Lijevi Štefanki
Lijevi Štefanki falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pokupskóhoz tartozik.
| Lijevi Štefanki | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Pokupsko |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Božidar Škrinjarić |
| Irányítószám | 10414 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 196 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 28,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Terület | 8,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 01″, k. h. 15° 55′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 01″, k. h. 15° 55′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágráb központjától 33 km-re délre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra a Kulpa bal partján fekszik.
Története szerkesztés
Lijevi Štefanki nevét egykori birtokos családjáról kapta, nevénel előtagja pedig a folyó jobb partján fekvő Desni Štefankitól különbözteti meg. Lijevi Štefanki közvetlenül a Kulpa bal partján települt és fekvése miatt a múltban sokkal nagyobb gazdasági, közlekedési és kereskedelmi fontossággal bírt. A kompforgalom egészen az 1870-es évekig nagyon élénk volt. Régen meghatározó családjai a Karasok, Orečićok, Stanešićok, Žugajok, Blažekovićok és Lončarok voltak akik nagycsaládokban a település róluk elnevezett részein éltek. A falu középső részét Veliko Selonak nevezik, melynek meghatározó családjai a Čunovićok, Tičarićok, Kovačićok, Prigorcok és mások. A falunak 1857-ben 374, 1910-ben 396 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 254 lakosa volt. Újabban a Kulpa mellett egy Orečića nevű üdülőtelep alakult ki, ahol számos hétvégi ház épült fel és lakói az év nagyobbik részét itt töltik.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 374 | 399 | 350 | 366 | 394 | 396 | 409 | 450 | 474 | 457 | 408 | 359 | 331 | 335 | 254 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent György tiszteletére szentelt fakápolnája[3] 1677-ben épült. A kápolna a horvát szakrális faépítmények egyik legértékesebb példája. Régebben a Kulpa mellett állt és 1704-óta áll azon a magaslaton, amelyen ma is látható. A tölgyfából épített kápolna négyszög alaprajzú, a hajónál keskenyebb szentéllyel. A nyugati oldalon található homlokzat felett sátortető emelkedik, felette magasodik a kúp alakú toronysisakkal fedett kis harangtorony. A belső tér három fő része az előtér, a hajó és a szentély. Az oltár 1725-ben készült. A belső festésen virág, gyümölcsábrázolások és stilizált növényi motívumok láthatók. A kápolna története során több megújításon esett át, melyek közül a legalaposabbat 1978 és 1981 között végezték.