Llugaj
Llugaj falu, egyúttal alközségi központ Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 40, közúton 90 kilométerre északnyugatra, a Valbona folyó bal partján, Bajram Curri keleti szomszédságában. Kukës megyén belül Tropoja község része, azon belül Llugaj alközség központja. Az alközség további települései: Bukova, Jaho Salihi, Luzha, Rrez-Mali és Rragam.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 1787 fő.[3]
| Llugaj | |
 | |
| A luzhai dervistürbe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Kukës |
| Község | Tropoja |
| Alközség | Llugaj |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1787 fő (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 297 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 20′, k. h. 20° 07′Koordináták: é. sz. 42° 20′, k. h. 20° 07′ | |
 | |
| Kukës megye községei és alközségei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Llugaj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A mai Llugaj alközség területe a 19–20. századok fordulóján a krasniqi törzs szállásterületének délkeleti része, illetve az alközség délkeleti peremvidékén fekvő Luzha falu a bytyçik jelentős települése volt.[4] Az évszázadok során lakossága a keletre elterülő koszovói piacvidék városaival, Gjakovával és Prizrennel tartott fenn kapcsolatot. Az 1912-ben függetlenné vált Albánia 1913-ban megrajzolt határai (londoni egyezmény) véget vetettek ennek a szerves kapcsolatnak, és ahogy Tropoja egész vidéke, úgy Llugaj elszigeteltsége is megnövekedett.[5]
Luzhában található a halveti szerzetesrend tekkéje és egykori nevezetes dervisének, Rexhep Tarçuk Balának (1904–1985) műemléki védelem alatt álló türbéje (Tyrbja e Dervishit të Luzhës).[6]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://web.archive.org/web/20160304053805/http://www.instat.gov.al/media/195829/8__kukes.pdf
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Kukës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Csaplár 2010 :104.
- ↑ Pearson 2004 :39.; Csaplár 2010 :296–297.
- ↑ Monumentet: Rrethi i Tropojës. imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. április 7.) arch
Források szerkesztés
- ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2
- ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137