Levente[1] régi magyar személynév. Általában a lesz ige származékának tartják, eszerint jelentése: levőcske, kis lény. Más, újabb vélemény szerint eredeti formája Lovanta lehetett, ami egy vadászat jelentésű szláv szó névképzővel megtoldott alakja, s így jelentése vadász lenne. Annyi bizonyos, hogy a levente közszónak nincs köze a névhez, mert az jóval későbbi keletkezésű.[2]

Hasonló nevet viselt a hunok uralkodó törzse, illetve uralkodócsaládja. A hunok egyik fejedelmének uralkodói neve például Csecse vagy Csicsi (i. e. kb. 55–36.), családi neve pedig – kínai átírásban – Luanti Hutuvusze (攣鞮呼屠吾斯) volt.[3] Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint a levente régi magyar szó. A hasonló kifejezés (levend) jelentése a török nyelvben akaratos, makacs, önfejű.[4]

Gyakorisága szerkesztés

Az 1990-es években gyakori név, a 2000-es években a 3-9. leggyakoribb férfinév.[2][5][6]

Névnapok szerkesztés

Híres Leventék szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. a b c d e f g Ladó-Bíró, 86. old.
  3. Yap, J. P. (2009): Wars With The Xiongnu. A Translation from Zizhi tongjian. Bloomington.
  4. Czuczor Gergely és Fogarasi János (1865): A magyar nyelv szótára. Harmadik kötet. Pest. (Levente címszó). [2018. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 11.)
  5. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  6. http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv

Források

További információk