Luzsénszky Alfonz (újságíró)

Luzsénszky Alfonz (néhol Luzsánszky, Luzsinszky, Luzsinsky vagy Szentesy-Luzsénszky alakban is, Budapest, 1876. január 13. – Budapest, Józsefváros, 1953. december 30.) katolikus lapkiadó, szélsőjobboldali író-újságíró, természetgyógyász. Munkássága antiszemita, a zsidóságot úgymond „leleplező”, máig közkézen forgó kiadványok megjelentetésében teljesedett ki. Luzsénszky Alfonz pap édesapja.

Luzsénszky Alfonz
Született	1876. január 13. Budapest
Elhunyt	1953. december 30. Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	lapkiadó, író, újságíró, természetgyógyász
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Szentesy Béla és Baráth Ida fiaként született, luzsinai és rigliczai báró Luzsénszky Félix (másként: Luzsénszky Bódog Sándor Benő) fogadta örökbe. A szervita rendben kezdett teológiát tanulni, ahonnét sorozatos betegeskedései miatt elbocsátották.

1901. szeptember 24-én Budapesten házasságot kötött a nála öt évvel fiatalabb Petrovich Karolina Paulina Vilmával, Petrovich Márk és Grőser Franciska lányával.

1898-1903 között a Páduai Szent Antal Lapjának munkatársa volt, mialatt 1902 novemberében megindította a Szent József Lapja című kétheti lapot, ami 1905-1910 között Katolikus Magyarország címmel jelent meg, mígnem támogatók hiányában megszűnt. A Pesti Napló szerint 1910-ben görögkatolikus hitoktatóként tevékenykedett Budapesten, azonban neve a magyarországi latin és görög szertartatású papság 1909-1910. évi évkönyvében nem szerepel.

Természetgyógyászként növényi anyagokból előállított kivonatokra 1925-ig 3 szabadalmat is kapott.

1925. december 12-én Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb Kiss Erzsébettel, Kiss Kálmán és Kulcsár Erzsébet lányával.

Luzsénszkyt 1945. október 2-án a Népbíróság A zsidóság bűnei című, 1941-ben kiadott műve miatt teljes vagyonelkobzásra és 10 év börtönre ítélte, amit 1946. márciusában 3 évre enyhített. Halálát mellgyík, végelgyengülés okozta.

Talmud-„fordítása”

1911-ben írt, A Talmud magyarul című műve a magyar szélsőjobboldali és antiszemita körökben máig népszerű. A benne szereplő tematikus és tendenciózus idézetek, valamint a fordítás kérdései miatt máig viták tárgya. „Fordítása” miatt már a Horthy-korszakban perbe fogták^[forrás?], mely során bebizonyosodott, hogy Luzsénszky az eredeti Talmud szövegét nem látta, ehelyett August Rohling Der Talmudjude című, a Talmudot keresztényellenesnek beállítani igyekvő 19. századi összeállítását ültette át magyarra, amely maga sem eredeti, hanem Johann Andreas Eisenmenger, 1700-ban megjelent Entdecktes Judenthum című művének kivonatos feldolgozása, mely a Talmudot és a rabbinikus irodalmat sötét színben festő számtalan hasonló munka közül a legismertebb, máig ható forrása az antiszemita célú Talmud-„ismertetéseknek”. Fordítási hibáit többek között Franz Delitzsch mutatta ki a Rohling művét elemző munkájában.

Annak ellenére, hogy Luzsénszky ugyan ezen összeállítása miatt antiszemita körökben máig népszerű - műve e témában lényegében az egyetlen, állandóan idézett „alapműnek”, személye pedig alapvető hivatkozási pontnak számít -, említése kizárólag az antiszemita polémiáknak köszönhető. A Magyar katolikus lexikon, illetve a Gulyás-féle életrajzi lexikon rövid szócikkein kívül más forrásban nem lelhető fel, nevét (és kétséges munkásságát) sem a Jewish Encyclopedia Archiválva 2011. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, sem a judaisztikában alapműnek számító Encyclopaedia Judaica nem említi (még a Talmud-félrefordítások között sem), jelentősége ebből következően alapvetően megkérdőjelezhető.

Művei közül néhányat, köztük ezt is, az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. számú rendelete indexre tette és megsemmisítésre ítélte.

Művei

Vallási tárgyú művei

• Katolikus egyházi naptárak. Valamennyinél szerkesztő és kiadó, kiadás helye Szatmárnémeti.
• A Szent József lapja nagy képes naptára az 1904. és 1905. évre., 1903-08; - A kisded Jézus nagy képes naptára az 1905. és 1906. évre., 1905-06; - A Szent Háromság nagy képes missziós naptára az 1906., 1907. és 1908. évre., 1905-07; - Páli Szent Vince nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; - Szent Alajos nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; Mária szent szíve nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; - Jó Pásztor nagy képes naptára 1906-1910., 1905-10; - Mindszentek nagy képes naptára 1906-1910., 1905-10; - A Katholikus Magyarország kis képes naptára 1907-1910., 1906-10; - A Katholikus Magyarország nagy képes naptára 1907-1910., 1906-10; - Szent Benedek nagy képes naptára 1907-1910., 1906-10;
• Magyar breviarium, vagyis a papi zsolozsmák a nép magán használatára alkalmazva. (Ford.) (A himnuszokat fordította Bálint György.) Budapest, 1907.
• Utolsó idők. Szeged, é.n. [1912 előtt] (új kiadás: Hiteles kútfőkből összegyűjtve. Bp., 1912.; 5. kiad.: Mi vár ránk a 20. sz-ban? Bp., 1919.; 6. kiad.: Mi vár ránk a közeli jövőben? Bp., 1920.)

Zsidósággal kapcsolatos művei

• Tévelygő Izrael. (Fordította Alfonz testvér) Szatmárnémeti, 1901.
• Keresztényvédelem. (benne: Zsidóvédelem. A Talmud magyarul), Ungvár (nyomtatva Budapesten), 1910.
• A Talmud magyarul, fordította Luzsénszky Alfonz, Budapest, 1911. [több kiadásban] (reprint kiadás az 1940-es kiadás alapján: Gede Testvérek Bt., Budapest, 2002, ISBN 963-9298-33-6, 208 p, elektronikus kiadás az 1922-es kiadás alapján: [1], [2], [3])
• Jeruzsálem pusztulása. Írta Josephus Flavius. (Ford. és kiad.) Bp., 1914. (4. kiad.: 1918, ez már Luzsénszky Alfonz néven)
• Schulchan Arukh. (Der gedeckte Tisch.) Leipzig, é.n.
• Sulchan Aruch "Terített asztal". A zsidók négy törvénykönyve. Forditotta és kiadja, fordította Luzsénszky Alfonz, Budapest, 1926. [4]
• Der Talmud in nichtjüdischere Beleuchtung. Leipzig (nyomtatva Bp.), 1932.
• Die Talmudmoral. Oebisfelde. Radwitz, 1936.
• A talmudzsidó. Írta Rohling Ágoston; A keresztények a Talmudban. Írta I. B. Pranaits; Feleletek a keresztényeknek. Írta Kimchi Dávid. (egy kötetben) Ford. Bp., 1940.
• Mi az igazság? Bp. 1941. Szerző kiad.
• A zsidó nép bűnei. Történelmi tanulmány. Bp., 1941. Paulovits Imre. 94 p.
  • A zsidó nép bűnei. Bp. 1944. Szerző kiad.
• Történetek, 1879-1919. Bp. 1944. Nagy Vince.

Gyógyászati művei

• • Öngyógyítás. A betegségek fölismerése, meghatározása és gyógykezelése. Bp., 1915. (2. kiad. 1917)
  • A természetes gyógymód recipekönyve. Bp., 1915. (2. kiad. 1915)
  • Védekezés a sexualis bajok ellen. Bp., 1915.
  • Asszonyok könyve. Bp., 1924.

Utalások

• Följelentés egy pap ellen. in: Pesti Napló, 1910:305. sz.
• Magyar Nemzet, 1945. X. 3.
• Szabad Nép, 1946. III. 19.
• Gulyás, XVII:1302.

További információk

Rabbinikus vélemény Luzsénszky fordításairól Archiválva 2008. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (az oldalon több cikkben is), Magyar Zsidó Honlap

Források

• Magyar katolikus lexikon
• A magyarok Transvaalban. Magyar Salon, 1900.
• Utazásom Pretoriába. Vasárnapi Ujság, 1902. aug.-szept.

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János