Logó

A logó egy cég, szervezet, áru vagy szolgáltatás azonosítására szolgáló egyedi, jól felismerhető jel. A logó elsődleges célja a megkülönböztetés, az egyértelmű jelölés megkönnyíti a tájékozódást a piac szereplői között. Bár csupán a márkaelemek egyike, a logót gyakran - pontatlanul - a márka szinonimájának tekintik.

Az Európai Parlament logó]a

A „logó” mint kifejezés a „logogram” szó lerövidült formája, amelynek jelentése egy szót vagy kifejezést bemutató jelzés. Az elnevezés a görög „logos”-ból származik, amely magyarul „szó”-nak fordítható. Egyszerűbben megfogalmazva: a logó egy-egy szó vizuális jele.

Jogi oltalma

Magyar külkereskedelmi cég logója

• A logó mint mű megalkotásával kapcsolatos szerzői jogokon túl a versenyjog szabályai szerint is fel lehet lépni a jellegbitorlás ellen. Ezek a jogi eszközök a logó előzetes lajstromoztatása nélkül is igénybe vehetők.
• A logót, jogi nyelven ábrás védjegyet (vagy ha szöveget is tartalmaz, kombinált védjegyet) mint megjelölést az arra jogosult kérelemére védjegyoltalom alá lehet helyezni. A védjegyjogosultnak (tulajdonosnak) kizárólagos joga van a védjegy használatára, vagy másnak használati engedélyt (licencia) adására. Ezáltal a logó komoly értéket jelent.
• Magyarországon - egyes országoktól eltérően - nem kötelező megjelölni, hogy az ábrás védjegy oltalom alatt áll. Szokás szerint a lajstromozott (angolul registered) szóra való utalásként a ® szimbólumot használják. Előfordul még a régies „Törv. védve” felirat is, amely a "Törvény által védve" kifejezés rövidítése.
• Egy logó (ábrás védjegy) jogi oltalma érdekében a felsorolt oltalmi eszközök közül egyidejűleg akár több is igénybe vehető.
• Mivel egy lajstromozott védjegy oltalma a jogosult kérelmére elvileg korlátlanul alkalommal - a lajstromozás jog szerint megállapított pl. 10- 10 éves időszakokra - megújítható, előfordulhat, hogy egy logó megalkotásához fűződő szerzői jogi oltalom lejárta után is fennáll a védjegyoltalom. Erre példa a Coca-Cola Company jellegzetes betűs Coca-Cola felirata, amelynek jogi oltalma a 19. század végétől máig is fennáll, holott bárki volt is az alkotója, annak halála óta legalább 70 év bizonyosan eltelt. Ez a logó nem közkincs, mivel kizárólagos jogosultja a Coca-Cola Company.

A Coca_Cola világszerte védjegyoltalom alatt álló logója

Története

A jelenkori logók kialakulásában számos történelmi jelenségnek, újításnak szerepe volt, például a pénzérméknek (az ókortól kezdve), a logografikus nyelvek elterjedésének, a címereknek, vízjegyeknek és a nyomtatás feltalálásának.^[forrás?]

Ahogyan az ipari forradalom a mezőgazdaságra épülő társadalmi berendezkedést iparivá formálta át a 18 - 19. században, a fotográfia és litográfia segítségével létrejött a reklámipar is, amely egyesítette magában a képi világot és a tipográfiát. A korábban csak dekoráció és önkifejezés céljára alkalmazott művészet így új funkciót nyert: hogy a segítségével az egyre gyarapodó középosztály könnyebben megkülönböztethesse a piacon jelenlévő márkákat.

A 19. század második felére általános jelenséggé vált, hogy az újságok, folyóiratok, de még a gyermekkönyvek is sajátos képi világot dolgoztak ki maguknak. A nyomtatási technológia olcsóbbá válásával később újból előtérbe került a tipográfia, és a nagy cégek sajátos tipográfiákat kezdtek alkalmazni.

A század végén megjelenő Arts and Crafts mozgalom volt az, amelynek köszönhetően a gyártók és mesteremberek szemléletmódja abba az irányba terelődött, hogy törekedjenek termékeik felismerhetővé tételére, így megjelentek az egyedi logók és vízjelek.

A logók formai követelményei

A logó lehet egy szöveges felirat, a szolgáltatás vagy cég neve, akár szlogennel, vagy tartozhat hozzá valamilyen grafikai ábra, embléma is. Utóbbi esetben magát az ábrát használhatják önmagában is, a nevet elhagyva, hiszen egy kellően bejáratott, ismertté tett márkajelzés a cég nevének feltüntetése nélkül is egyértelműen jelölhet, például a közismert Adidas (három levél), Nike (pipa), Puma emblémák, de ide tartoznak a nagy autómárkák is: Audi, Mercedes, Toyota. Az egyik legismertebb logó a Coca-Cola üdítőitalé, mely jellegzetes betűtípusa 1885 óta gyakorlatilag változatlan.

Típusai

Kialakításuk alapján három alapvető logótípust különböztetünk meg: szöveget, ikonikus és vegyes logókat.

Szöveges logók

A három közül a legegyszerűbb fajta, amely elsősorban tipográfiai megoldásokkal igyekszik egyedi hatást elérni. Megalkotásuk általában meglehetősen bonyolult, mivel úgy kell könnyen felismerhető és teljesen egyedi arculatot alkotni az adott cég számára, hogy ehhez a feladathoz csak meglehetősen kevés eszköz áll rendelkezésre.

Szöveges logók esetén a cégek általában egész arculatukat azzal az egy vagy több egyszerű színnel határozzák meg, amely a logóban is megjelenik, mivel ez az emberi agy számára az egyik legjelentősebb befolyásoló tényező, mely segít megjegyezni a logót. Ilyen például a Coca-Cola védett színe, amelyet egyetlen más cég sem használhat fel.

Emellett egyedi betűtípusokat használnak a tervezők, hiszen egy jól eltalált, teljesen egyedi tipográfia segítségével azonnal asszociálhatunk az adott márkanévre is. Ezen a téren még a betűközre, a karakterek elhelyezésére szoktak kiemelten ügyelni, ami azért fontos, mert a logónak nyomtatásban és pl. óriásplakát-méretben is megfelelően kell mutatnia.

Sokszor használnak úgynevezett tagline-t is, amely egy a logóhoz tartozó, ám annál egyszerűbb szöveg. Ez tipográfiai szempontok szerint és színvilágában is a logóhoz igazodik és egyféle mottóként szolgál, amely segít jobban megjegyezni a márkát.

Ikonikus logók

Ez a legelterjedtebb logótípus, amely általában egy leegyszerűsített, egyszerű színvilágú, jól beazonosítható szimbólumból áll. Jelentésük lehet többrétegű, szimbolikus is, de akár közvetlenül is megjeleníthetik az adott terméket.

Hogy minél megjegyezhetőbb legyen, a lehető legegyszerűbb formákkal szoktak dolgozni. Színvilágukban is visszafogottak, nem csak a könnyebb felismerhetőség, de az olcsóbb realizálás - pl. óriásplakáton, ajándéktárgyakon való megjelenítés - miatt is. Emellett az is fontos szempont, hogy a logó kisebb felbontásban is felismerhető maradjon, ami szintén az egyszerűség mellett szól.

A szöveges logókhoz hasonlóan ebben az esetben is szoktak alkalmazni tagline-okat, az ilyen típusú logók már félúton vannak az ikonikus és vegyes típusok között.

Vegyes logók

A vegyes logók a szöveges és ikonikus típusok megoldásait egyesítik magukban. Az egyszerű, letisztult és könnyen felismerhető szimbólumok ebben az esetben a márkanévvel együtt jelennek meg, a szöveg általában - de nem szükségszerűen - a szimbólumba van integrálva. Előfordulnak lazábban integrált megoldások is, amelyek esetén például a szöveg eltávolításával is felismerhető, könnyen azonosítható marad a szimbólum.

Gyakran alkalmazzák feltörekvő, kiépített branddel még nem rendelkező cégek, mivel a segítségével sokkal gyorsabban fel tudják építeni az ismertséget, mint az egyszerű szöveges vagy ikonikus megoldásokkal.

Dinamikus logók

Néhány cég alkalmaz dinamikus logókat is, amelyek többféleképpen jelenhetnek meg, mégis felismerhetőek maradnak. Ilyen például a Michelin által használt Michelin Man, amelyet 1898 óta alkalmaz a vállalat, és a különböző reklámokban számtalan különféle módon tűnt már fel. Dinamikus logókat használ továbbá például az MTV vagy a Google is.

Formatervezés

Mivel a logó a céget univerzálisan is jelképezi, meghatározza az arculatát, komoly reklámértéke van, a nagy cégek igen komoly összegeket költenek a cég logójának és arculatának megterveztetésére.

Komoly tervezésnél figyelembe veszik a következőket:

• Stílus: fontos, hogy a logó stílusa megfeleljen a választott célközönség által igényeltnek. Például a szórakoztató, média ágazatban lehet játékos, akár gyermeteg is a logó megjelenése, akár vad színekben, de egy komoly üzleti tevékenység, pénzügyi szolgáltatáshoz inkább illik, és nagyobb valószínűséggel lesz elfogadott és sikeres egy komolyabb, visszafogottabb stílusban megjelenített logó, például bankok logói.
• Színvilág: szintén a célközönség ízlésvilága, valamint a jelölni kívánt szolgáltatás vagy cég profilja a meghatározó. Például egy környezetvédelemmel foglalkozó cég színei: kék és zöld, míg ha a forróságra akarják, hogy asszociáljanak, vagy feltűnést kell kelteni, inkább használatosak a meleg, élénk színek, például narancsszínű és piros.
• Forma, bonyolultság: fontos a stilizált megjelenítés, a kevéssé bonyolult, így jobban megjegyezhető és felismerhető formák. Tévhit, hogy feltétlenül a tevékenységet kell ábrázolnia a logó grafikájának, hisz ez sokszor túl bonyolult, és akár lehetetlen is. Azonkívül, mivel sok azonos profilú cég létezik, nem is kívánatos, hisz ezek között sok hasonlóság adódna, és ezért épp a logó legfőbb kritériuma tűnik el: az egyértelmű megkülönböztetés. A lényeg, hogy akár teljesen stilizált, nonfiguratív formákat alkalmazva valamilyen egyedi jelzés jöjjön létre.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Logo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.