Lukácsi

község Szlovákiában

Lukácsi (1899-ig Lukacsócz, szlovákul: Lukačovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Lukácsi (Lukačovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1543
PolgármesterMartin Meričko
Irányítószám067 24
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség465 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167 m
Terület7,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 50″, k. h. 21° 46′ 60″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 50″, k. h. 21° 46′ 60″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukácsi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Homonnától 17 km-re északnyugatra, az Olyka-patak keleti oldalán fekszik.

Története

szerkesztés

1453-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Jankóczhoz 1/2 órányira, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, piatza Homonnán, és Varannón van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lukasocz, tót falu, Zemplén vármegyében, Jankócz fil. 267 kath., 7 zsidó lak., 589 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Lukácsi, az Olyka folyó mellett fekvő tót kisközség, melynek azelőtt Lukasócz volt a neve. 50 házból áll és 273 róm. kath. vallású lélek lakja, kiknek azonban itt nincs templomuk. A község hajdan a homonnai uradalom tartozéka volt s annak sorsában osztozott, míg az újabb korban a Csákyaké, Máriássyaké és Okolicsányiaké lett. Most nincs nagyobb birtokosa.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 277, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 521 lakosából 511 szlovák volt.

2011-ben 484 lakosából 465 szlovák.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus temploma 1765-ben épült későbarokk stílusban.
  • 1905-ben épített kápolnája van.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk

szerkesztés