Ljudmila Georgijevna Zikina
Ljudmila Georgijevna Zikina (oroszul: Людми́ла Гео́ргиевна Зы́кина; Moszkva 1929. június 10. – Moszkva 2009. július 1.) orosz népdalénekes.
| Ljudmila Zikina | |
 | |
| Ljudmila Zikina 80. születésnapján | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Ljudmila Georgijevna Zikina |
| Született | 1929. június 10. Moszkva, Szovjetunió |
| Származás | orosz |
| Elhunyt | 2009.július 1. (80 évesen) Moszkva, Oroszország |
| Sírhely | Novogyevicsi-temető |
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Műfajok | ének |
| Aktív évek | 1947–2009 |
| Hangszer | |
| Hang | mezzoszoprán |
| Díjak | 
 |
| Tevékenység | |
| Kiadók | Melogyija |
 | |
| Ljudmila Georgijevna Zikina aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ljudmila Zikina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
_%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D1%82%D0%B0.png){kind=small}
Pályafutása szerkesztés
Ljudmila Zikina előadói pályafutása 1947-ben kezdődött, amikor részt vett egy fiatal előadóknak rendezett országos versenyen majd tagja lett a Pjatnyickij Kórusnak.[1]
1957-ben díjat nyert a moszkvai Világifjúsági Találkozó alkalmából rendezett össz-szövetségi esztrád versenyen.
1960-ban kezdett el szólót énekelni a Moszkoncert[* 1] előadásain. Már népszerű énekesnek számított, amikor beiratkozott az Ippolitov-Ivanov Zenepedagógia Intézetbe, ahol 1969-ben fejezte be tanulmányait. Ezt követően a moszkvai Gnyeszin Intézetben tanult tovább és 1977-ben diplomázott.[2]
1969--ben az Oszipov Balalajka Együttessel turnézott az Amerikai Egyesült Államokban.[3]
1970-ben megkapta a szovjet állam legrangosabb kitüntetését, a Lenin-díjat.[1]
1977-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Rosszija (Россия) Együttes, ami ma az ő nevét viseli.[4] 1989-ben docensi kinevezést kapott.[2] Tanított a moszkvai Állami Kulturális és Művészeti Egyetemen.[5]
2009. júniusában szívinfarktust kapott és néhány nappal később elhunyt. A moszkvai Csajkovszkij-teremben tartott gyászünnepséget követően a Novogyevicsi temetőben helyezték örök nyugalomra.[6]
Ljudmila Zikina rendkívül népszerű volt szülőföldjén, elmondása szerint hatszor járta be a Szovjetuniót.[7]
Előadói stílus szerkesztés
Ljudmila Zikina külföldön kevésbé volt ismert, viszont nagyon fontos szerepet töltött be hazája zenei életében, sokak számára ő képviselte az „orosz hangot”. Erőteljes mezzoszoprán hangja volt. Ő volt a szovjet stílusú népdaléneklés szimbóluma. Dalait hagyományos énekmóddal, de ugyanakkor operai stílusban, nagyzenekari kísérettel adta elő. Repertoárját főleg népdalok, románcok és romantikus dalok alkották, melyek témája gyakran a hazaszeretet és a szülőföld szépsége.[7] Népszerűsége a Szovjetunió összeomlása után is töretlen maradt.
Életében több mint 6 millió példányban jelentek meg hanglemezei, rendszeresen szerepelt a szovjet ill. az orosz televízió műsoraiban.
Rogyion Scsedrin kifejezetten az ő hangjára komponálta Andrej Voznyeszenszkij verseire írt Opus 39. Poetoria című versenyművét,[8] továbbá az ősbemutatón Zikina énekelte a Lenin-centenáriumra írt Opus 44. oratórium egyik szólamát is.[9]
Énekelt filmdalokat is, köztük Tyihon Hrennyikov szerzeményeit.[10][11]
Díjak és kitüntetések szerkesztés
Ljudmila Zikina élete során nagyon sok állami kitüntetést és díjat kapott. Ezek közül néhány fontosabb:
- A Szocialista Munka Hőse és ezzel együtt a Lenin-rend (1987. szeptember 4.);
- Szent András-rend (2004. június 12.);
- A Haza Szolgálatáért Érdemérem (За заслуги перед Отечеством);
- Lenin-rend (1979. június 8.);
- A Szovjetunió Népművésze;
- Az Oroszországi SzSzK Népművésze;
- Lenin-díj (1970);
- Állami Glinka-díj (1983).
Emlékezete szerkesztés
- 2012. július 1-én, halálának évfordulóján felavatták emlékművét a Novogyevicsi temetőben.[12][13]
- Róla nevezték el a 4879 Zykina kisbolygót, amelyet Ljudmila Ivanovna Csernih fedezett fel.
- A moszkvai Kreml Gyémántgyűjteményében Ludmilla Zikina nevét viseli egy 55,02 karátos gyémánt.[14]
Filmszerepek szerkesztés
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ Moszkvai hangversenyiroda.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Биография Людмила Зыкина. peoples.ru. (Hozzáférés: 2015. október 23.)
- ↑ a b Зыкина Людмила Георгиевна. Яндекс.Словари. [2015. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ Оркестр им. Осипова - Гастроли в США, 1969 г.. НАОНИР им. Н. П. Осипова. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ Государственный академический русский народный ансамбль "Россия" имени Людмилы Зыкиной™. ГАРНА "Россия". [2016. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ ZYKIN Lyudmila G., photo, biography. Russian Information Network. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 23.)
- ↑ Lyudmila Zykina, Folk Singer, Dies at 80. The New York Times, 2009. július 2. (Hozzáférés: 2015. október 23.)
- ↑ a b "Queen of Russian folk" Lyudmila Zykina dies. Reuters, 2009. július 1. [2012. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 23.)
- ↑ Rodion Shchedrin. World eBook Library. (Hozzáférés: 2015. október 25.)[halott link]
- ↑ Plisetskaya Shchedrin FoundationWork Index with CD and LP References. MAYA PLISETSKAYA AND RODION SHCHEDRIN FOUNDATION. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
- ↑ Este hatkor háború után az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Tihon Hrennikov. Vernye druzya [Тихон Хренников. Верные друзья by Tihon Hrennikov]. Amazon.co.uk. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
- ↑ Фридрих Согоян: Над памятником Людмиле Зыкиной работалось легко. Вечерняя Москва, 2012. július 4. (Hozzáférés: 2015. október 25.)[halott link]
- ↑ Людмила Георгиевна Зыкина. Новодевичье кладбище
- ↑ Людмила Зыкина. Биографическая справка. РИА Новости, 2009. május 12. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
- ↑ Kogda pesnya ne konchaetsya az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Когда песня не кончается.... КиноПоиск. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
- ↑ 10 pesen o Moskve az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ 10 песен о Москве. КиноПоиск. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
- ↑ Pomnyu, lyublyu... az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Помню, люблю... 5. КиноПоиск. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
További információk szerkesztés
