Liber Endre
Liber Endre (Budapest, 1878. augusztus 15. – Budapest, 1936. szeptember 26.) köztisztviselő, Budapest alpolgármestere, művészeti szakíró.
| Liber Endre | |
 | |
| Született | Liber András 1878. augusztus 15.[1][2][3] Budapest[2][3] |
| Elhunyt | 1936. szeptember 26. (58 évesen)[1][4][3] Budapest[1][4][3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | alpolgármester (1931–1936, Budapest) |
| Halál oka | hirtelen szívmegállás |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-1-26)[5][6] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liber Endre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Jogi tanulmányokat folytatott. Ezeket követően lépett Budapest szolgálatába 1896-ban. 1916-tól a szociálpolitikai és közművelési ügyosztály vezetője volt. 1919 után ő irányította a nyomorenyhítő akciót, őt nevezték ki a menekültek kormánybiztosává. Később a főváros lakásépítési ügyeit is intézte. 1931-ben alpolgármester lett. Hosszú ideig szerkesztette a Fővárosi Közlönyt, de önálló könyvei is megjelentek.[7]
Azon intézmények közül, amelyeket a főváros szolgálatában alkotott, e helyütt csak a művészeti vonatkozásúakra szorítkozva, megemlíthető az új Fővárosi Könyvtár, amely fiókkönyvtáraival a legmodernebbül berendezett és legnagyobb forgalmú magyar könyvtár volt a maga idejében. Nevéhez fűződnek a főváros iskolán kívüli népművelési intézményei, amelyeknek előadás sorozataiban nagy szerepe volt a művészeti oktatásnak, és végül a képzőművészeti vásárlások céltudatos irányításával lehetővé tette 1933-ban a Fővárosi Képtár megnyitását. A főváros közterein álló szobrok száma alatta lényegesen gyarapodott és ő kezdeményezte a parkokat díszítő kisebb szobrok sorozatos felállítását. A főváros egyesítésének 60. évfordulója alkalmából előadásban ismertette a főváros 60 éves múltját; tanulmányt írt Budapest festőművészetéről és 1934-ben jelent meg hatalmas monográfiája Budapest szobrai és emléktáblái címen, amelyben Cserhalmi Jenő és dr. Pacher Béla voltak munkatársai. Ez a mű részletesen tárgyalja Budapest nyilvános szobrainak történetét, majd időrendi sorrendben tárgyalás alá veszi mindegyiküket 1702–1933-ig. Számtalan ismeretlen és elfeledett adat, okmány kerül ezúton nyilvánosságra, amelyek a magyar szobrászat történetének nélkülözhetetlen forrásai lettek.[8]
1936-ban hunyt el 58 éves korában. Több hónap óta tartó szívbetegsége újult ki, ezért a Szent János Kórházba szállították. Szeptember 26-án reggel 10 órakor váratlanul megállt a szíve.[9] A gyászistentiszteletet a Belvárosi plébániatemplomban Bednárz Róbert fővárosi bizottsági tag, pápai prelátus apátplébános tartotta.[10] A Fiumei Úti Sírkertben temették el. A főváros részéről Szendy Károly búcsúztatta.[11]
A főváros kislakásépítési programja szerkesztés
Irányításával zajlott az 1920-as évek második felében a főváros kislakásépítési programja. Ennek keretében 1926 és 1929 között, 4 év alatt összesen 57 lakóépület épült fel,[12] bennük összesen 887 lakással, illetve 1335 szobával.[13] Liber 1930-ban Középítkezések Budapesten 1920–1930 címmel könyvben számolt be részletesen a programról.
Írásai szerkesztés
Saját könyvei szerkesztés
- A főváros küldöttségének amerikai útja: naplószerű feljegyzések, Budapest, 1928.
- Szociálpolitikai tapasztalataim Olaszországban, Budapest, 1930.
- Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest, 1930.
- A hatvanéves Budapest művészete, Budapest, 1934.
- Budapest szobrai és emléktáblái, Budapest, 1934.[14]
- Budapest fürdői, Budapest, 1936.
- Budapest-fürdőváros kialakulása, különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára, Budapest, 1936.
Munkatársa szerkesztés
- Prohászka Ottokár emlékalbum, Budapest, 1927.[15]
- A nagy vihar hajótöröttei. Hivatalos feljegyzések, tanulmányok és más irások a háboru és a pusztitó béke idejéről, Budapest, 1927.[16]
- Újságrajzoló művészek könyve, Budapest, 1930.[17]
- Amíg városatya lettem... A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyüjteménye fényképekkel, Budapest, 1931.[18]
- A Budapesti Piarista Diákszövetség kilencedik esztendeje, Budapest, 1930.[19]
- Uj Idők lexikona, Budapest, 1936–1942.[20]
- Nyitott könyv. Az egészség és a család védelmére, Budapest, 1939.[21]
Bevezetést írt szerkesztés
- (szerk.) Venczell Geyza, Medriczky Andor: Budapest székesfővárosi szociálpolitikai, közjótékonysági és közművelődési közigazgatásának kézikönyve, Budapest, 1930.[22]
Előszót írt szerkesztés
- Budapest székesfőváros lakásbérleti szabályrendelete: 265/1936. kgy. sz. (magyarázta: Sömjén László, vitéz Horváth László), Budapest, 1936.[23]
Jegyzetetek szerkesztés
- ↑ a b c PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
- ↑ a b c d https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/l-76823/liber-endre-769EC/
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
- ↑ BillionGraves (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. december 28.)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/OroshaziFrissUjsag_1936_09/?query=%22liber%20endre%22&pg=76&layout=s
- ↑ Magyar életrajzi lexikon, i. m., [1]
- ↑ Művészeti Lexikon II. kiadás, 2. kötet L-Z, Budapest, 1935, 31. o. [2]
- ↑ Gyászhíre. Kis Ujság, 1936. szeptember 25. 221. szám, 4.o.
- ↑ Esti Kurir, 1936. szeptember 29. 223. szám, 4. o.
- ↑ Nemzeti Ujság, 1936. szeptember 30. 223. szám
- ↑ Liber táblázata alapján In: Középítkezések Budapesten 1920–1930, 27-31. o.
- ↑ Bodó Péter: Amikor válság volt a húszas évek Budapestjén: lakásépítési programot indított a főváros (pestbuda.hu, 2022)
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/budapest-szobrai-es-emlektablai-1057891-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/prohaszka-ottokar-emlekalbum-637983-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-nagy-vihar-hajotorottei-513127-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/ujsagrajzolo-muveszek-konyve-603371-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/amig-varosatya-lettem-952268-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-budapesti-piarista-diakszovetseg-kilencedik-esztendeje-530535-0
- ↑ Uj Idők lexikona, i. m., Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék–Nád, Budapest, 1940, 4196. o. [3]
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/nyitott-konyv-127309-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/budapest-szekesfovaros-szocialpolitikai-kozjotekonysagi-es-kozmuvelodesi-kozigazgatasanak-kezikonyve-625515-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/budapest-szekesfovaros-lakasberleti-szabalyrendelete-460331-0
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Művészeti Lexikon. Szerk. Éber László. Budapest: Győző Andor Kiadása. 1926. (két kötetes, bővített kiadás: 1936) → (reprint kiadás: „Művészeti lexikon A-tól Z-ig” címen, Merényi Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek], ISBN 963-698-038-1) (2., bővített kiadás: 1935)
- antikvarium.hu adatbázis
- nektar1.oszk.hu adatbázis
Egyéb irodalom szerkesztés
- Liber Endre In: Amíg városatya lettem... A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyüjteménye fényképekkel, Budapest, 1931.
- Gallina Frigyes: Budapest székesfőváros 1925—1926. évi kislakásos építkezései In: Magyar Építőművészet, 1927 (27. évfolyam, 1-12. szám)