Linux-disztribúciók listája
A Linux-disztribúciók a Linux-kernelre épülő terjesztések. Linux kernel mellett több-kevesebb szabad szoftvert és kereskedelmi szoftvert tartalmazhatnak. Az alábbi lista a leginkább használt Linux disztribúciókat tartalmazza.
Aktív magyar fejlesztésű disztribúciók szerkesztés
- blackPanther OS
- UHU-Linux (hivatalosan megszűnt 2014-ben, de UBK néven[1]aktív)
Inaktív magyar fejlesztésű disztribúciók szerkesztés
- Frugalware (alvó projekt 2016 óta)
- LiveDosGames (megszűnt 2008-ban)
- SuliX (alvó projekt 2017 óta)
- Susie (megszűnt 2010-ben)
A legnépszerűbb disztribúciók szerkesztés
A distrowatch.com -on Linux disztribúciók leírásai találhatóak külön oldalakon és ezen oldalak látogatottságáról statisztikát tesz közzé. Ezt sokan tévesen egyértelmű népszerűségi statisztikának veszik, pedig maga a weboldal is figyelmeztet, hogy ezek a statisztikák nem kapcsolódnak sem a használathoz, sem a minőséghez és nem használható a piaci részesedés mérésére, egyszerűen csak azt mutatják, hogy a distrowatch.com-on egy nap hányszor nézték meg egy disztribúció oldalát. Ez tág hibahatárok között utalhat a disztribúció népszerűségére, de közvetlenül sorrendet nem jelent. A számlálókkal való csalás megnehezítésére egy IP címről egy nap csak egy találat számít.
A distrowatch alapján az 50 "legnépszerűbb" disztribúció
(az utóbbi egy év napi átlagos oldallátogatottsága alapján - 2021-09-23):
- MX Linux
- Manjaro
- Linux Mint
- EndeavourOS
- Pop! OS
- Ubuntu
- Debian
- elementaryOS
- Fedora
- Garuda
- OpenSUSE
- KDE Neon
- Zorin
- Solus
- Arch Linux
- antiX
- deepin
- Puppy Linux
- PClinuxOS
- Linux Lite
- Kali Linux
- CentOS
- ArcoLinux
- Linuxfx
- FreeBSD
- Mageia
- Slackware
- Ubuntu Kylin
- Q4OS
- SparkyLinux
- Alpine
- Artix
- Lubuntu
- Tails
- Kubuntu
- Devuan
- Peppermint
- Xubuntu
- EasyOS
- Void
- Bluestar
- KaOS
- Gecko
- GhostBSD
- Parrot
- RebornOS
- PureOS
- Gentoo
- Ubuntu MATE
- Android-x86
Debian-alapú szerkesztés
- Debian
- 64 Studio
- aptosid
- BeatrIX
- Bharat Operating System Solutions
- Corel Linux
- CrunchBang Linux
- Dreamlinux
- Elive
- Finnix
- Freespire
- Gibraltar
- gnuLinEx
- grml
- Hikarunix
- HoleOS
- Kali Linux
- Kanotix
- Knoppix
- Kurumin
- LEAF Project
- LiMux
- Linspire
- Linux Mint Debian Edition
- Linux Router Project
- Maemo
- MEPIS
- MintPPC
- NepaLinux
- OpenZaurus
- Parsix
- Progeny Componentized Linux
- PureOS
- Rxart
- Rasbian
- Sacix
- Skolelinux
- Sunwah Linux
- Symphony OS
- Ubuntu
- Ulteo
- UserLinux
- Vyatta
- Xandros Open Circulation Edition
- Xebian
Knoppix-alapú szerkesztés
Ubuntu-alapú szerkesztés
Hivatalos disztribúciók szerkesztés
A Canonical Ltd. által fejlesztett Ubuntu változatok. Általában csak a csomagok vannak másként összeválogatva, és közös tárolóból működnek az alap Ubuntu verziókkal.
"Társult" disztribúciók szerkesztés
A Canonical Ltd. által valamely más céggel közösen fejlesztett disztribúció.
- Mythbuntu
- Ubuntu Studio
- HP Mi az Ubuntu 8.04 LTS alapul, melyet a Canonical és a HP tervezett a HP Mini 1000 és 110 szériás netbookokon való használatra.[3]
Egyéb disztribúciók szerkesztés
Nemhivatalos változatok, amelyek a Canonical Ltd.-től függetlenül fejlesztenek Ubuntu alapokon.
- Asturix
- Aurora
- BackTrack
- Baltix
- ABC GNU/Linux
- BlankOn
- Bodhi Linux
- Buildix
- Cuba
- EasyPeasy
- Eeebuntu
- Elementary OS
- Element OS
- Fluxbuntu
- gNewSense
- Goobuntu
- gOS
- Guadalinex
- Hiweed
- Impi Linux
- Joli OS
- Karoshi
- Kuki Linux
- Leeenux Linux
- PSUbuntu
- LinuxMCE (Linux Media Center Edition)
- Linux Mint
- LinuxTLE
- LliureX
- LOUD (LCSEE Optimized Ubuntu Distribution)
- MAX
- Minimal Desktop for Ubuntu
- Molinux
- Moon OS
- Mythbuntu
- Nova
- nUbuntu (Network Ubuntu)
- OpenGEU
- PC/OS
- Peppermint OS
- Poseidon Linux
- puredyne
- Qimo 4 Kids
- Sabily
- Spri
- Super OS
- Trisquel
- TurnKey Linux Virtual Appliance Library
- UberStudent
- Ubuntu Studio
- U-lite
- UnicomOS
- XBMC Live
- Ylmf OS
- Zentyal
- ZevenOS
Gentoo-alapú szerkesztés
- Calculate Linux
- Chromium OS[4]
- funtoo
- Gentoox
- Google's OS,[5] változatos, tableteken és netbookokon való használatra. Leginkább internetalapú, minden appot a Chrome böngészőből indít. Az OS felhasználói felülete a Chrome-éhoz hasonló, nem pedig az olyan rendszerekhez, mint a GNOME, a KDE stb.
- iloog
- Knopperdisk
- Pentoo
- Sabayon Linux
- SystemRescueCD
- Tin Hat Linux
- Ututo
- VidaLinux
Pacman-alapú szerkesztés
- Arch Linux
- Arco Linux
- Chakra Linux
- DeLi Linux
- Frugalware Linux
- KnoppMyth
- Artix Linux
RPM-alapú szerkesztés
Fedora-alapú szerkesztés
Red Hat Enterprise Linux-alapú szerkesztés
Mandriva Linux-alapú szerkesztés
Slackware-alapú szerkesztés
Slax-alapú szerkesztés
Egyéb disztribuciók szerkesztés
- Alpine Linux
- Bifrost
- Billix
- Coyote Linux
- CRUX
- DD-WRT
- Devil-Linux
- DSLinux
- ELinOS
- Endian Firewall
- Familiar Linux
- Foresight Linux
- FREESCO
- GeeXboX
- GoboLinux
- IPCop
- IPFire
- Iskolinux
- Jlime
- Lunar Linux
- MCC Interim Linux
- MkLinux
- Mobilinux
- MontaVista Linux
- NASLite
- Nitix
- OpenWrt
- Paldo GNU/Linux
- Pardus
- PS2 Linux
- Puppy Linux
- rPath
- SliTaz GNU/Linux
- Smallfoot
- SmoothWall
- Softlanding Linux System
- Sorcerer
- Source Mage GNU/Linux
- Stable Hybrid Release
- Thinstation
- Tinfoil Hat Linux
- Tiny Core Linux
- TinyMe
- tomsrtbt
- Tor-ramdisk
- xPUD
- Yggdrasil Linux/GNU/X
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ UHU-Linux Baráti Kör. (Hozzáférés: 2021. október 25.)
- ↑ Ubuntu to announce its mobile Linux in June. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
- ↑ Brown, Eric: HP netbook boasts homegrown Linux distro. LinuxDevices.com. Ziff Davis Enterprise Holdings Inc., 2008. október 29. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 12.)
- ↑ Chromium OS Developers Guide. [2015. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 22.)
- ↑ Chromium Project FAQ. [2015. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
