Lichner Pál (Modor, 1818. december 12.Pozsony, 1884. november 4.[1]) magyar filológus, pedagógus, az MTA levelező tagja (1859).

Lichner Pál
Született1818. december 12.
Modor
Elhunyt1884. november 4.
Pozsony
Foglalkozásafilológus
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, a bölcseletieket Pápán a református kollégiumban, a teológiát pedig a Pozsonyi Evangélikus Líceumban. A hitjelölti szigorlat után másfél évig magánszorgalom útján főleg a klasszika-filológiával foglalkozott; azután külföldre ment és a lipcsei egyetemen Hermann G., Haupt, Klotz, Westermann filológusoknak, valamint Wiener exegetának előadásait hallgatta. Ugyanott a hungarikumokban gazdag Pölitz-féle könyvtár alkalmat szolgáltatott neki a hazai történelem kútforrásainak tanulmányozására. Később Grimm és Heine tanítványa lett. Lipcséből Göttingenba ment, ahol teológiai tanulmányait Gieseler, Köllner, Lücke és Reichter, a filológiát pedig Leutsch és Schneidewien vezetése alatt folytatta. Tanári pályára készülvén, a tanítás művészetét szemléletileg óhajtotta elsajátítani; e célból a Lipcsében mintaszerűleg vezetett Thomasschuleban szorgalmasan hospitált. Legtöbbet azonban e téren Karl Ranke gimnáziumi igazgatóval előbb Göttingenben, utóbb Berlinben folytatott érintkezésének köszönhetett. Hazájába visszatérve a pozsonyi líceum felsőbb osztályaiban, egyelőre fizetés nélkül, a görög nyelvet oly sikerrel tanította, hogy a pozsonyi egyház őt 1843. április 3-án rendkívüli tanári címmel ruházta fel, mellyel azonban fizetés nem járt; 1845. június 13-án pedig rendkívüli tanárnak és egyúttal második könyvtárnoknak választotta 300 ezüst forint évi díjjal. Ugyanez évben a protestáns iskolák számára megállapítandó tanterv érdekében Zay-Ugrócon tartott tanárgyűlésben tevékeny részt vett. 1852. szeptember 5-én a pozsonyi egyház rendes tanárának választotta meg; 1861-68-ban a líceum igazgatója volt. 1859. december 16-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. (1861. január 28-án Szenczi Molnár Albert magyar nyelvészről székfoglaló értekezésének töredékeit a titkár olvasta fel; ezek azonban nem jelentek meg.) A tanári pályáról, melynek hűséges betöltését koronként kínos betegsége következtében csakis törhetetlen lelki erejével párosult tántoríthatatlan kötelesség-érzete tette lehetővé, végül 1880 augusztusában kénytelen volt lemondani.

Magyar nyelven Lichner írta az első görög nyelvtant (Hellen nyelvtan, Pozsony 1853; ehhez: Hellen gyakorlókönyv, ugyanott), amelyet több főiskolában használtak is. Michnay Endre tanárral együtt 1854-ben magyar és német nyelven kiadta, előszóval és magyarázatokkal ellátta Buda városának törvénykönyvét 1244-1421, amelynek a kéziratát a pozsonyi főiskola könyvtárában fedezte fel. Írt számos értekezést és tanulmányt is; köztük fontos: Szabó István magyar Homerosáról (pozs. főisk. értes. 1853-54.)

Művei szerkesztés

  • Hellen nyelvtan elemei. Pozsony, 1842. (2. átdolg. kiadás. Uo. 1853. Ism. P. Napló 1028., 1065. sz.)
  • Hellen olvasókönyv magyarázó szótárral. Uo. 1844. Két rész.
  • Buda városának törvénykönyve 1244-1421. Ofner Stadtrecht. Erläutert und herausgegeben von Andreas Michnay und ... Uo. 1845. (A szerzők az ó-német szöveget magyar czímmel és előszóval látták el; végül pedig kimerítő ó-német szótárt toldottak hozzá. Ism. Budapesti Hiradó 1846. 418. sz. Az eredeti codex a pozsonyi ág. ev. lyceum könyvtárában van.)
  • Hellen gyakorlókönyv. Uo. 1854.
  • Johann Pogners's Verzeichniss über den Bau der evang. Kirche in Pressburg 1636-1683, und Johann Liebergott's Tagebuch von den Verfolgungen der evang. Bibliothek mit Urkunden herausgegeben. Uo. 1861. (Annales Evangelicorum in Hungaria I.)
  • Micae historico-chronologicae evangelico-pannonicae σκιαγραϕικϖς collectae et adumbratae opella Johannis Burii laureati poetae ... anno vero Christi 1685 et in sequentibus in ordine redigi coeptae. Ex autographo Posoniensi. Uo. 1864.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés