A lineáris B írás egy szótagírás, melyet a mükénéi görög civilizáció használt (kb. i.e. 1450-től néhány évszázadon keresztül). A legtöbb fennmaradt írás Knósszoszból (Kréta szigetéről), illetve Püloszból (a Peloponnészoszi-félszigetről) került elő. A fennmaradt szövegek mükénéi görög nyelvűek, mely a mai görög egy korai változata.

Lineáris B írás
Típusszótagírás
NyelvekMükénéi görög
Időszaki.e. 1450–1200
Iránybalról jobbra
Felmenő írásrendszerekLineáris A írás
Leszármazott írásrendszerekluvi írás(?)
Unicode-tartományU+10000–U+1007F szótagjelek
U+10080–U+100FF képírásjelek
ISO 15924Linb
A Wikimédia Commons tartalmaz Lineáris B írás témájú médiaállományokat.

Az írás a lineáris A írásból fejlődött ki, melyet egy korábbi (krétai) civilizáció (a minószinak nevezett) használt.

A rendszer kb. 90 szótagjelet tartalmaz, de ezek mellett egyéb jeleket is használtak, például számok, termékek és mértékek jelzésére. A ránk maradt feliratok kizárólag adminisztratív célokat szolgáltak, tehát történetek, egyéb hosszabb szövegek nem kerültek elő.

Főbb jellemzők szerkesztés

Az írás balról jobbra, föntről lefelé olvasandó. A szótagjelekből összeállított szavakat általában egy rövid függőleges vonással (vesszővel) választják el egymástól.

A szótagjelek nyílt szótagokat jelölnek, ami azt jelenti, hogy minden szótag magánhangzóra végződik. Vannak csak egyetlen magánhangzóból álló szótagok is. (Csak mássalhangzót jelölő, vagy mássalhangzóra végződő jel nincsen.)

Nem minden szótagjel hangalakja ismert. Kisebb részük teljesen megfejtetlen, más részüknél viszont csak a pontos korabeli kiejtés bizonytalan, körülbelüli tartalma azonban ismert. A jelek latin betűsre való átírásának szabványosítására külön szervezet jött létre (Comité International Permanent des Études Mycéniennes (CIPEM), 1970).

Az ismert szótagjelek 5 féle magánhangzót (a, e, i, o, u) és 12 féle mássalhangzót (d, j, k, m, n, p, q, r, s, t, w, z) tartalmazhatnak. A CV (consonans, vocalis: egy mássalhangzó + egy magánhangzó) szerkezetű lehetséges szótagok száma tehát 12 × 5 = 60. (További 5 jel a V szótagokat, az egyedül álló hangzókat jelöli.) Hat kombinációra nincs biztosan beazonosított szótagjel (ji, ju, qu, wu, zi, zu). Vannak további jelek, melyek tartalmukat tekintve vagy megegyeznek egy másikkal (a-ból, ra-ból 3 féle is van, pu-ból, ro-ból, ta-ból kettő-kettő); vagy összetettebb szótagot jelölnek (au, dwe, dwo, nwa, pte, twe, two). Ezek mellett 16 megfejtetlen szótagjel is létezik.[1]

Szótagjelek szerkesztés

A szótagjelek az alábbi táblázatban láthatóak.

Ismert szótagjelek (legegyszerűbb nyílt szótagok)
-a -e -i -o -u
𐀀   a

*08

𐀁   e

*38

𐀂   i

*28

𐀃   o

*61

𐀄   u

*10

d- 𐀅   da

*01

𐀆   de

*45

𐀇   di

*07

𐀈   do

*14

𐀉   du

*51

j- 𐀊   ja

*57

𐀋   je

*46

𐀍   jo

*36

k- 𐀏   ka

*77

𐀐   ke

*44

𐀑   ki

*67

𐀒   ko

*70

𐀓   ku

*81

m- 𐀔   ma

*80

𐀕   me

*13

𐀖   mi

*73

𐀗   mo

*15

𐀘   mu

*23

n- 𐀙   na

*06

𐀚   ne

*24

𐀛   ni

*30

𐀜   no

*52

𐀝   nu

*55

p- 𐀞   pa

*03

𐀟   pe

*72

𐀠   pi

*39

𐀡   po

*11

𐀢   pu

*50

q- 𐀣   qa

*16

𐀤   qe

*78

𐀥   qi

*21

𐀦   qo

*32

r- 𐀨   ra

*60

𐀩   re

*27

𐀪   ri

*53

𐀫   ro

*02

𐀬   ru

*26

s- 𐀭   sa

*31

𐀮   se

*09

𐀯   si

*41

𐀰   so

*12

𐀱   su

*58

t- 𐀲   ta

*59

𐀳   te

*04

𐀴   ti

*37

𐀵   to

*05

𐀶   tu

*69

w- 𐀷   wa

*54

𐀸   we

*75

𐀹   wi

*40

𐀺   wo

*42

z- 𐀼   za

*17

𐀽   ze

*74

𐀿   zo

*20

Egyéb szótagok
Jel 𐁀   𐁁   𐂋   𐁃   𐁄   𐁅   𐁇   𐁆   𐁈   𐁉   𐁊   𐁋   𐁌   𐁍  
Átírás a2 (ha) a3 (ai) au dwe dwo nwa pte pu2 (phu) ra2 (rya) ra3 (rai) ro2 (ryo) ta2 (tya) twe two
Bennett számozása *25 *43 *85 *71 *90 *48 *62 *29 *76 *33 *68 *66 *87 *91
Megfejtetlen vagy bizonytalan szótagjelek
Jel 𐁐
 
𐁑
 
𐁒
 
𐁓
 
𐁔
 
𐁕
 
𐁖
 
𐁗
 
𐁘
 
𐀎
 
𐁙
 
𐁚
 
𐁛
 
𐁜
 
𐁝
 
Átírás *18 *19 *22 *34 *35 *47 *49 pa3? *63 swi? ju? zu? swa? *83 *86 *89
Benett számozása *18 *19 *22 *34 *35 *47 *49 *56 *63 *64 *65 *79 *82 *83 *86 *89

Átírás szerkesztés

A lineáris B szövegeket a Unicode 5.0 szabványosítás óta számítógépes formában is le lehet jegyezni. A tudományos munkákban azonban többnyire latin betűs átírásban szerepelnek.

Az egyes szótagokra a fenti táblázatokban látható jelölést alkalmazzák. A szótagjelek mindig csupa kisbetűvel íródnak. Az ismeretlen vagy erősen vitatott szótagoknál az Emmett L. Bennett által bevezetett számozást használják. (A jel száma előtt egy * karakter szerepel.) Az egyes szótagokat kötőjellel választják el egymástól. A szavakat elválasztó vonás jelzésére a vesszőt használják, de a szavak határát gyakran egy / jellel külön is jelzik. (Ezt akkor is megteszik, ha az eredeti szövegben nem alkalmaztak szóelválasztó jelet.)

A piktogramokat nagybetűs rövidítésükkel (angolul vagy latinul) írják át, a számokat pedig arab számokkal. Egyes gyakran előforduló kifejezéseket (rövidítéseket) aposztrófok közé helyeznek. Sérült táblák esetén a törési helyet a ] vagy [ jelekkel jelzik. (Az első esetben a jel előtti rész hiányzik, míg a másiknál a jel utáni.)

Egyéb jelek szerkesztés

Nem szótagokat jelölő szimbólumok is vannak a szövegekben. A legelőször említendő a szavakat elválasztó jel. Erre a célra egy rövid függőleges vonalat, tulajdonképpen egy vesszőt használtak. (Átírásban ezt ténylegesen vesszővel szokás jelölni.)

Gyakoriak az ideogrammák, fogalmakat jelölő szimbólumok is, melyek vagy valamilyen terméket, vagy mértéket jelölnek. Ezek sokszor felismerhető rajzok az adott tárgyról. (Például férfi, nő, szarvas, búza, fegyverek, edények stb.)

Ezek közül néhányat a szócikk végén található táblázat tartalmaz.

Számok szerkesztés

A lineáris B írásos szövegek gyakran tartalmaznak számokat. Ezek tízes számrendszerben íródtak, lejegyzésére külön szimbólumokat használtak. Az 1, 10, 100, 1000, 10000 jelölésére létezett egy-egy jel, és ezeket többszörözve, egymás mellé írva egyszerű összeadással kapható meg a kívánt szám.

Az 1 jele egy függőleges vonal, a 10-é egy vízszintes, kör jelöli a 100-at. Sugaras kör, azaz egy kör, és annak széléről négy irányba kifutó rövid vonal (napsugár) jelenti az 1000-et. Az 1000-es jel közepébe tett vízszintes vonal (tehát egy 10-es) pedig a tízezret.

Az írás megfejtése szerkesztés

[2] Az első nagyobb mennyiségű lineáris B írásos szöveget 1900-ban találták meg a krétai Knósszosz palota romjainak feltárásakor, melyet a brit Sir Arthur Evans régész vezetett. A romok között több ezer tűzben kiégett cserépdarabot találtak, melyekbe a kiégés előtt rajzolták (karcolták) bele a jeleket. Evans a következő években megállapította, hogy háromféle írásrendszerrel írt táblát talált. Egy piktografikus írást, mely vizuálisan felismerhető jeleket tartalmaz, például bikafej, láb stb. Valamint két másik írásrendszert, melyek kevesebb vonalból álló, nem felismerhető szimbólumokat használnak. Ez utóbbiakat Evans vonalas, vagyis lineáris írásnak hívta. A korábbi régészeti rétegekből előkerülő írástípust lineáris A-nak, a későbbit pedig lineáris B-nek nevezte el.

Az írásokat nem tudták elolvasni, mert a szövegek rendkívül rövidek voltak, és azt sem tudták, milyen nyelven íródhattak. Akkoriban úgy gondolták, hogy a görögök elődei csak körülbelül 500 évvel később jutottak el a mai Görögország területére, így nem tűnt valószínűnek, hogy a nyelvük a görög lett volna.

Az írásokról azonban a szövegek elolvasása nélkül is megállapítható volt sok minden. Maga Evans számolta meg először, hogy hányféle jelet tartalmaz a több ezer tábla. Mivel ez 120 körüli értékre jött ki neki, valószínűsíthető volt, hogy szótagokat jelölnek. Hangzóíráshoz ugyanis túl sok a jel (általában 20–40 jelet tartalmaz egy átlagos ábécé), szóíráshoz viszont túl kevés.

Felismerhetőek voltak a számok is, hiszen ez a néhányféle jel általában egymás mellett fordult elő, és csak ezekből volt egymás mellett sok azonos. Mivel maximum kilenc azonos szimbólum szerepelt egymás után, megállapítható volt, hogy tízes számrendszerben gondolkodtak, hiszen a tizedik jelismétlés helyett egy másik szimbólumot használtak. A számjelek állandó leírási sorrendjéből, valamint komplexitásából pedig kikövetkeztethető volt, hogy melyik jel konkrétan melyik számnak felel meg. (Előbb a nagyobb, utána a kisebb helyiértékek. A kisebb számok egyszerűek, a nagyobbak komplexebbek.)

Ezek után már jól látszott, hogy a fennmaradt szövegek adminisztratív adatokat tartalmaznak, hiszen legtöbbször azonos szerkezetben, szinte táblázatszerűen voltak rendezve. Egy néhány szavas kifejezés után egy piktogram, majd egy számérték szerepelt a táblákon. Sok táblán csak egyetlen (több szótagból álló) szó volt, melyet a szóelválasztó jel után már csak egyetlen szótagjel követett (a piktogram és a számérték előtt), itt ez az egyetlen szótagjel valószínűleg rövidítésként funkcionált. Feltételezhető volt, hogy a táblák sokszor neveket, vagy helyneveket tartalmaznak, tehát teljes mondatot, nyelvtanilag értékelhető kifejezést nagyon ritkán. Nagyon sok tábla ráadásul csak töredékesen maradt fenn, az írás megfejtése, elolvasása ezért reménytelennek látszott.

1939-ben azonban egy Krétán kívüli, a görög szárazföldön zajló ásatáson, Püloszban is találtak kb. 600 lineáris B írással írt táblát (vagy töredéket). Ugyan ezek is hasonlóan rövid, adminisztratív szövegek voltak, mégis nagyobb mennyiségű információ állt már rendelkezésre. Ezek alapján Alice Kober újabb lépést tett meg a szövegek megértése felé. Táblázatba rendezte az azonos kezdetű, de különböző végződésű szavakat, és így sikerült megállapítania néhány jelről, hogy azok azonos magánhangzóra végződnek, vagy azonos mássalhangzóval kezdődnek. Azt viszont nem tudta megmondani, melyikkel. Kobernek az volt az elve, hogy ismeretlen írás és ismeretlen nyelv esetén a nyelv belső szerkezetére irányuló kérdéseket kell feltenni: jelöli-e a többes számot, jelöli-e a nemeket, ragozó nyelv-e, vagy elszigetelő stb. Táblázatai arra engedtek következtetni, hogy a lineáris B írást flektáló nyelv lejegyzésére használták.

A megfejtés végül az építész végzettségű Michael Ventrisnek sikerült 1952-ben. Kober módszerét kibővítve, és néhány előzetes feltételezéssel sikerült megfeleltetnie a szótagjeleket a megfelelő szótagoknak.[3] Munkájába később az ógörög nyelvészetben járatos John Chadwicket is bevonva sikerült bebizonyítaniuk, hogy a szövegek görög nyelven íródtak.

Ventris azért tételezhette fel, hogy a szövegek görög nyelven íródtak, mert már nem csak Krétán, hanem a görög szárazföldön is találtak ilyen írásokat. Valamint észrevették, hogy a sokkal későbbi ciprusi szótagírás egyes jelei is nagyon hasonlóak a lineáris B íráshoz (bár csak a jelek 10%-a), és a ciprusi szótagírás is görög nyelven íródott. Ventris felfedezésével jelentősen módosult a görög korai történelemre vonatkozó tudományos kép. (Korábban azt gondolták, hogy a görögök bejövetele előtti volt a görög szárazföldön létesült Mükénéi civilizáció.) Az is kiderült, hogy ez a Mükénéi civilizáció a krétai (Evans által utólag) Minoszinak nevezett civilizációt megdöntve, bár fejlettebb kultúráját megtartva, írását átvéve lett a térség meghatározó kultúrájává.

Az írás hordozója szerkesztés

Az általunk ismert lineáris B írásos szövegek agyagtáblákon maradtak fenn. Ezekre oly módon írtak, hogy a nedves agyagtáblába valamilyen íróeszközzel bemélyítéseket alkotva belerajzolták a szöveget, majd az agyagtáblát napon kiszárították. Más kultúrákban az agyagtáblákat általában kemencében kiégették, így sokkal tartósabb, kőszerű táblák készíthetők. Mivel a lineáris B írás készítői ezt nem tették meg, ezek az írások nem maradhattak volna fenn évezredeken keresztül a földben. Így ma csak azokat az írásokat ismerjük, melyek véletlenül tűz martalékaivá lettek: a tárolóhelyükül szolgaló épületeket, a palotákat valószínűleg felgyújtották. Nem lehetetlen, hogy más, kevésbé tartós anyagra (papíruszra, bőrre) is írtak ilyen írással, ezek a hordozók azonban a nedves görög területeken nem maradtak fenn. (Máshol, a száraz egyiptomi homokban viszont a papíruszok is fenn tudnak maradni.)

Az alábbi listán az eddig megtalált lineáris B írásos táblák szerepelnek, megtalálási helyük szerint csoportosítva. A táblákat azonosító jelekkel látják el, melyek első két betűje a megtalálási hely rövidítése. (Sok felsorolásban eltérő számok szerepelnek, mert hol a töredékek számát veszik figyelembe, hol azt, hogy ezen töredékek hány táblát alkothattak eredetileg.)

  • KN Knósszosz (Kréta): kb. 4360 tábla (a lineáris A írásos táblákon kívül)
  • PY Pülosz (Peloponnészoszi-félsziget): 1087 tábla
  • TH Thébai (görög szárazföld): 99 tábla + 238 db. 2002-ben publikált tábla
  • MY Mükéné (Peloponnészoszi-félsziget): 73 tábla
  • TI Tirünsz (Peloponnészoszi-félsziget): 27 tábla
  • KH Khania (Kréta): 4 tábla
  • 170 db egyéb felirat edényeken

Nehézségek szerkesztés

Mint a korábbiakból látszik, az írás csupán nyílt szótagokat tartalmaz. Mássalhangzóra végződő szavakat így nem lehet vele tökéletesen lejegyezni. Mivel a görög nyelvben nagyon gyakori az „-sz” végződés, általában nem okoz gondot, ha az utolsó hang jelölése elmarad. (Ugyanez a helyzet a szó végi „-n” és „-r” hanggal; a görögben csak ez a három mássalhangzó fordulhat elő ezen a pozíción.) További probléma, hogy a mássalhangzó-torlódást sem lehet maradéktalanul leírni. Ezért sokszor egy plusz szótagot szúrnak be, amely a kívánt mássalhangzót tartalmazza, de egy felesleges magánhangzóval együtt. (Knósszoszt például ko-no-so formában írták.) Mindezek miatt sokszor nem egyértelműen olvasható el egy szöveg, hiszen ugyanazt több féle módon is írni lehet, illetve több különböző szó írásmódja is lehet azonos. Ezt az olvasási bizonytalanságot tovább súlyosbítja a szövegek rövidsége, a rövidítések alkalmazása, valamint az, hogy a nyelv egy korábbi nyelvi állapotban van a későbbi (jobban ismert) klasszikus göröghöz képest.

Az írás egyéb szempontból sem adja vissza tökéletesen az archaikus görög nyelvet. Nem különbözteti meg a hosszú és rövid hangzókat, de még a zöngés és zöngétleneket sem, és hasonló a helyzet a hehezetes és hehezet nélküli mássalhangzókkal is. (Pontosabban szólva a nyelv leírás fejlődésnek ebben a korai időszakában még nem differenciálódott ezen hangok képzésmódjának, a lejegyzésmódja.) Így például a g hangot a k-val helyettesíti, a ph-t p-vel, tehát a nyelv több hangzóját nem ábrázolja. A kettős magánhangzókat sem jelöli (pl. az o lehet oi is). Mindezeken túl a későbbi görög írásban jelölt hangsúly sem jelezhető az írásban.

Fontosabb ideogrammák listája szerkesztés

Jel Unicode kód Bennett számozása CIPEM kód Magyarul
Emberek és állatok
  U+10080 100 A- VIR
vir
férfi
  U+10081 102 A- MUL
mulier
  U+10082 104 Cn CERV
cervus
szarvas
𐂃 U+10083 105 Ca S- EQU
equus
𐂄 U+10084 105 Ca EQUf kanca
𐂅 U+10085 105 Ca EQUm csődör
𐀥 U+10025 106
QI
*21
OVIS
ovis
juh
𐀥
WE
*75
we-ka-ta
(busz) ergatész
(ökör-)hajcsár
𐂆 U+10086 106b C- D- OVISf jerke
𐂇 U+10087 106a C- D- OVISm kos
𐁒 U+10052 107
RA
*22
CAP
capra
kecske
𐂈 U+10088 107b C- Mc CAPf nőstény kecske
𐂉 U+10089 107a C- CAPm bakkecske
𐁂 U+10042 108
AU
*85 C-
SUS
sus
disznó
𐂊 U+1008A 108b C- SUSf koca
𐂋 U+1008B 108a C- SUSm kandisznó
𐀘 U+10018 109
MU
*23 C-
BOS
bos
szarvasmarha
𐂌 U+1008C 109b C- BOSf tehén
𐂍 U+1008D 109a C- BOSm ökör/bika
Mértékek
110 Z
kotülé
csésze, térfogategység
(száraz anyag vagy folyadék)
111 V
khoinix
térfogategység, száraz anyag
112 T térfogategység, száraz anyag
113 S térfogategység, folyadék
114 súlyegység
*21 súlyegység
*2 súlyegység
115 P súlyegység
116 N súlyegység
117 M
dimnaion
kettős mina, súlyegység[4]
118 L
talanton
talentum, súlyegység
*72 G- köteg?
*74 S- pár
*15 S- darab
*61 hiány
Száraz anyagok mértéke
𐂎 U+1008E 120 E- F- GRA
granum
búza[5]
𐂏 U+1008F 121 F- HORD
hordeum
árpa
𐂐 U+10090 122 F- U- OLIV
oliva
oliva
𐀛 U+1001B NI
*30 F
FICUS füge
𐀎 U+1000E *65 FARINA liszt (gabonaféle)
𐂑 U+10091 123 G- Un AROM
aroma
fűszer
KO
*70 G-
koriander
𐀭 U+1002D SA
*31 G-
szezámfű
KU
*81 G-
kömény
SE
*9 G-
zeller
MA
*80 G-
ánizs
124 G- PYC papirusznád
𐂒 U+10092 125 F- CYP papirusznád?
126 F- CYP+KU papírusznád+ku
𐂓 U+10093 127 Un KAPO gyümölcs?
𐂔 U+10094 128 G- KANAKO pórsáfrány
Edények
𐃟 U+100DF 200
sartago
serpenyő
𐃠 U+100E0 201 TRI
tripusz
háromlábú üst
𐃡 U+100E1 202
poculum
serleg
𐃢 U+100E2 203
urceus
(boros) korsó?
𐃣 U+100E3 204 Ta
hirnea
vizeskancsó
𐃤 U+100E4 205 K Tn
hirnula
korsó
𐃥 U+100E5 206 HYD
hydria
hüdria
𐃦 U+100E6 207 háromlábú amfora
𐃧 U+100E7 208 PAT
patera
csésze
𐃨 U+100E8 209 AMPH
amphora
amfora
𐃩 U+100E9 210 kengyeles palack
𐃪 U+100EA 211 vizes edény?
𐃫 U+100EB 212 SIT
situla
szitula, vizes korsó?
𐃬 U+100EC 213 LANX
lanx
főzőedény
Bútorok
𐃄 U+100C4 220 Ta
scamnum
zsámoly
𐃅 U+100C5 225 ALV
alveus
medence
Fegyverek
𐃆 U+100C6 230 R HAS
hasta
lándzsa
𐃇 U+100C7 231 R SAG
sagitta
nyíl
𐃈 U+100C8 232 Ta *232 ?
𐃉 U+100C9 233 Ra tőr
𐃊 U+100CA 234 GLA
gladius
kard
Harci kocsik
𐃌 U+100CC 240 Sc BIG
biga
harci szekér
𐃍 U+100CD 241 Sd Se CUR
currus
harci kocsi, kerék nélkül
𐃎 U+100CE 242 Sf Sg CAPS
capsus
harci kocsi váz
𐃏 U+100CF 243 Sa So ROTA
rota
kerék

Jegyzetek szerkesztés

  1. Görög történelem Szöveggyűjtemény. Budapest, 1996, 2003, szerkesztette Németh György. 15-39. oldal: A lineáris B dokumentumok (Tegyei Imre)
  2. Chadwick, John: A lineáris B megfejtése. Budapest, 1980, fordította Zsolt Angéla.
  3. Ventris levele Bennettnek: a nevezetes „tripusz-tábla” értelmezése
  4. Chadwick (1976), 102. old.
  5. Granum (lat.): szem, mag; grain (ang.): gabona, szem

Források szerkesztés

  • Simon Singh: Kódkönyv: A rejtjelezés és rejtjelfejtés története. Szentgyörgyi József ford. Budapest: Park. 2001. 399. o. ISBN 963-530-525-7   222–248. old.

További információk szerkesztés

  • John Chadwick: The Mycenaean World. (hely nélkül): Cambridge University Press. 1976. ISBN 0-521-29037-6  
  • John Chadwick: A lineáris B megfejtése; ford. Zsolt Angéla; Gondolat, Bp., 1980
A Wikimédia Commons tartalmaz Lineáris B írás témájú médiaállományokat.