Limerick (költészet)
A limerick kötött formájú, ötsoros vers, jellemzően abszurd, humoros vagy obszcén elemekkel. Rímképlete AABBA, a harmadik és negyedik sor általában rövidebb; ritmusa jellemzően jambikus.
Története szerkesztés
Langford Reed limerick-történész szerint a versforma Franciaországból származik és a 18. században került Nagy-Britanniába. Nevét Limerick ír városról kapta. Az elnevezés első dokumentált megjelenése az angol nyelvben 1898-ból származik (New English Dictionary)[1] 1820-ban és 1822-ben jelentek meg az első angol limerick-gyűjtemények Tizenhat csudálatos agg hölgyek históriája, illetve Tizenöt úriemberek anekdotái és kalandjai címmel.[2] Az angol irodalomban a leghíresebb limerick-költő Edward Lear, ő maga azonban badar versek (nonsense poetry) névvel illette saját költeményeit. A viktoriánus korban Dante Gabriel Rossetti és Alfred Tennyson írt limerickeket.
Ritmusa szerkesztés
A limerick fontos kelléke a ritmus. A sorok ritmusképlete a következő:
- ti - ti - TÁ - ti - ti - TÁ - ti - ti - TÁ (szün)
- ti - ti - TÁ - ti - ti - TÁ - ti - ti - TÁ (szün)
- ti - ti - TÁ - ti - ti - TÁ
- ti - ti - TÁ - ti - ti - TÁ
- ti - ti - TÁ - ti - ti - TÁ - ti - ti - TÁ (szün)
A magyar irodalomban szerkesztés
Könyv szerkesztés
- Magyar badar, 300 limerik. Válogatta, szerkesztette, az előszót írta: Várady Szabolcs. Budapest, 2002, Európa Könyvkiadó ISBN 9630771691
- "Magyar badar" 246 régi és 154 új limerik 2. kiadás. Válogatta, szerkesztette, az előszót írta: Várady Szabolcs. Budapest, 2011, Syllabux ISBN 978-963-89289-4-8
Példa szerkesztés
(a ritmushangsúlyok félkövérrel szedve)
- Volt egy úr, lakhelye Mozambik,
- fenéken harapták a zombik.
- Faggatták: „Nagyon fáj?”
- Azt mondta: „Ugyanmár.
- Eleve is volt már azon lik.”
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Loomis, C. Grant (1963) Western Folklore, Vol. 22, No. 3 (Jul., 1963), pp. 153-157
- ↑ Gergely Ágnes: Pompóné avagy a nonszensz költészet avagy egy interdiszciplináris képződmény mint a létstruktúra metadiegetikus paradigmája [1]
További információk szerkesztés
- Hungarikok Archiválva 2016. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
