Luton Town FC

angol labdarúgócsapat

A Luton Town, teljes nevén Luton Town Football Club angol labdarúgócsapat. A klubot 1885-ben alapították, a 2023–2024-es szezontól a Premier League-ben szerepel.

Luton Town
Csapatadatok
Teljes csapatnévLuton Town Football Club
BecenévThe Hatters (Kalaposok)
SzékhelyLuton, Anglia
Alapítva1885. április 11. (A Wanderers és az Excelsior egyesülésével)
StadionKenilworth Road[1]
VezetőedzőWales Nathan Jones[2]
ElnökENG David Wilkinson[3]
BajnokságPremier League
angol Ligakupa-győztes1 alkalommal
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Jelenlegi szezon
2023–2024-es szezon
Hivatalos honlap
Luton Town honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Luton Town témájú médiaállományokat.

A Luton az első dél-angol klub, amely működését gazdasági alapokra helyezte, már 1890-ben fizetést adott játékosai egy részének, majd egy évvel később már minden játékosa rendszeres pénzügyi juttatásban részesült a klub alkalmazottjaként. A klub az 1955-56-os szezonban szerepelt először az első osztályban, ekkor tizedik lett. 1959-ben kupadöntőt játszhatott. 1960-ban kiesett, majd tizennégy év után jutott fel ismét.

A Luton 1981-től tudott ismét tartósan az első osztályban maradni, nem sokkal később, 1988-ban érte el addigi legnagyobb sikerét, miután a ligakupa döntőjében 3–2 arányban legyőzte az Arsenalt.[4] A sorozatban egy évvel később is eljutott a döntőig, ám ekkor vereséget szenvedett a Nottinghamtől.

A klub 1992-ben búcsúzott az első osztálytól. Pénzügyi nehézségek miatt három év alatt három osztályt esett vissza, ezért szerepelt az ötödosztályban is. Ezt követően 2023-ban az első csapat lettek, akik az ötödik osztályból az elsőig eljutottak. Ezt mindössze kilenc év alatt érték el. Stadionja a Kenilworth Road, amely valamivel több, mint tízezer néző befogadására alkalmas.

Története szerkesztés

A csapatot 1885. április 11-én alapították a város két vezető klubja, a Luton Town Wanderers és az Excelsior egyesítésével.[5][6] Eredetileg az Excelsior pályáján, a Dallow Lane-en játszott,[6] majd 1897-ben költözött át a Dunstable Road-ra.[7] 1890-ben már egyes játékosai fizetést is kaptak, majd egy évvel később az első dél-angol csapat lett, amely profi státuszt kapott, vagyis minden játékosa részesült pénzbeli juttatásban.[8]

1894-ben alapító tagja volt a Southern Football League elnevezésű regionális bajnokságnak. Itt első két évében második lett, majd harmadszorra végül sikerült megnyernie. Az 1897-98-as szezonban csatlakozott a The Football League-hez.[9] Ezzel párhuzamosan még két évig csapatot indított a United League elnevezésű, rövid életű bajnokságban is, ahol a már említett szezonban elnyerte a bajnoki címet.[9][10] A nagy fizetések, a kis nézőszám, valamint a nagy távolságok miatt, amelyek az északi csapatoktól elválasztották a Lutont, a bajnokságban való részvétel egyre kevésbé volt vállalható anyagilag, ezért 1900-ban a csapat visszatért a Southern League-be.[9]

 
Fred Hawkes, a századforduló elejének egyik legismertebb Luton-játékosa

1905-ben készült el a klub ma is használt stadionja, a Kenilworth Road.[8] 1907-ben került be a válogatottba az első Luton-játékos, a csapatkapitány Robert Hawkes, egy Írország elleni mérkőzésen.[11][12] Az 1911-12-es szezont követően a Luton kiesett a Southern League első osztályából, de a másodosztályból két évvel később sikerült visszajutnia.[9][13] Az első világháború kitörésével a program gyakorlatilag az összes csapat számára barátságos mérkőzésekre redukálódott, bár a Luton 1915-16-ban részt vett a ma tartalékcsapatok számára fenntartott The Football Combination elnevezésű bajnokságban.[14][15] A korszak legkiemelkedőbb játékosa a csatár Ernie Simms volt. A háború alatt Olaszországban harcolt,[13][15] ám visszatérése utáni első szezonja rendkívül sikeres volt, negyven gólt szerzett.[13] Első másodosztálybeli szezonjában 55 gólt rúgott, és ugyanő szerzett egy évvel korábban egyazon mérkőzés keretein belül tíz gólt a Bristol ellen. Mindkét teljesítmény a mai napig rekord.[16]

A Luton eredetileg fekete-fehérben játszott. Ezt a színösszetételt egészen az 1920-21-es szezon kezdetéig megtartotta, ekkor a csapat csatlakozott a Football League-hez.[17] Innentől kezdve a játékosok égszínkék felsőt és sportszárat, valamint fehér nadrágot viseltek.[18] Bár a Luton ekkor a harmadosztályban szerepelt, érdekesség, hogy egy Írország-Anglia válogatott-mérkőzésen a csapat három tagja is szerepelt, Simms az angoloknál, míg Louis Bookman és Allan Mathieson az ír csapatot erősítette.[19] Bár mindhárom játékos távozott (South Shields, Port Vale, Exeter City[19][20]), 1937-ben mégis sikerült kivívni a feljutást a másodosztályba.[21]

Az 1950-es évek a Luton történetének egyik legsikeresebb időszaka volt. Dally Duncan edzősége alatt olyan játékosok alkották a csapatot, mint a sokszoros válogatott Syd Owen, a klub színeiben legtöbb gólt szerző Gordon Turner, vagy a legtöbb mérkőzést lejátszó Bob Morton.[22][23][24][25] Több ír válogatott, úgy mint Seamus Dunne, Tom Aherne és George Cummins is a Luton játékosa volt.[26][27][28] Ez a csapat először 1956-ban, a klub története során először, feljutott az első osztályba, miután a Birmingham mögött második helyen végzett, mindössze a rosszabb gólarány miatt lecsúszva az első helyről.[29] 1959-ben kupadöntőt játszhatott, amelyet a Nottingham ellen elveszített, majd a szezon végén Owen az év játékosa lett.[30] A következő évben a Luton kiesett, 1965-re egészen a negyedosztályig zuhant vissza.[31]

1968-ban sikerült megnyernie a negyedosztály küzdelmeit, majd két évvel később a harmadik ligából is feljebb lépett.[32] 1973-ban visszakerült az első osztályba, ám ekkor még rögtön kiesett, nem tudott huzamosabb ideig az első osztályban maradni.[9][33] A klub korábbi játékosa, David Pleat edzői ideje alatt, 1978-tól kezdve lett ismét stabil első osztályú csapat. Első szezonjában éppen csak elkerülte a kiesést, egy utolsó fordulóban aratott létfontosságú győzelemmel biztosította bennmaradását.[34] 1987-ben érte el a Luton egy hetedik hellyel története legjobb bajnoki eredményét produkálta,[35] egy évvel később pedig a ligakupát is megnyerte az Arsenal ellen, 3–2 arányban. Érdekesség, hogy a lefújás előtt tíz perccel még az Arsenal vezetett, innen sikerült megfordítani az eredményt.[9][36][37] 1989-ben ismét eljutott ugyanennek a sorozatnak a döntőjébe, ám ekkor már alulmaradt a Nottingham ellen.[9]

 
A Luton játékosai ünneplik Football League Trophy-győzelmüket 2009-ben.

Az 1991-92-es szezon végén esett ki ismét az első osztályból, és négy évvel később már csak a harmadosztályban szerepelt.[9][9][38] 2001-ben a Luton egy újabb osztállyal lejjebb került, már csak a negyedosztályban játszott.[39] Az új edző, Joe Kienaar vezetésével ezt a bajnokságot első próbálkozásra sikerült megnyerni.[40] Kienaar 2003 májusában távozott, helyére Mike Newell került.[40][41] Vele 2005-ben még sikerült megnyerni a harmadosztály küzdelmeit.[9][42] Miközben a vezetőedzői tisztségben ténykedett Kevin Blackwell és Mick Harford is, ezalatt a Luton kétszer is kiesett.[43][44] A 2007-08-as szezonban tíz, majd egy évvel később már harminc pontot vontak le a Lutontól annak pénzügyi gondjai miatt.[9][45][46] A pontlevonások leküzdhetetlen akadályok voltak, bár 2009-ben még sikerült megnyerni a Football League Trophyt.[47][48] A negyedosztályból való kiesés azt jelentette, hogy a Luton 89 évnyi folyamatos Football League-tagság után volt kénytelen búcsúzni, és egy olyan bajnokságban szerepelni (Football Conference), ahol azelőtt még soha. A 2010-11-es idényben a rájátszásba jutott az együttes, azonban a feljutást nem sikerült.

A klub történetében két magyar vonatkozást lehet felfedezni. Az első a magyar származású, de már Angliában született Imre Váradi volt, aki kölcsönjátékosként 1992-ben hat mérkőzésen szerepelt a klubban. 2010-ben az MTK korábbi hátvédje, Kovács János játszott itt összesen tizenhét találkozót. Kovácsot egyébként Lutonba szerződése előtt többek között Magyarország legsikeresebb csapata, a Ferencváros is szerette volna szerződtetni, ám ő mégis az angol ötödosztályt választotta.[49][50]

2019-ben a Luton Town FC megnyerte az angol harmadosztály (League One) küzdelmeit, így feljutottak a másodosztályba (Championship). A 2022–2023-as szezon végén megnyerték a másodosztály rájátszását, így feljutottak a Premier League-be, mindössze kilenc évvel az után, hogy az ötödosztályban szerepeltek. Az első csapat lettek, akik az ötödosztályból az elsőig jutottak.[51]

Címer, mezszínek, becenév szerkesztés

A klub beceneve, a Hatters (Kalaposok) a város múltjára utal, ahol a 17. század óta komoly kalapgyártás folyik.[52][53]

Története legnagyobb részében fehér felsőben és fekete alsóban játszotta mérkőzéseit. A sportszár színe is e között a két szín között változott.[18] Korábban a világoskék-fehér különböző kombinációi jelentek meg a mezen.[18] 1973-ban a narancssárga-világoskék összeállításra váltott, a jobb megkülönböztethetőség érdekében.[18] Hat év után visszatértek a hagyományos mezhez, és a narancs-sötétkék már csak egy-egy szezon erejéig tért vissza. Egy 2008-as, szurkolók körében végzett szavazás azonban ezt visszahozta, mert a klub legsikeresebb időszakára utal.[18][54] 2009 óta az első számú mez narancssárga felsőből és sportszárból, valamint fehér nadrágból áll.[55]

Eredetileg a klub címere megegyezett a városéval, mint akkoriban szinte minden egyesületnek. 1973-ban tervezték meg a klub első címerét, ebben az újonnan bevezetett klubszínek, a narancssárga és a sötétkék jelentek meg.[18] 1987-ben visszatért egy, a városéhoz hasonlító logóra.[18] Az úgynevezett „szivárvány-címer” 1994-ben készült el, ebben a város címere narancs-kék szivárványban jelent meg két futball-labdával. Ez kisebb változtatásokkal, például az alapítás évének belekerülésével egészen 2008-ig maradt használatban.[18] 2009-ben az egyesület egy visszafogottabb címerre váltott.[56]

Az első szponzor, amely megjelent a klub mezén, a Tricentrol volt, egy dunstable-i cég, amely két évig támogatta anyagilag a csapatot.[57] Az ezt követő főszponzorok időrendi sorrendben: Bedford Trucks (1982–1990), Vauxhall (1990–1991), Universal Salvage Auctions (1991–1999), SKF (1999–2003), Travel Extras (2003–2005), Electrolux (2005 –2008) és a Carbrini Sportswear 2008 és 2009 között. A NICEIC és az EasyJet 2009-ben egy, illetve két évre szóló szerződést kötöttek a klubbal.[58]

Stadion szerkesztés

 
1905 óta a Kenilworth Road a hazai mérkőzések színhelye

A klub első stadionja a Dallow Lane volt, ahol az Excelsior játszotta mérkőzéseit.[6] Egy anyagilag gyengébb időszak miatt el kellett adni a stadiont, és 1897-ben a Dunstable Roadra költözött.[7] Utóbbi a Dunstable-ből Lutonba tartó vasútvonal mellett volt, és a játékosok gyakran panaszkodtak arra, hogy a vonatok füstjétől nem, vagy csak nagyon nehezen lehet látni a labdát.[7]

A jelenleg is használt Kenilworth Road 1905-ben készült el.[7][8] A 10 226 férőhelyes, csak ülőhelyekből álló stadion Luton Bury Park kerületében helyezkedik el.[59] Nevét az egyik itt futó utcáról kapta, bár a stadion címe hivatalosan Maple Road 1.

 
Az átlagnézőszámok az 1946-47-es szezon óta.

Az eredeti főtribün 1921-ben leégett, a helyére épült új a mai napig használatban van. A világítást 1953-ban szerelték fel, ezt követően azonban húsz évig semmilyen fejlesztést nem végeztek a stadionon. Ekkor a Bobbers Stand szektort építették át, és innentől kezdve itt már csak ülőhelyek voltak. Ezen kívül a pálya műfüves borítást kapott, amely gyorsan népszerűtlen lett a szurkolók körében.[19][60][61]

Az 1985-ös Millwall elleni mérkőzésen történt szurkolói rendbontás után az akkori elnök, David Evans itt vezette be először a szurkolói kártyát, amivel könnyebben kiszűrhetőek voltak a rendbontók.[62] Egy ideig minden vendégszurkolót kitiltottak a stadionból, amelyet 1986-tól kezdve teljesen átalakítottak, megszüntették az állóhelyeket és műfüves borítást adtak a pályának. A szurkolók az 1990-91-es szezonban térhettek vissza, a rendkívül népszerűtlen műfüvet pedig egy évvel később cserélték le.[63][64]

Többször felvetődött annak a lehetősége, hogy a klub új stadionba, esetleg új városba is költözik. Ez először 1955-ben került elő.[29] A 80-as években jó esély volt arra, hogy a Luton Milton Keynes-be költözik.[65] 1995-ben az akkori elnök, David Kohler ígéretet tett egy új stadion építésére, ám ez végül nem valósult meg.[66]

Az új stadion ötlete legutóbb 2007-ben merült fel, ám végül ez sem valósult meg.[59][67][68][69][70]

Szurkolók, riválisok szerkesztés

A csapat mérkőzéseit a bajnokságban megszokottnál jóval többen látogatják, az átlagnézőszám a 2008-09-es szezonban 6 019 fő volt.[71][72]

A klubnak két fő szurkolói csoportja van, a Luton Town Supporters Club és az ebből kivált Loyal Luton Supporters Club.[73][74] Az úgynevezett B-közép a The MIGs, amely leginkább a rendbontások miatt ismert.[75][76]

Az egyesület a hazai mérkőzéseken egy hivatalos programfüzetet bocsát ki, amelynek a neve „Talk of the Town”.[77] A kabalafigura „Happy Harry” néven ismert.[78]

A Luton legnagyobb riválisa a Hertfordshire-i székhelyű Watford.[79][80][81] A két csapat eddigi 118 mérkőzésén a Luton a sikeresebb, 53 győzelem mellett 36-szor örülhetett a Watford lefújáskor. Döntetlen 29 alkalommal született.

Statisztikák szerkesztés

 
A Luton Town bajnoki helyezései az egyes években. A vízszintes sorok az osztályt mutatják.

A legtöbb mérkőzésen a klub színeiben az összes meccset tekintve Bob Morton lépett pályára, 562 alkalommal.[82] Csak a bajnokikat számítva a rekordot Fred Hawkes tartja 509 fellépéssel.[83] Hat játékos, Gordon Turner, Andy Rennie, Brian Stein, Ernie Simms, Herbert Moody és Steve Howard legalább száz gólt a Lutonnál töltött évei alatt.[84][85][86][87]

A Luton első válogatott játékosa Robert Hawkes volt, aki 1907. február 16-án, Írország ellen lépett pályára.[11] A legtöbbszörös válogatott az északír Mal Donaghy, aki a csapat játékosaként 58 alkalommal szerepelt a válogatottban.[88] Az első gólszerző Joe Payne volt, aki 1937. május 20-án, Finnország ellen kétszer is betalált.[89] Ő szerezte egyébként egy meccsen a legtöbb gólt is a Football League-ben, 1936. április 13-án, a Bristol ellen tíz gólt szerzett.[16]

A Luton legnagyobb győzelmét a Great Yarmouth Town nevű csapat ellen érte el 1914. november 21-én, az FA-kupában. A végeredmény 15–1 lett.[90] A bajnokságban aratott legnagyobb győzelem a már korábban említett, Bristol elleni meccs, ahol Joe Payne tízszer is betalált a 12–0-ra végződő találkozón.[91] Legnagyobb veresége 1898-ra datálódik, ekkor 9–0-s vereséget szenvedett az akkor még Small Heath néven szereplő Birmingham Citytől.[91]

A legmagasabb nézőszámot 1959-ben, egy kupamérkőzésen regisztrálták a Blackpool ellen, amikor is a lelátókon 30 069-en foglaltak helyet.[91][92] A rekord csak a bajnokikat nézve 27 911 néző, ennyien egy 1955-ös, Wolverhampton Wanderers elleni mérkőzésen voltak a stadionban.[93]

A legdrágább átigazolás Curtis Davies nevéhez fűződik, akiért 2005-ben a West Bromwich Albion hárommillió fontot fizetett.[94] A legdrágább vétel Lars Elstrup volt, akit a dán Odense 850 ezer fontért adott el.[91]

Játékosok szerkesztés

2021. május 25-ei állapot.[95]

Jelenlegi keret szerkesztés

# Poszt Név
1   K James Shea
2   V Martin Cranie
3   V Dan Potts
4   KP Ryan Tunnicliffe
5   V Sonny Bradley ( )
6   V Matty Pearson
7   CS Harry Cornick
8   KP Luke Berry
9   CS Danny Hylton
12   K Simon Sluga
14   KP George Moncur
15   V Tom Lockyer
16   KP Glen Rea
17   KP Pelly Ruddock Mpanzu
18   KP Jordan Clark
# Poszt Név
20   V Peter Kioso
21   K Harry Isted
23   V Brendan Galloway
24   KP Kal Naismith
25   KP Kazenga LuaLua
26   V James Bree
28   KP Joe Morrell
29   CS Elijah Adebayo
31   K Tiernan Parker
32   V Avan Jones
33   KP Sam Beckwith
34   KP Jake Peck
35   V Corey Panter
38   V Gabriel Osho
  KP Eunan O’Kane (kölcsönben a Leeds Unitedtől)

A klub szerepeltet tartalék- és utánpótlás-csapatokat is.[96][97]

Kölcsönben szerkesztés

# Poszt Név
10   CS Elliot Lee (Oxford United)
37   CS Josh Neufville (Yeovil Town)

Menedzserek szerkesztés

2010. április 15. szerint.

 
Nick Owen, a klub elnöke
 
Nathan Jones 2016 óta irányítja a Kalaposokat

A legalább ötven mérkőzésen át a csapatnál edzősködők szerepelnek a listában.[98][99][100]

Név Ország Tól Ig Mérkőzések Gy D V Gy %
McCartney, JohnJohn McCartney   Skócia 1927. szeptember 14. 1929. december 21. 151 57 38 56 37,7
Kay, GeorgeGeorge Kay   Anglia 1929. december 23. 1931. május 13. 71 29 16 26 40,8
Wightman, HaroldHarold Wightman   Anglia 1931. június 1. 1935. október 9. 198 85 49 64 42,9
Liddell, NedNed Liddell   Anglia 1936. augusztus 13. 1938. február 26. 79 42 11 26 53,2
Duncan, DallyDally Duncan   Anglia 1947. június 13. 1958. október 16. 503 192 133 178 38,1
Bartram, SamSam Bartram   Anglia 1960. július 18. 1962. június 14. 95 35 18 42 36,8
Harvey, BillBill Harvey   Anglia 1962. július 24. 1964. november 21. 121 37 26 58 30,6
Martin, GeorgeGeorge Martin   Skócia 1965. február 16. 1966. november 3. 82 34 16 32 41,5
Brown, AllanAllan Brown   Skócia 1966. november 4. 1968. december 17. 111 56 24 31 50,5
Stock, AlecAlec Stock   Anglia 1968. december 20. 1972. április 27. 172 71 56 45 41,3
Haslam, HarryHarry Haslam   Anglia 1972. május 4. 1978. január 23. 275 110 69 96 40
Pleat, DavidDavid Pleat   Anglia 1978. január 24. 1986. május 16. 393 158 108 127 40,2
Harford, RayRay Harford   Anglia 1987. június 16. 1990. január 3. 133 51 34 48 38,3
Ryan, JimmyJimmy Ryan   Skócia 1990. január 11. 1991. május 13. 63 18 16 29 28,6
Pleat, DavidDavid Pleat   Anglia 1991. június 7. 1995. június 11. 207 55 70 82 26,5
Lawrence, LennieLennie Lawrence   Anglia 1995. december 21. 2000. július 4. 250 90 66 94 36
Kinnear, JoeJoe Kinnear   Írország 2001. február 8. 2003. május 23. 122 56 28 38 45,9
Newell, MikeMike Newell   Anglia 2003. június 13. 2007. március 15. 200 83 49 68 41,5
Harford, MickMick Harford   Anglia 2008. január 16. 2009. október 1. 91 25 29 37 27.5

Sikerek szerkesztés

Siker Év(ek)
Football League Second Division Bajnok 1981–82
Második 1954–55, 1973–74
Football League Third Division / Football League One Győztes 1936–37 (dél), 2004–05
Második 1935–36 (dél), 1969–70
Football League Fourth Division / Football League Third Division Győztes 1967–68
Második 2001–02
Conference National Második 2009–10
FA-kupa Döntős 1958–59
Ligakupa Győztes 1987–88
Döntős 1988–89
Full Members Cup Döntős 1987–88
Football League Trophy Győztes 2008–09

Források szerkesztés

  1. (2007. április 14.) „"Luton Town's Official Matchday Programme"”. lutontown, Kiadó: Luton Town F.C..  
  2. Club Statement”, Luton Town F.C., 2011. március 28.. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. március 28.) 
  3. https://www.lutontown.co.uk/news/2018/april/david-wilkinson/
  4. English League Cup - Carling League Cup Final Results 1960-2009 (angol nyelven). footballstatisticsresults.co.uk. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
  5. Collings (1985), i. m. 1–2. o.
  6. a b c Hayes (2002), i. m. 55. o.
  7. a b c d Hayes (2002), i. m. 43. o.
  8. a b c Collings (1985), i. m. 3–4. o.
  9. a b c d e f g h i j k Rundle, Richard: Football Club History Database - Luton Town. Football Club History Database. [2008. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 29.)
  10. Collings (1985), i. m. 11–13. o.
  11. a b England 1 - Ireland 0. England Stats. (Hozzáférés: 2009. április 10.)
  12. Robert Hawkes és Fred Hawkes között semmilyen rokoni kapcsolat nincs.
  13. a b c Hayes (2002), i. m. 156. o.
  14. Collings (1985), i. m. 22–26. o.
  15. a b Bailey (1997), i. m. 8. o.
  16. a b The Football League Goal Records. The Football League. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 10.)
  17. Collings (1985), i. m. 26–27. o.
  18. a b c d e f g h Historical Kits Luton Town. Historical Kits. (Hozzáférés: 2009. április 10.)
  19. a b c Collings (1985), i. m. 27. o.
  20. Bailey (1997), i. m. 92–97. o.
  21. Collings (1985), i. m. 46–50. o.
  22. Hayes (2002), i. m. 41. o.
  23. Hayes (2002), i. m. 176–177. o.
  24. Hayes (2002), i. m. 114–115. o.
  25. Hayes (2002), i. m. 130. o.
  26. Hayes (2002), i. m. 41–42. o.
  27. Hayes (2002), i. m. 1–2. o.
  28. Hayes (2002), i. m. 31. o.
  29. a b Collings (1985), i. m. 70–74. o.
  30. England Player Honours – Football Writers' Association Footballers of the Year. England Football Online, 2007. június 19. (Hozzáférés: 2009. május 13.)
  31. Collings (1985), i. m. 95–98. o.
  32. Collings (1985), i. m. 108–111. o.
  33. Luton Town 1974–1975 : Home. Statto. [2009. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
  34. Bevan, Chris. „Classic matches at Maine Road”, BBC, 2003. május 3. (Hozzáférés ideje: 2009. május 24.) 
  35. Luton Town 1986–1987 : Home. Statto. [2009. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
  36. 1985–1988. Luton Town F.C., 2007. május 24. [2009. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
  37. Lamont, Tom. „Frozen in time … Luton Town win the League Cup, 24 April 1988”, The Observer, Guardian News and Media, 2008. április 6. (Hozzáférés ideje: 2009. június 24.) 
  38. Winners and Losers”, The Independent, Independent News & Media, 1996. május 6. (Hozzáférés ideje: 2009. május 13.) 
  39. Haylett, Trevor. „Rotherham on the rise as Luton fall”, The Independent, Independent News & Media, 2001. április 25. (Hozzáférés ideje: 2009. május 13.) [halott link]
  40. a b Trouble at the Top: Luton Kicks Off”, BBC, 2007. április 2. (Hozzáférés ideje: 2009. június 25.) 
  41. Luton pick Newell”, The Daily Telegraph, Telegraph Media Group, 2003. június 23. (Hozzáférés ideje: 2009. május 13.) 
  42. Brown, Geoff. „Round-up : Coventry end with demolition Derby”, The Independent, Independent News & Media, 2005. május 1. (Hozzáférés ideje: 2009. május 13.) 
  43. Luton Town appoint new manager”, BBC, 2007. április 2. (Hozzáférés ideje: 2009. május 13.) 
  44. Mick Harford replaces Kevin Blackwell at Luton”, The Daily Telegraph, Telegraph Media Group, 2008. január 16. (Hozzáférés ideje: 2009. április 29.) 
  45. Luton Town 2006–2007 : Home. Statto. [2009. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
  46. Solhekol, Kaveh. „Luton Town lose appeal against points deduction”, The Times, Times Newspapers, 2008. július 16. (Hozzáférés ideje: 2008. július 17.) 
  47. Luton 0-0 Chesterfield”, BBC, 2009. április 13. (Hozzáférés ideje: 2009. április 13.) 
  48. Fletcher, Paul. „Luton 3-2 Scunthorpe (aet)”, BBC, 2009. április 5. (Hozzáférés ideje: 2009. április 6.) 
  49. Luton Town sign Lincoln City's Janos Kovacs”, BBC Sport, 2010. január 26. (Hozzáférés ideje: 2010. január 26.) 
  50. Kovács János: Fradi helyett angol ötödosztály (magyar nyelven). Origo, 2010. január 26. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  51. BÜNTETŐK UTÁN JUTOTT FEL A PREMIER LEAGUE-BE A LUTON TOWN! – VIDEÓVAL (magyar nyelven). fociclub.hu, 2023. május 27.
  52. A history hat making in Luton. Plaiting and Straw Hat Making. Luton Libraries. [2013. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 18.)
  53. The Origins of Luton's Hat Industry. Plaiting and Straw Hat Making. Luton Libraries. [2012. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 19.)
  54. One Day to Go!!. Luton Town F.C.. [2012. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 10.)
  55. Luton Town F.C. Home/Away. Luton Town F.C., 2009. július 27. [2012. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 28.)
  56. Revealed:The New Crest. Luton Town F.C., 2009. július 28. [2012. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 28.)
  57. (1980. március 1.) „Luton sign £50,000 deal”. Luton Town, Kiadó: Luton Town F.C..  
  58. Revealed:The New Sponsors. Luton Town F.C., 2009. július 28. [2012. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 28.)
  59. a b J12 Stadium — illustrative financial projections (PDF). South Bedfordshire Council. (Hozzáférés: 2009. május 20.)[halott link]
  60. Unlucky Luton, a reminder of football’s forgotten days”, Liverpool Daily Post, Trinity Mirror North West & North Wales, 2009. április 17. (Hozzáférés ideje: 2009. május 8.) 
  61. Lawton, Graham (2005. június 4.). „Pitch battle over artificial grass”. New Scientist (2502), 35. o. (Hozzáférés: 2008. január 11.)  
  62. Davies, Christopher. „Millwall hopes to leave dark history behind in F.A. Cup final”, The Japan Times, 2004. május 21.. [2012. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2008. március 26.) 
  63. (1990. május 24.) „Luton may end its ban on supporters”. The Times, Kiadó: Times Newspapers.  
  64. Uefa approves artificial pitches”, BBC, 2004. november 10. (Hozzáférés ideje: 2008. március 26.) 
  65. Luton Town 1 MK Dons 0. When Saturday Comes, 2005. június 1. [2009. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 11.)
  66. Bose, Mihir (1994. október 23.). „Luton chairman ready for a stretch inside”. The Sunday Times, 22. o, Kiadó: Times Newspapers.  
  67. J12 stadium plans run into problems”, Luton & Dunstable Express, Local Sunday Newspapers. [2013. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. április 11.) 
  68. Junction 12 application withdrawn. Luton Town F.C.. [2008. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 11.)
  69. Luton stadium plan 'unaffordable'”, BBC, 2009. február 23. (Hozzáférés ideje: 2009. május 11.) 
  70. Chapter 9 - Action Areas. Luton Borough Council. [2008. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 11.)
  71. (2009. április 25.) „"Stats 08/09"”. Hatters, 64. o, Kiadó: Luton Town F.C..  
  72. Luton 1-1 Rochdale”, BBC, 2009. április 25. (Hozzáférés ideje: 2009. június 5.) 
  73. Luton Town Supporters Club. Luton Town Supporters Club. [2008. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
  74. Loyal Luton Supporters Club. Loyal Luton Supporters Club. [2012. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
  75. Revenge for Millwall riot”, Herald & Post, Johnston Press, 2000. március 15.. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. szeptember 1.) 
  76. Booth, Jenny. „Luton: a town pulled apart by extremism”, The Daily Telegraph, Telegraph Media Group, 2001. november 4. (Hozzáférés ideje: 2007. szeptember 1.) 
  77. (2009. augusztus 11.) „"Luton Town Official Matchday Programme"”. Talk of the Town, Kiadó: Luton Town F.C..  
  78. Happy Harry is Kidnapped. Luton Town F.C.. [2012. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 8.)
  79. Rivalry uncovered (PDF). Football Fans Census, 2003. december 1. [2009. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 3.)
  80. Motorway madness. When Saturday Comes, 2005. november 1. [2010. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 3.)
  81. Herts rule Beds. When Saturday Comes, 2002. március 1. [2012. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 3.)
  82. Bailey (1997), i. m. 6, 97. o.
  83. Collings (1985), i. m. 196–197. o.
  84. Bailey (1997), i. m. 6, 90–91, 97, 99–100. o.
  85. Hayes (2002), i. m. 111. o.
  86. Collings (1985), i. m. 205, 312–313, 315–317. o.
  87. Steve Howard. Soccerbase. Centurycomm. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 29.)
  88. Mal Donaghy. Fédération Internationale de Football Association. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 13.)
  89. Finland 0 - England 8. England Stats. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
  90. Baiely (1997), i. m. 91. o.
  91. a b c d Luton Town all time records. Soccerbase. Centurycomm. (Hozzáférés: 2009. április 6.)
  92. Bailey (1997), i. m. 46. o.
  93. Baiely (1997), i. m. 43. o.
  94. West Brom snap up defender Davies”, BBC, 2005. szeptember 1. (Hozzáférés ideje: 2009. április 6.) 
  95. First Team. Luton Town FC. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  96. Reserve Fixtures. Luton Town F.C.. [2009. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 19.)
  97. Youth Fixtures. Luton Town F.C.. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
  98. Manager History for Luton Town. Soccerbase. Centurycomm. [2007. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 21.)
  99. Bailey. {{{title}}}, 19–101. o. (1997) 
  100. Collings. {{{title}}}, 244–245. o. (1985) 

Kapcsolódó irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés