Lineáris B írás

A lineáris B írás egy szótagírás, melyet a mükénéi görög civilizáció használt (kb. i.e. 1450-től néhány évszázadon keresztül). A legtöbb fennmaradt írás Knósszoszból (Kréta szigetéről), illetve Püloszból (a Peloponnészoszi-félszigetről) került elő. A fennmaradt szövegek mükénéi görög nyelvűek, mely a mai görög egy korai változata.

Lineáris B írás
Típus	szótagírás
Nyelvek	Mükénéi görög
Időszak	i.e. 1450–1200
Irány	balról jobbra
Felmenő írásrendszerek	Lineáris A írás
Leszármazott írásrendszerek	luvi írás(?)
Unicode-tartomány	U+10000–U+1007F szótagjelek U+10080–U+100FF képírásjelek
ISO 15924	Linb
A Wikimédia Commons tartalmaz Lineáris B írás témájú médiaállományokat.

Az írás a lineáris A írásból fejlődött ki, melyet egy korábbi (krétai) civilizáció (a minószinak nevezett) használt.

A rendszer kb. 90 szótagjelet tartalmaz, de ezek mellett egyéb jeleket is használtak, például számok, termékek és mértékek jelzésére. A ránk maradt feliratok kizárólag adminisztratív célokat szolgáltak, tehát történetek, egyéb hosszabb szövegek nem kerültek elő.

Főbb jellemzők

Az írás balról jobbra, föntről lefelé olvasandó. A szótagjelekből összeállított szavakat általában egy rövid függőleges vonással (vesszővel) választják el egymástól.

A szótagjelek nyílt szótagokat jelölnek, ami azt jelenti, hogy minden szótag magánhangzóra végződik. Vannak csak egyetlen magánhangzóból álló szótagok is. (Csak mássalhangzót jelölő, vagy mássalhangzóra végződő jel nincsen.)

Nem minden szótagjel hangalakja ismert. Kisebb részük teljesen megfejtetlen, más részüknél viszont csak a pontos korabeli kiejtés bizonytalan, körülbelüli tartalma azonban ismert. A jelek latin betűsre való átírásának szabványosítására külön szervezet jött létre (Comité International Permanent des Études Mycéniennes (CIPEM), 1970).

Az ismert szótagjelek 5 féle magánhangzót (a, e, i, o, u) és 12 féle mássalhangzót (d, j, k, m, n, p, q, r, s, t, w, z) tartalmazhatnak. A CV (consonans, vocalis: egy mássalhangzó + egy magánhangzó) szerkezetű lehetséges szótagok száma tehát 12 × 5 = 60. (További 5 jel a V szótagokat, az egyedül álló hangzókat jelöli.) Hat kombinációra nincs biztosan beazonosított szótagjel (ji, ju, qu, wu, zi, zu). Vannak további jelek, melyek tartalmukat tekintve vagy megegyeznek egy másikkal (a-ból, ra-ból 3 féle is van, pu-ból, ro-ból, ta-ból kettő-kettő); vagy összetettebb szótagot jelölnek (au, dwe, dwo, nwa, pte, twe, two). Ezek mellett 16 megfejtetlen szótagjel is létezik.

Szótagjelek

A szótagjelek az alábbi táblázatban láthatóak.

Ismert szótagjelek (legegyszerűbb nyílt szótagok)
	-a		-e		-i		-o		-u
	𐀀	a *08	𐀁	e *38	𐀂	i *28	𐀃	o *61	𐀄	u *10
d-	𐀅	da *01	𐀆	de *45	𐀇	di *07	𐀈	do *14	𐀉	du *51
j-	𐀊	ja *57	𐀋	je *46			𐀍	jo *36
k-	𐀏	ka *77	𐀐	ke *44	𐀑	ki *67	𐀒	ko *70	𐀓	ku *81
m-	𐀔	ma *80	𐀕	me *13	𐀖	mi *73	𐀗	mo *15	𐀘	mu *23
n-	𐀙	na *06	𐀚	ne *24	𐀛	ni *30	𐀜	no *52	𐀝	nu *55
p-	𐀞	pa *03	𐀟	pe *72	𐀠	pi *39	𐀡	po *11	𐀢	pu *50
q-	𐀣	qa *16	𐀤	qe *78	𐀥	qi *21	𐀦	qo *32
r-	𐀨	ra *60	𐀩	re *27	𐀪	ri *53	𐀫	ro *02	𐀬	ru *26
s-	𐀭	sa *31	𐀮	se *09	𐀯	si *41	𐀰	so *12	𐀱	su *58
t-	𐀲	ta *59	𐀳	te *04	𐀴	ti *37	𐀵	to *05	𐀶	tu *69
w-	𐀷	wa *54	𐀸	we *75	𐀹	wi *40	𐀺	wo *42
z-	𐀼	za *17	𐀽	ze *74			𐀿	zo *20

Egyéb szótagok
Jel	𐁀	𐁁	𐂋	𐁃	𐁄	𐁅	𐁇	𐁆	𐁈	𐁉	𐁊	𐁋	𐁌	𐁍
Átírás	a2 (ha)	a3 (ai)	au	dwe	dwo	nwa	pte	pu2 (phu)	ra2 (rya)	ra3 (rai)	ro2 (ryo)	ta2 (tya)	twe	two
Bennett számozása	*25	*43	*85	*71	*90	*48	*62	*29	*76	*33	*68	*66	*87	*91

Megfejtetlen vagy bizonytalan szótagjelek
Jel	𐁐	𐁑	𐁒	𐁓		𐁔	𐁕	𐁖	𐁗	𐁘	𐀎	𐁙	𐁚	𐁛	𐁜	𐁝
Átírás	*18	*19	*22	*34	*35	*47	*49	pa3?	*63	swi?	ju?	zu?	swa?	*83	*86	*89
Benett számozása	*18	*19	*22	*34	*35	*47	*49	*56	*63	*64	*65	*79	*82	*83	*86	*89

Átírás

A lineáris B szövegeket a Unicode 5.0 szabványosítás óta számítógépes formában is le lehet jegyezni. A tudományos munkákban azonban többnyire latin betűs átírásban szerepelnek.

Az egyes szótagokra a fenti táblázatokban látható jelölést alkalmazzák. A szótagjelek mindig csupa kisbetűvel íródnak. Az ismeretlen vagy erősen vitatott szótagoknál az Emmett L. Bennett által bevezetett számozást használják. (A jel száma előtt egy * karakter szerepel.) Az egyes szótagokat kötőjellel választják el egymástól. A szavakat elválasztó vonás jelzésére a vesszőt használják, de a szavak határát gyakran egy / jellel külön is jelzik. (Ezt akkor is megteszik, ha az eredeti szövegben nem alkalmaztak szóelválasztó jelet.)

A piktogramokat nagybetűs rövidítésükkel (angolul vagy latinul) írják át, a számokat pedig arab számokkal. Egyes gyakran előforduló kifejezéseket (rövidítéseket) aposztrófok közé helyeznek. Sérült táblák esetén a törési helyet a ] vagy [ jelekkel jelzik. (Az első esetben a jel előtti rész hiányzik, míg a másiknál a jel utáni.)

Egyéb jelek

Nem szótagokat jelölő szimbólumok is vannak a szövegekben. A legelőször említendő a szavakat elválasztó jel. Erre a célra egy rövid függőleges vonalat, tulajdonképpen egy vesszőt használtak. (Átírásban ezt ténylegesen vesszővel szokás jelölni.)

Gyakoriak az ideogrammák, fogalmakat jelölő szimbólumok is, melyek vagy valamilyen terméket, vagy mértéket jelölnek. Ezek sokszor felismerhető rajzok az adott tárgyról. (Például férfi, nő, szarvas, búza, fegyverek, edények stb.)

Ezek közül néhányat a szócikk végén található táblázat tartalmaz.

Számok

A lineáris B írásos szövegek gyakran tartalmaznak számokat. Ezek tízes számrendszerben íródtak, lejegyzésére külön szimbólumokat használtak. Az 1, 10, 100, 1000, 10000 jelölésére létezett egy-egy jel, és ezeket többszörözve, egymás mellé írva egyszerű összeadással kapható meg a kívánt szám.

Az 1 jele egy függőleges vonal, a 10-é egy vízszintes, kör jelöli a 100-at. Sugaras kör, azaz egy kör, és annak széléről négy irányba kifutó rövid vonal (napsugár) jelenti az 1000-et. Az 1000-es jel közepébe tett vízszintes vonal (tehát egy 10-es) pedig a tízezret.

Az írás megfejtése

Az első nagyobb mennyiségű lineáris B írásos szöveget 1900-ban találták meg a krétai Knósszosz palota romjainak feltárásakor, melyet a brit Sir Arthur Evans régész vezetett. A romok között több ezer tűzben kiégett cserépdarabot találtak, melyekbe a kiégés előtt rajzolták (karcolták) bele a jeleket. Evans a következő években megállapította, hogy háromféle írásrendszerrel írt táblát talált. Egy piktografikus írást, mely vizuálisan felismerhető jeleket tartalmaz, például bikafej, láb stb. Valamint két másik írásrendszert, melyek kevesebb vonalból álló, nem felismerhető szimbólumokat használnak. Ez utóbbiakat Evans vonalas, vagyis lineáris írásnak hívta. A korábbi régészeti rétegekből előkerülő írástípust lineáris A-nak, a későbbit pedig lineáris B-nek nevezte el.

Az írásokat nem tudták elolvasni, mert a szövegek rendkívül rövidek voltak, és azt sem tudták, milyen nyelven íródhattak. Akkoriban úgy gondolták, hogy a görögök elődei csak körülbelül 500 évvel később jutottak el a mai Görögország területére, így nem tűnt valószínűnek, hogy a nyelvük a görög lett volna.

Az írásokról azonban a szövegek elolvasása nélkül is megállapítható volt sok minden. Maga Evans számolta meg először, hogy hányféle jelet tartalmaz a több ezer tábla. Mivel ez 120 körüli értékre jött ki neki, valószínűsíthető volt, hogy szótagokat jelölnek. Hangzóíráshoz ugyanis túl sok a jel (általában 20–40 jelet tartalmaz egy átlagos ábécé), szóíráshoz viszont túl kevés.

Felismerhetőek voltak a számok is, hiszen ez a néhányféle jel általában egymás mellett fordult elő, és csak ezekből volt egymás mellett sok azonos. Mivel maximum kilenc azonos szimbólum szerepelt egymás után, megállapítható volt, hogy tízes számrendszerben gondolkodtak, hiszen a tizedik jelismétlés helyett egy másik szimbólumot használtak. A számjelek állandó leírási sorrendjéből, valamint komplexitásából pedig kikövetkeztethető volt, hogy melyik jel konkrétan melyik számnak felel meg. (Előbb a nagyobb, utána a kisebb helyiértékek. A kisebb számok egyszerűek, a nagyobbak komplexebbek.)

Ezek után már jól látszott, hogy a fennmaradt szövegek adminisztratív adatokat tartalmaznak, hiszen legtöbbször azonos szerkezetben, szinte táblázatszerűen voltak rendezve. Egy néhány szavas kifejezés után egy piktogram, majd egy számérték szerepelt a táblákon. Sok táblán csak egyetlen (több szótagból álló) szó volt, melyet a szóelválasztó jel után már csak egyetlen szótagjel követett (a piktogram és a számérték előtt), itt ez az egyetlen szótagjel valószínűleg rövidítésként funkcionált. Feltételezhető volt, hogy a táblák sokszor neveket, vagy helyneveket tartalmaznak, tehát teljes mondatot, nyelvtanilag értékelhető kifejezést nagyon ritkán. Nagyon sok tábla ráadásul csak töredékesen maradt fenn, az írás megfejtése, elolvasása ezért reménytelennek látszott.

1939-ben azonban egy Krétán kívüli, a görög szárazföldön zajló ásatáson, Püloszban is találtak kb. 600 lineáris B írással írt táblát (vagy töredéket). Ugyan ezek is hasonlóan rövid, adminisztratív szövegek voltak, mégis nagyobb mennyiségű információ állt már rendelkezésre. Ezek alapján Alice Kober újabb lépést tett meg a szövegek megértése felé. Táblázatba rendezte az azonos kezdetű, de különböző végződésű szavakat, és így sikerült megállapítania néhány jelről, hogy azok azonos magánhangzóra végződnek, vagy azonos mássalhangzóval kezdődnek. Azt viszont nem tudta megmondani, melyikkel. Kobernek az volt az elve, hogy ismeretlen írás és ismeretlen nyelv esetén a nyelv belső szerkezetére irányuló kérdéseket kell feltenni: jelöli-e a többes számot, jelöli-e a nemeket, ragozó nyelv-e, vagy elszigetelő stb. Táblázatai arra engedtek következtetni, hogy a lineáris B írást flektáló nyelv lejegyzésére használták.

A megfejtés végül az építész végzettségű Michael Ventrisnek sikerült 1952-ben. Kober módszerét kibővítve, és néhány előzetes feltételezéssel sikerült megfeleltetnie a szótagjeleket a megfelelő szótagoknak. Munkájába később az ógörög nyelvészetben járatos John Chadwicket is bevonva sikerült bebizonyítaniuk, hogy a szövegek görög nyelven íródtak.

Ventris azért tételezhette fel, hogy a szövegek görög nyelven íródtak, mert már nem csak Krétán, hanem a görög szárazföldön is találtak ilyen írásokat. Valamint észrevették, hogy a sokkal későbbi ciprusi szótagírás egyes jelei is nagyon hasonlóak a lineáris B íráshoz (bár csak a jelek 10%-a), és a ciprusi szótagírás is görög nyelven íródott. Ventris felfedezésével jelentősen módosult a görög korai történelemre vonatkozó tudományos kép. (Korábban azt gondolták, hogy a görögök bejövetele előtti volt a görög szárazföldön létesült Mükénéi civilizáció.) Az is kiderült, hogy ez a Mükénéi civilizáció a krétai (Evans által utólag) Minoszinak nevezett civilizációt megdöntve, bár fejlettebb kultúráját megtartva, írását átvéve lett a térség meghatározó kultúrájává.

Az írás hordozója

Az általunk ismert lineáris B írásos szövegek agyagtáblákon maradtak fenn. Ezekre oly módon írtak, hogy a nedves agyagtáblába valamilyen íróeszközzel bemélyítéseket alkotva belerajzolták a szöveget, majd az agyagtáblát napon kiszárították. Más kultúrákban az agyagtáblákat általában kemencében kiégették, így sokkal tartósabb, kőszerű táblák készíthetők. Mivel a lineáris B írás készítői ezt nem tették meg, ezek az írások nem maradhattak volna fenn évezredeken keresztül a földben. Így ma csak azokat az írásokat ismerjük, melyek véletlenül tűz martalékaivá lettek: a tárolóhelyükül szolgaló épületeket, a palotákat valószínűleg felgyújtották. Nem lehetetlen, hogy más, kevésbé tartós anyagra (papíruszra, bőrre) is írtak ilyen írással, ezek a hordozók azonban a nedves görög területeken nem maradtak fenn. (Máshol, a száraz egyiptomi homokban viszont a papíruszok is fenn tudnak maradni.)

Az alábbi listán az eddig megtalált lineáris B írásos táblák szerepelnek, megtalálási helyük szerint csoportosítva. A táblákat azonosító jelekkel látják el, melyek első két betűje a megtalálási hely rövidítése. (Sok felsorolásban eltérő számok szerepelnek, mert hol a töredékek számát veszik figyelembe, hol azt, hogy ezen töredékek hány táblát alkothattak eredetileg.)

• KN Knósszosz (Kréta): kb. 4360 tábla (a lineáris A írásos táblákon kívül)
• PY Pülosz (Peloponnészoszi-félsziget): 1087 tábla
• TH Thébai (görög szárazföld): 99 tábla + 238 db. 2002-ben publikált tábla
• MY Mükéné (Peloponnészoszi-félsziget): 73 tábla
• TI Tirünsz (Peloponnészoszi-félsziget): 27 tábla
• KH Khania (Kréta): 4 tábla
• 170 db egyéb felirat edényeken

Nehézségek

Mint a korábbiakból látszik, az írás csupán nyílt szótagokat tartalmaz. Mássalhangzóra végződő szavakat így nem lehet vele tökéletesen lejegyezni. Mivel a görög nyelvben nagyon gyakori az „-sz” végződés, általában nem okoz gondot, ha az utolsó hang jelölése elmarad. (Ugyanez a helyzet a szó végi „-n” és „-r” hanggal; a görögben csak ez a három mássalhangzó fordulhat elő ezen a pozíción.) További probléma, hogy a mássalhangzó-torlódást sem lehet maradéktalanul leírni. Ezért sokszor egy plusz szótagot szúrnak be, amely a kívánt mássalhangzót tartalmazza, de egy felesleges magánhangzóval együtt. (Knósszoszt például ko-no-so formában írták.) Mindezek miatt sokszor nem egyértelműen olvasható el egy szöveg, hiszen ugyanazt több féle módon is írni lehet, illetve több különböző szó írásmódja is lehet azonos. Ezt az olvasási bizonytalanságot tovább súlyosbítja a szövegek rövidsége, a rövidítések alkalmazása, valamint az, hogy a nyelv egy korábbi nyelvi állapotban van a későbbi (jobban ismert) klasszikus göröghöz képest.

Az írás egyéb szempontból sem adja vissza tökéletesen az archaikus görög nyelvet. Nem különbözteti meg a hosszú és rövid hangzókat, de még a zöngés és zöngétleneket sem, és hasonló a helyzet a hehezetes és hehezet nélküli mássalhangzókkal is. (Pontosabban szólva a nyelv leírás fejlődésnek ebben a korai időszakában még nem differenciálódott ezen hangok képzésmódjának, a lejegyzésmódja.) Így például a g hangot a k-val helyettesíti, a ph-t p-vel, tehát a nyelv több hangzóját nem ábrázolja. A kettős magánhangzókat sem jelöli (pl. az o lehet oi is). Mindezeken túl a későbbi görög írásban jelölt hangsúly sem jelezhető az írásban.

Fontosabb ideogrammák listája

Jel	Unicode kód	Bennett számozása	CIPEM kód	Magyarul
Emberek és állatok
	U+10080	100 A-	VIR vir	férfi
	U+10081	102 A-	MUL mulier	nő
	U+10082	104 Cn	CERV cervus	szarvas
𐂃	U+10083	105 Ca S-	EQU equus	ló
𐂄	U+10084	105 Ca	EQUf	kanca
𐂅	U+10085	105 Ca	EQUm	csődör
𐀥	U+10025	106 QI *21	OVIS ovis	juh
𐀥		WE *75	we-ka-ta (busz) ergatész	(ökör-)hajcsár
𐂆	U+10086	106b C- D-	OVISf	jerke
𐂇	U+10087	106a C- D-	OVISm	kos
𐁒	U+10052	107 RA *22	CAP capra	kecske
𐂈	U+10088	107b C- Mc	CAPf	nőstény kecske
𐂉	U+10089	107a C-	CAPm	bakkecske
𐁂	U+10042	108 AU *85 C-	SUS sus	disznó
𐂊	U+1008A	108b C-	SUSf	koca
𐂋	U+1008B	108a C-	SUSm	kandisznó
𐀘	U+10018	109 MU *23 C-	BOS bos	szarvasmarha
𐂌	U+1008C	109b C-	BOSf	tehén
𐂍	U+1008D	109a C-	BOSm	ökör/bika
Mértékek
		110	Z kotülé	csésze, térfogategység (száraz anyag vagy folyadék)
		111	V khoinix	térfogategység, száraz anyag
		112	T	térfogategység, száraz anyag
		113	S	térfogategység, folyadék
		114		súlyegység
		*21		súlyegység
		*2		súlyegység
		115	P	súlyegység
		116	N	súlyegység
		117	M dimnaion	kettős mina, súlyegység
		118	L talanton	talentum, súlyegység
		*72 G-		köteg?
		*74 S-		pár
		*15 S-		darab
		*61		hiány
Száraz anyagok mértéke
𐂎	U+1008E	120 E- F-	GRA granum	búza
𐂏	U+1008F	121 F-	HORD hordeum	árpa
𐂐	U+10090	122 F- U-	OLIV oliva	oliva
𐀛	U+1001B	NI *30 F	FICUS	füge
𐀎	U+1000E	*65	FARINA	liszt (gabonaféle)
𐂑	U+10091	123 G- Un	AROM aroma	fűszer
		KO *70 G-		koriander
𐀭	U+1002D	SA *31 G-		szezámfű
		KU *81 G-		kömény
		SE *9 G-		zeller
		MA *80 G-		ánizs
		124 G-	PYC	papirusznád
𐂒	U+10092	125 F-	CYP	papirusznád?
		126 F-	CYP+KU	papírusznád+ku
𐂓	U+10093	127 Un	KAPO	gyümölcs?
𐂔	U+10094	128 G-	KANAKO	pórsáfrány
Edények
𐃟	U+100DF	200	sartago	serpenyő
𐃠	U+100E0	201	TRI tripusz	háromlábú üst
𐃡	U+100E1	202	poculum	serleg
𐃢	U+100E2	203	urceus	(boros) korsó?
𐃣	U+100E3	204 Ta	hirnea	vizeskancsó
𐃤	U+100E4	205 K Tn	hirnula	korsó
𐃥	U+100E5	206	HYD hydria	hüdria
𐃦	U+100E6	207		háromlábú amfora
𐃧	U+100E7	208	PAT patera	csésze
𐃨	U+100E8	209	AMPH amphora	amfora
𐃩	U+100E9	210		kengyeles palack
𐃪	U+100EA	211		vizes edény?
𐃫	U+100EB	212	SIT situla	szitula, vizes korsó?
𐃬	U+100EC	213	LANX lanx	főzőedény
Bútorok
𐃄	U+100C4	220 Ta	scamnum	zsámoly
𐃅	U+100C5	225	ALV alveus	medence
Fegyverek
𐃆	U+100C6	230 R	HAS hasta	lándzsa
𐃇	U+100C7	231 R	SAG sagitta	nyíl
𐃈	U+100C8	232 Ta	*232	?
𐃉	U+100C9	233 Ra		tőr
𐃊	U+100CA	234	GLA gladius	kard
Harci kocsik
𐃌	U+100CC	240 Sc	BIG biga	harci szekér
𐃍	U+100CD	241 Sd Se	CUR currus	harci kocsi, kerék nélkül
𐃎	U+100CE	242 Sf Sg	CAPS capsus	harci kocsi váz
𐃏	U+100CF	243 Sa So	ROTA rota	kerék

Források

• Simon Singh: Kódkönyv: A rejtjelezés és rejtjelfejtés története. Szentgyörgyi József ford. Budapest: Park. 2001. 399. o. ISBN 963-530-525-7   222–248. old.

További információk

• John Chadwick: The Mycenaean World. (hely nélkül): Cambridge University Press. 1976. ISBN 0-521-29037-6  
• John Chadwick: A lineáris B megfejtése; ford. Zsolt Angéla; Gondolat, Bp., 1980

A Wikimédia Commons tartalmaz Lineáris B írás témájú médiaállományokat.