Mária megkoronázása vagy Szűz Mária megkoronázása, egy római katolikus szándék kifejezése, hogy Máriának megkülönböztetett tisztelet jár, mint egy királynőnek.

Megkoronázott Mária szobor Strasbourgban - A Jelenések könyve így ír erről: "Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona." (Jel 12.1)
Szent István magyar király felajánlja a magyar koronát, Alcantarai Szent Péter-templom, Ferenciek tere, Budapest
Szűz Mária megkoronázásnak ábrázolása a magyar Szent Koronával

Utalások szerkesztés

Teológia szerkesztés

Máriát már a világ kezdetekor jelölte ki Isten arra a szerepre, hogy Isten Fiát megszülje. A világ kezdetétől készítette fel erre a hivatásra. Amit az emberiség hajnalán Éva (társával Ádámmal) a paradicsomban elrontott, - nem engedelmeskedett Isten szavának - Mária helyre hozta, engedelmes életet élve elfogadta Isten akaratát és igent mondott az angyali üdvözletnek. A kereszthalálkor, abban a pillanatban amikor Jézus oldalába döfte a lándzsát a római katona, egybeforrt szíve Jézuséval. Mária mennybevételét vallja a katolikus egyház, ahová megdicsőülve érkezett. A mennybeviteli liturgia szerint a korona a földi szenvedésének jutalma, mely a mennyben dicsőséggé válik. Anyai példa az embereknek, ezért megkülönböztetett tisztelet jár annak az asszonynak aki bűntelenül élt. A katolikus egyház avval fejezi ki tiszteletét, hogy ikonográfiájában Máriát koronával a fején ábrázolják sok esetben. Az egyház nem mint üres barokkos szertartásnak veszi Mária megkoronázását, hanem az anyai szeretet szeplőtelen tisztaságának figyelem felkeltésének példáját fejezi ki: tekintsünk fel örök eszményképünkre.

Koronázások története szerkesztés

Az epheszoszi zsinat után, - amikor Máriát az Istenszülő címmel tüntették ki - újabb kitüntetett figyelem övezte Máriát 1038-ban, amikor Szent István Magyarországot Mária oltalmába ajánlotta. Azaz felajánlotta neki a magyar koronát. Evvel kezdődött el a mennyei koronázás gondolata, és az akkori politikai értelemben tekintélyes keresztény Magyarország sugalmazta a koronázás jelentőségét nyugat-Európának.

A 12. században jelent meg ennek hatására olyan Mária-képek amelyeken Mária égi trónon ül és a koronát angyalok tartják feje felett, miközben Krisztus Mária felé fordulva megáldja őt. (Sendlis 1185 körül, Párizs 1210, Chartes 1225.) Vagy a trónon ülő Krisztus koronáz (Strassburg 1230). A 14-16. században az az uralkodó, hogy Mária Krisztus előtt térdepel, amikor megkapja tőle a koronát, (Vitale de Bologna 1353). A késő gótikus fafaragványokon a korona a Szentlélek, egy háromszög, melyben esetleg egy galamb is található (idősebb Holbein 1499).A reneszánszban már feltűnik az Atyaisten is (Boticelli 1490, Filippo Lippi 1467.)[1]

16. században VIII. Kelemen pápa egy Mária-szobrot koronázott meg a Santa Maria Maggioréban Rómában. 1652-ig negyvenöt szobrot illetve Mária-kegyképet koronáztak meg Rómában. Rómán kívül legelőször a Częstochowai Fekete Madonna került megkoronázásra. 1717-ben. Cesenában már VI. Piusz pápa végezte el egy szobron a szertartást. A lelkes szobor és kép avatás tovább folytatódott és 1792-ben Pietro Bombelli bíboros már négykötetes műben sorolja fel az addig megkoronázásra került műalkotásokat. A pápák jobbára maguknak tartják fent ezt a Mária jelképes királyságáról szóló szertartást illetve engedélyezését. Különösen Máriával kapcsolatos kiemelt eseményeken marad meg ez a tiszteletadás. 1854-ben hirdette ki IX. Piusz pápa a szeplőtelen fogantatás dogmáját, és személyesen helyezte fel a Szent Péter-bazilika kórusán lévő Immaculata képet. Majd száz évvel később, a dogma kihirdetésének centenáriumán, 1954-ben XII. Piusz pápa megírta a Fulgens corona kezdetű pápai körlevelét, és elrendeli, hogy május 31.-e legyen a Mária királynői méltóságának napja.

A 20. században már szinte a világ összes országából kértek és kapták meg az engedélyt, a megkoronázásra.[2]

Megkoronázott Mária szobrok Magyarországon szerkesztés

  • A győri Eszterházy-palota homlokzatán, egy fülkében elhelyezett szobor
  • Gyöngyös Fő tér, Szent Bertalan-templom.
  • Esztergom kertvárosi plébánia
  • Jánosháza
  • 2000 augusztus 15, Mátyás-templom[3]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://lexikon.katolikus.hu/M/M%C3%A1ria%20megkoron%C3%A1z%C3%A1sa.html
  2. Dr. Tarnóczi János: Szűz Mária Ecclesia 1973 460-466 oldal
  3. Fénybenjáró: SZŰZ MÁRIA megkoronázása – 2000 augusztus 15.. Magyar Királyi Hírlap. [2016. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)