alakjait alább foglaljuk össze:
kas
Genitīvs
kā
Datīvs
kam
Akuzatīvs
ko
Lokatīvs
kur (kamī)
A kamī alak már csak nyelvjárásokban létezik, az irodalmi nyelvben a kur kérdőszó szilárdult meg.
A kas (ki, mi), kurš/kura (melyik), kāds/kāda (milyen) vonatkozó névmásokként is funkcionálhatnak, ha mellékmondat kezdődik velük, ragozásuk ilyenkor is a fentebb említett módon valósul meg.
A lett nyelvben előforduló határozott névmások ragozása is a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint ragozódik. Eeket a névmások a következők: pats/pata/pati (maga), katrs/katra (mindegyik), ikkatrs/ikkatra (mindenféle), ikkurš/ikkura (minden), ikviens/ikviena (bármelyik), viss/visa (mind). Ide sorolható még az abi/abas (mindkettő) szó is, melyet egyes nyelvkönyvek gyakran a számnevek közé sorolnak.
A határozatlan névmásokhoz - a vonatkozó névmásokon kívül - tartoznak a dažs/daža (egyes, némely, valamely), cits/cita (más), otrs/otra (másik).
A tagadó névmásokat a ne- prefixummal képzik, ezek a következők lehetnek nekas (semmi), nekas cits (semmi más), it nekas (egyáltalán semmi), nekāds (semmilyen), neviens (senki, egy sem). A neviens/neviena névmások jelentésükből adódóan csak egyes számban használatosak.
A lett nyelvben az igéket tövük illetve képzésük szerint három csoportra szokás bontani. Az első csoportba tartoznak azok az egyszótagból álló igék melyeknek ragozása rendkívül változatos, illetve gyakoriak a mássalhangzó-változások jelen időben. Álljon itt egy példa, az ēst (enni) ige:
Egyes szám, jelen
Többes szám, jelen
Egyes szám, múlt
Többes szám, múlt
Egyes szám, jövő
Többes szám, jövő
Első személy
ēdu
ēdam
ēdu
ēdām
ēdīšu
ēdīsim
Második személy
ēd
ēdat
ēdi
ēdāt
ēdīsi
ēdīsit
Harmadik személy
ēd
ēd
ēda
ēda
ēdīs
ēdīs
De gyakori még a k:c és g:dz változás (pl.: braukt - braucu), a zárt és nyílt e,ē váltakozása(pl.: jelen idő, nyílt ē-t ejtünk: ēdu, de zártat múltban: ēdu), a lágyítások elmaradása az egyes szám második személyű alakoknál (pl.: es ceļu - tu cel; celt - építeni); a magánhangzók kvantitása illetve egyéb változásai i:ie/ē, u:ū (pl.: likt - lieku helyezni; pirkt - pērku vásárolni); illetve a különböző szuffixumok betoldása -st-,-j-,-n- (pl.: salt - salstu fázni; ļaut - ļauju megengedni; skriet - skrienu futni).
A második ragozási típusba az ā, ē és o tövű igék tartoznak, pl.: runāt - beszélni, meklēt - keresni, gatavot - készíteni, legjellemzőbb rájuk, hogy az egyes szám második személy és a harmadik személyű alakok jelen időben egyaránt jelöletlenek maradnak, egy példa:
Egyes szám, jelen
Többes szám, jelen
Egyes szám, múlt
Többes szám, múlt
Egyes szám, jövő
Többes szám, jövő
Első személy
runāju
runājam
runāju
runājām
runāšu
runāsim
Második személy
runā
runājat
runāji
runājāt
runāsi
runāsit
Harmadik személy
runā
runā
runāja
runāja
runās
runās
A harmadik csoportba tartozó igék két alcsoportra oszthatóak, az -āt, -ēt tövűekre (pl.: gribēt - akarni) illetve az -īt, -īnāt tövű igékre (pl.: lasīt - olvsani, zināt - tudni), egy példa ragozásukra:
Egyes szám, jelen
Többes szám, jelen
Egyes szám, múlt
Többes szám, múlt
Egyes szám, jövő
Többes szám, jövő
Első személy
gribu - zinu
gribam - zinām
gribēju - zināju
gribējām - zinājām
gribēšu - zināšu
gribēsim - zināsim
Második személy
gribi - zini
gribat - zināt
gribēji - zināji
gribējāt - zinājāt
gribēsi - zināsi
gribēsit - zināsit
Harmadik személy
grib - zina
grib - zina
gribēja - zināja
gribēja - zināja
gribēs - zinās
gribēs - zinās
Ezen kívül vannak még visszaható igék is (pl.: atpūsties - pihenni) illetve olyan igék melyeknek normál és visszaható alakja is van (pl.: mācīt - tanítani, mācīties - tanulni; mazgāt - mosni, mazgāties - mosakodni).
A visszaható igék ragozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Egyes szám, jelen
Többes szám, jelen
Egyes szám, múlt
Többes szám, múlt
Egyes szám, jövő
Többes szám, jövő
Első személy
-os
-amies; -āmies
-os
-āmies
-os
-imies
Második személy
-ies
-aties; -āties
-ies
-āties
-ies
-ities
Harmadik személy
-as; -ās
-ās; -ās
-ās
-ās
-ies
-ies
A lett igék ragozása E/3 és T/3 alakban azonosak.
A létige (būt) ragozása rendhagyó:
Egyes szám, jelen
Többes szám, jelen
Egyes szám, múlt
Többes szám, múlt
Egyes szám, jövő
Többes szám, jövő
1. személy
Es esmu
Mēs esam
Es biju
Mēs bijām
Es būšu
Mēs būsim
2. személy
Tu esi
Jūs esat
Tu biji
Jūs bijāt
Tu būsi
Jūs būsit
3. személy
Viņš/Viņa ir
Viņi/Viņas ir
Viņš/Viņa bija
Viņi/Viņas bija
Viņš/Viņa būs
Viņi/Viņas būs
Ezenkívül még két rendhagyó ragozású ige található a lett nyelvben, a menni ige (iet) és az adni ige (dot), ezek ragozása az alábbiak szerint történik:
Egyes szám, jelen
Többes szám, jelen
Egyes szám, múlt
Többes szám, múlt
Egyes szám, jövő
Többes szám, jövő
1. személy
Es eju
Mēs ejam
Es gāju
Mēs gājām
Es iešu
Mēs iesim
2. személy
Tu ej
Jūs ejat
Tu gāji
Jūs gājāt
Tu iesu
Jūs iesit
3. személy
Viņš/Viņa iet
Viņi/Viņas iet
Viņš/Viņa gāja
Viņi/Viņas gāja
Viņš/Viņa ies
Viņi/Viņas ies
Egyes szám, jelen
Többes szám, jelen
Egyes szám, múlt
Többes szám, múlt
Egyes szám, jövő
Többes szám, jövő
1. személy
Es dodu
Mēs dodam
Es devu
Mēs devām
Es došu
Mēs dosim
2. személy
Tu dod
Jūs dodat
Tu devi
Jūs devāt
Tu dosi
Jūs dosit
3. személy
Viņš/Viņa dod
Viņi/Viņas dod
Viņš/Viņa deva
Viņi/Viņas deva
Viņš/Viņa dos
Viņi/Viņas dos
Az igék tagadását a megfelelően ragozott igealak elé tett ne- prefixummal képezzük, ami minden igére érvényes, egyetlen kivétel a būt - lenni ige 3. személyű alakja ir - van melyből nav - nincs lesz.
Az igék képzésében igen fontos szerepet játszanak az igekötők, amelyek gyakran megváltoztatják, új jelentést adnak az igének. Az igekötők a következők lehetnek:
igekötő
jelentése
példa
aiz-
el-
aiziet - elmenni
ap-
körül
apiet - körüljárni
at-
vissza
atdot - visszaadni
ie-
be-
ienākt - bejönni
iz-
ki-
iziet - kimenni
no-
le-
noiet - lemenni
pa-
mentén
paiet - elmenni vmi mellett
pār-
át-
pāriet - átmenni
pie-
oda-
piebraukt - odautazni
sa-
össze-
sanākt - összegyűlni
uz-
fel-,rá-
uziet - felmenni
Az igekötős igék általában egy már befejezett cselekvést fejeznek ki, pl.: darīt - csinálni, DE padarīt - megcsinálni; lasīt - olvasni, DE izlasīt - kiolvasni/elolvasni.
A ne- tagadó prefixum ugyanúgy kapcsolható az igekötős igékhez is.
A lett nyelvben öt igemód van, kijelentő, felszólító, feltételes, kötelező (debitívusz) és referatív mód.
A felszólító mód általában jelen idejű cselekvést fejez ki és legtöbbször személyes névmás sem kapcsolódik hozzájuk.
A felszólító mód egyes szám második (pl.: nest - nes! vidd!), többes szám harmadik személyű alakjai egybeesnek a jelen idejű, a többes szám első személyű alakja pedig az ige jövő idejű formájával (pl.: nesīsim! - vigyük!). A harmadik személyű alakokhoz járul még a lai (hadd) szócska is (pl.: lai nes! - (hadd) vigyék!).
A többes szám második személyű alakot az egyes szám második személyű alakból képezzük az -iet - visszaható igék esetében az -ieties - rag hozzásadásával (pl.: brauciet! - utazzatok!, priecājieties! - örüljetek!).
A feltételes módnak két változata van egyszerű és összetett. Az egyszerű alakot a főnévi igenév tövéből képezzük a -tu - visszaható igék esetében a -tos - szuffixum hozzáadásával, pl.: brauktu - utaznék, mācītos - tanulnék.
Az összetett alakot a būt ige feltételes módú alakjából és a főige melléknévi igenevéből képezzük, pl.: es būtu braucis - elutaztam volna. A feltételes módhoz gyakran járul a kaut (bár, bárcsak) szócska is (pl.: kaut viņš ātrāk atnāktu - bárcsak mielőbb jönne).
A kötelező mód alapalakját az ige jelen idejű harmadik személyű alakjából a jā- prefixummal képzik (pl.: man jāiet - mennem kell), kivétel a jābūt. Ehhez járul még a cselekvő személye datívuszban, illetve a létige megfelelő idejű alakja, mely jelen időben elhagyható (pl.: man bija jāiet - mennem kellett, man būšu jāiet - (majd) mennem kell).
A referatív mód a függő beszédhez hasonlatos, ezen igenemre jellemző az igék -ot - illetve visszahatók esetében az -oties - végződés. Egyszerű alakját a megfelelő idejű igealakból képezzük, pl.: māte teica, ka es jau labi lasot - anya azt mondta, hogy már jól olvasok; man runā, ka viņa drīz precēšoties - azt mondják nekem, hogy hamarosan férjhez megy.
A referatív mód összetett alakjait a létige referatív módú alakjával képezzük esmu - esot / būšot illetve a főige múlt idejű melléknévi igenevéből.
A szenvedő igenem leggyakrabban tárgyas igékkel fordul elő, melyet a būt, tikt (válni vmivé) segédigékkel képeznek.
A szenvedő igealak lehet múlt, jelen és jövő idejű is, pl.: tiek celta jauna skola - új iskola épül, skola bija uzcelta jau pagājušajā gadā - az iskola már tavaly felépült, nākošgad tiks celta vēl viena skola - jövőre még egy iskola fog felépülni.
A számneveket is egyeztetni kell nemben az őt követő főnévvel, az alábbi táblázat mutatja a tőszámneveket egytől tízig:
Hímnemű alak
Nőnemű alak
1
viens
viena
2
divi
divas
3
trīs
4
četri
četras
5
pieci
piecas
6
seši
sešas
7
septiņi
septiņas
8
astoņi
astoņas
9
deviņi
deviņas
10
desmit
A tíz desmit, száz simt és ezer tūkstoš számnevek nem ragozhatóak, de van ragozható alakjuk is amit csak hímnemben használunk, ezek a következők: desmits, simts és tūkstotis.
Az összetett számnevek esetében mindig csak az utolsó, az egyeseket jelentő elemet kell ragozni, amit egyeztetni kell nemben és esetben az őt követő főnévvel (pl.: piecdesmit viens gads - 51 év, simts divdesmit viena diena - 121 nap).
A számneveket hímnemben az 1. ragozás szerint, nőnemben a 4. ragozás szerint ragozzuk.
A trīs (három) számnévnek külön ragozás van, eltérő esetragokkal, ugyanakkor viselkedhet ragozatlan számnévként is. Ragozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Hímnemű alak
Nőnemű alak
Nominatīvs
trīs
trīs
Genitīvs
triju (trīs)
triju (trīs)
Datīvs
trim (trijiem, trīs)
trim (trijām, trīs)
Akuzatīvs
trīs
trīs
Lokatīvs
trijos (trīs)
trijās (trīs)
A sorszámnevek hímnemben: -ais, nőnemben: -ā végződést kapnak, ragozásuk megegyezik a határozott melléknevek ragozásával.
A sorszámnevek első két tagját más tőből képezzük, mint a többit, a sorszámneveket 1-10 az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Határozószavakat több szófajból is képezhetünk, ezek módjait az alábbiakban foglaljuk össze.
Néhány határozószó eredetét nehéz megállapítani, ezeket hívjuk elsődleges határozószóknak, pl.: te - itt, tur - ott, jau - már, tad - mikor, stb.
Határozószavak képzése főnevekből, pl.: gods (becsület) - godam (becsületesen), kājas (lábak) - kājām (gyalogosan), stb.
Határozószavak képzése melléknevekből legtöbbször -i képzővel történik végződést teszünk (pl.: labs - jó -→ labi - jól, skaists - szép -→ skaisti - szépen) de ehelyett gyakran használatos a -ām képző is (pl.: lēns - lassú -→ lēni vagy. lēnām). Illetve sok melléknévből az -i helyett az -u képzővel képzünk határozószót (pl.: vēls - késő, vēlu - későn).
A birtoklást a magyar nyelvhez hasonlóan a nekem van valamim szerkezettel fejezik ki, szemben az ólettel, ahol még megvolt a birtoklást kifejező ige (Es turu... - Én birtoklok...) csakúgy, mint más indoeurópai nyelveknél.
A birtoklást kifejező nekem van szerkezetet az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
A lett nyelvben az eseteken kívül a különböző viszonyok kifejezésére széles körben használnak elöljárószókat is.
Az elöljárószók egyes számban birtokos vagy tárgyesettel állnak, csak egy kötőszó (līdz - -ig) áll egyes számban részes esettel.
Az elöljárószók többes számban mindig részes esetet vonzanak, kivétel a dēļ(miatt), labad(-ért) és a pēc(után) amelyek többes számban birtokos esettel állnak. Bár a dēļ és a labad hagyományosan elöljárószók, mondatbeli helyzetük alapján sokkal inkább névutónak számítanak.
Egyes szám birtokos esettel állnak a következő elöljárószók: aiz - mögött, bez - nélkül, dēļ - miatt, kopš - óta, labad - ért, no tól/től, pēc - után, pie - nál/nél/hoz/hez, pirms/priekš - előtt, uz - on/en/ön, virs - fölött, zem - alatt
Egyes szám tárgyesettel állnak a következő elöljárószók: ap - körül, ar - val/vel, caur - át/keresztül, gar - mellett/mentén, pa -n(vmin rajta keresztül), par - ról/ről/ként, pār - át/felett, pret - szemben, starp - között, uz - ba/be/ra/re
Egyes szám részes esettel áll a līdz -ig elöljárószó.
Lettország
Európai Unió
