Lingvay Klára

magyar tankönyvíró, szerkesztő

Lingvay Klára, Cs. Lingvay, Csetriné Lingvay (Máramarossziget, 1925. február 19.2017. május 18. előtt) tankönyvíró, szerkesztő, Csetri Elek felesége.

Lingvay Klára
Született1925. február 19.
Máramarossziget
Elhunyt2017. május 18. előtt[1] (92 évesen)
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
HázastársaCsetri Elek
Foglalkozásapedagógus,
tankönyvíró,
szerkesztő
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Lingvay Klára témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Családi síremlék a Házsongárdi temetőben

Életútja szerkesztés

Középiskolát szülővárosa Állami Leánygimnáziumában végzett (1944). A Bolyai tudományegyetemen magyar-francia szakon államvizsgázott (1949), ugyanitt tanársegéd (1949–51), majd különböző kolozsvári iskolákban, 1959-től 1979-ig az Ady-Șincai Líceumban tanár, miközben Nagy Gézával a Tanártovábbképző Intézet keretében az egyetemi hallgatók pedagógiai gyakorlatait vezette. Számos irodalmi diákműsort és színielőadást szervezett, magyar irodalmi tankönyvek szerkesztésében vett részt. Cikkeit a Tanügyi Újság és Igazság közölte.

Munkássága szerkesztés

A magyar irodalmi hagyaték ismertetésére törekedve klasszikus költőink gyermekverseiből Pillangó címen válogatást készített (1957); közölt Gyarmathy Zsigáné irodalmi levelezéséből (NyIrK, 1969/1); szerkesztette Juhász Gyula (1978) és Kosztolányi Dezső (1981) válogatott verseit. Óvodások és kisiskolások számára összeállított gyermekversgyűjteményének az Aranyos pillangó címet adta (1994).[2]

Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét (2002).[3]

Pályaképek : Szendrey Júlia, Podmaniczky Júlia, Kaffka Margit című kötetében híres nők életét mutatta be. (2004)

Dolgozott a Romániai Magyar Dalosszövetségben, ennek 2005. évi közgyűléséről ő számolt be a Művelődés című folyóirat 2006. évi 2. számában.[4]

Díjak, elismerések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Gyászjelentés, Szabadság, 2017. május 18.
  2. 2002-ben e kötetnek már második kiadása jelent meg.
  3. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. április 6.
  4. Művelődés / 2. Szabadság (Kolozsvár), 2006. március 24.
  5. Lorántffy Zsuzsanna emlékezete. Bihari Napló, (Nagyvárad), 2000. május 22. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán).

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés