Lusotitan

dinoszaurusz, fosszilis hüllőnem

A Lusotitan a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok csoportjába, ezen belül a hüllőmedencéjűek (Saurischia) rendjébe, a Sauropodomorpha alrendjébe, a Sauropoda alrendágába és a Brachiosauridae családjába tartozó növényevő nem.

Lusotitan
Evolúciós időszak: késő jura 150–145 Ma
A Lusotitan jobboldali felkarcsontja, több szögből nézve
A Lusotitan jobboldali felkarcsontja, több szögből nézve
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Sauropodomorpha
Alrendág: Sauropoda
Család: Brachiosauridae
Nem: Lusotitan
Antunes & Mateus, 2003
Faj: L. atalaiensis
Tudományos név
Lusotitan atalaiensis
(Lapparent & Zbyszewski, 1957)
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lusotitan témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lusotitan témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

A Lusotitan a mai Portugália területén élt, a késő jura korban, körülbelül 150-145 millió évvel ezelőtt.[1]

Megjelenése szerkesztés

Feltételezések szerint, ez a dinoszaurusz körülbelül 25 méter hosszú volt. Mivel alkarjai, nagyon hosszúak, a Brachiosauridae-fajokra jellemzőek, Mateus emiatt helyezte ebbe a családba az állatot.

Felfedezése és neve szerkesztés

1947-ben, Manuel de Matos miközben fosszíliák gyűjtött a Geological Survey of Portugalnak, a portugáliai Lourinhã Formationban rábukkant a tithon korszakbeli Lusotitan maradványaira. 1957-ben, Albert-Félix de Lapparent és Georges Zbyszewski egy új Brachiosaurus fajként írták le a maradványokat; az új faj a Brachiosaurus atalaiensis nevet kapta.[2] A faj név, Atalaia, a lelőhelyet képezi. 2003-ban, Octávio Mateus és Miguel Telles Antunes áthelyezték az állatot, egy újonnan megalkotott nembe, a Lusotitanba. Így lett a Lusotitan atalaiensis a nem típusfaja és egyben az egyetlen faja is. A Lusotitan összetett szó: a latin „Luso” (Lusitania) + a görög Titán (a görög mitológia óriás istene).[1]

A Lusotitan maradványa egy részleges, koponya nélküli csontvázból és néhány különálló csigolyából tevődik össze. De Lapparent nem jelölt ki egy holotípust sem. 2003-ban Mateus a csontvázat választotta lektotípusnak. A csontok tároló számaik a következők: MIGM 4798, 4801-10, 4938, 4944, 4950, 4952, 4958, 4964-6, 4981-2, 4985, 8807 és 8793-5. Az előbbi számok, 28 csigolyát és végtag csontot foglalnak magukba.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Antunes, Miguel, Mateus, Octavio (2003). „Dinosaurs of Portugal”. Comptes Rendus Palevol 2 (1), 77–95. o. [2009. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/S1631-0683(03)00003-4. (Hozzáférés: 2008. július 6.)  
  2. A.F. de Lapparent & G. Zbyszewski, 1957, "Les dinosauriens du Portugal", Mémoires des Services Géologiques du Portugal, nouvelle série 2: 1-63

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lusotitan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés