Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616)
Bajorországi Mária Anna (németül: Maria Anna von Bayern; München, Német-római Birodalom, 1574. december 8. – Graz, Német-római Birodalom, 1616. március 8.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, V. Vilmos bajor herceg és Lotaringiai Renáta leánya, aki Ferdinánd osztrák főherceg (később német-római császár) első hitveseként osztrák főhercegné. A későbbi III. Ferdinánd német-római császár és király édesanyja.
| Mária Anna | |
 | |
| Uralkodóház | Wittelsbach |
| Született | 1574. december 8. München |
| Elhunyt | 1616. március 8. (41 évesen) Graz |
| Nyughelye | Graz |
| Édesapja | V. Vilmos bajor herceg |
| Édesanyja | Lotaringiai Renáta |
| Házastársa | II. Ferdinánd német-római császár és magyar király |
| Gyermekei | III. Ferdinánd német-római császár és magyar király Mária Anna bajor választófejedelemné Cecília Renáta lengyel királyné Lipót Vilmos nagymester |
| Vallása | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Anna témájú médiaállományokat. | |
Élete szerkesztés
Származása szerkesztés
Apja V. Vilmos bajor herceg (1548–1626), anyja Renáta lotaringiai hercegnő (1544–1602) volt, I. Ferenc lotaringiai herceg leánya. Apai nagyanyja, Habsburg Anna főhercegnő (1528–1590) révén I. Ferdinánd német-római császár és magyar király dédunokája volt. A szülők házasságából tíz gyermek született:
- Kristóf (*/† 1570), kisgyermekként meghalt
- Krisztina (1571–1580), gyermekként meghalt
- Miksa (1573–1651), trónörökös herceg, 1597-től Bajorország uralkodó hercege, 1623-tól választófejedelem
- Mária Anna (1574–1616), aki 1600-tól Ferdinánd osztrák főherceg, a későbbi II. Ferdinánd német-római császár felesége lett.
- Fülöp Vilmos (1576–1598), Regensburg hercegpüspöke és bíboros diakónusa
- Ferdinánd (1577–1650), Köln választófejedelme, Liège, Münster, Hildesheim és Paderborn hercegpüspöke
- Eleonóra Magdolna (1578–1579), kisgyermekként meghalt
- Károly (1580–1587), gyermekként meghalt
- Albrecht bajor herceg (1584–1666), aki 1612-ben Mechthild von Leuchtenberg (1588–1634) hercegnőt vette feleségül
- Magdolna (1587–1628), aki 1613-ban Wolfgang Vilmos pfalz-neuburgi herceg felesége lett.
Házassága, gyermekei szerkesztés
1600. április 23-án Grazban férjhez ment unokafivéréhez, Habsburg Ferdinánd osztrák főherceghez (1578–1637), II. Károly osztrák főherceg (1540–1590) és Wittelsbach Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608) legidősebb fiához, a későbbi II. Ferdinánd német-római császárhoz, magyar és cseh királyhoz, aki akkor a Belső-Ausztria hercege címet viselte. Vőlegény és menyasszony mindketten V. Albert bajor herceg és Habsburg Anna osztrák főhercegnő unokái voltak. A házasságból hét gyermek született:
- Krisztina (*/† 1601) osztrák főhercegnő
- Károly (*/† 1603) osztrák főherceg
- János Károly (1605–1619) osztrák főherceg
- III. Ferdinánd (1608–1657), német-római császár, magyar és cseh király, aki háromszor nősült:
- 1631-ben Mária Anna spanyol infánsnőt,
- 1648-ban Habsburg-Tiroli Mária Leopoldina főhercegnőt
- 1651-ben Gonzaga Eleonóra Magdolna mantovai hercegnőt vette feleségül.
- Mária Anna (1610–1665), aki 1635-ben I. Miksa bajor választófejedelemhez ment feleségül.
- Cecília Renáta főhercegnő (1611–1644), aki 1637-ben IV. Ulászló lengyel király felesége lett.
- Lipót Vilmos (1614–1662), aki 1647–1656 között Habsburg-Németalföld helytartója, 1641–1662 között a Német Lovagrend nagymestere.
Negyedik fiának, Lipót Vilmos főhercegnek születése után két évvel, 1616. március 8-án Mária Anna főhercegné váratlanul meghalt. Már nem érhette meg, amikor férje 1617-ben a cseh, 1618-ban a magyar, majd Mátyás császár (magyar királyként II. Mátyás) halála után, 1619-ben pedig a német-római császári trónra jutott.
Az elhunyt Mária Anna császárné testét a Habsburgok grazi mauzóleumában temették el.
