Levente
Levente[1] régi magyar személynév. Általában a lesz ige származékának tartják, eszerint jelentése: levőcske, kis lény. Más, újabb vélemény szerint eredeti formája Lovanta lehetett, ami egy vadászat jelentésű szláv szó névképzővel megtoldott alakja, s így jelentése vadász lenne. Annyi bizonyos, hogy a levente közszónak nincs köze a névhez, mert az jóval későbbi keletkezésű.[2]
Hasonló nevet viselt a hunok uralkodó törzse, illetve uralkodócsaládja. A hunok egyik fejedelmének uralkodói neve például Csecse vagy Csicsi (i. e. kb. 55–36.), családi neve pedig – kínai átírásban – Luanti Hutuvusze (攣鞮呼屠吾斯) volt.[3] Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint a levente régi magyar szó. A hasonló kifejezés (levend) jelentése a török nyelvben akaratos, makacs, önfejű.[4]
Gyakorisága szerkesztés
Az 1990-es években gyakori név, a 2000-es években a 3-9. leggyakoribb férfinév.[2][5][6]
Névnapok szerkesztés
Híres Leventék szerkesztés
- Levente, Árpád fejedelem legidősebb fia
- Levente, Taksony fejedelem dédunokája, a megvakított Vazul legidősebb fia, I. András és I. Béla királyok testvére
- Gyöngyösi Levente zeneszerző
- Király Levente színművész
- Szörényi Levente zenész
- Osztovits Levente műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár
- Szente B. Levente romániai magyar költő, újságíró.
- Szuper Levente magyar jégkorongozó, NHL játékos
- Bajári Levente balettművész, a Magyar Állami Operaház első magántáncosa
- Kárpáti Levente színész
- Riz Levente politikus
- Bella Levente zenész, műsorvezető
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f g Ladó-Bíró, 86. old.
- ↑ Yap, J. P. (2009): Wars With The Xiongnu. A Translation from Zizhi tongjian. Bloomington.
- ↑ Czuczor Gergely és Fogarasi János (1865): A magyar nyelv szótára. Harmadik kötet. Pest. (Levente címszó). [2018. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 11.)
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)