Márokföld
Márokföld község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
| Márokföld | |||
 | |||
| Márokföldi harangláb | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Lenti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó István László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8976 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 56 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 5,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 42′ 57″, k. h. 16° 26′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 57″, k. h. 16° 26′ 38″ | |||
 Márokföld
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Márokföld témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A kisközség a magyar–szlovén határ közelében, Lentitől 17 kilométerre északnyugati irányban található. Csesztregtől a 86-os főútra van összeköttetése a határ mentén húzódó, 7423-as úton. A Nemesnép-Kebeleszentmárton (Kobilje) határátkelőhelytől 3 kilométerre helyezkedik el.
Története szerkesztés
Nevét 1345-ben említik először, possessio Markfeulde névalakban. Első tagja a Márk személynevet hordozza, a mássalhangzó torlódás feloldozása miatt az „o” hangzó közbeiktatásával. Utótagja a Márk tulajdonában lévő birtokra, földre utal. Márk tiszteltére emelt temploma volt a névadó.
Kezdetben, a 14. században a Rezneki családé volt, Zsigmond király azonban 1403-ban az Egerváriaknak ajándékozza. I. Ulászló egyik utolsó parancsával 1444-ben a Gersei Pető család nyeri el a birtokot. A possessio egy része párhuzamosan az alsólendvai nagyurak, a Bánffy család tagjai kezén volt. Ez a család 1644-ben férfi ágon kihalt, így felesége révén Nádasdy Ferenc foglalhatta el a birtokot. A Bánffyak engedték, a Nádasdyak pedig támogatták a reformációt. Az itteniek hitüket kálvinista nyakassággal akkor is megtartották, amikor az igen erőteljesen az ellenreformáció pártján álló és harcosan katolizáló Eszterházyak szerzik meg a falut. A lakosság túlnyomó többsége ma is református vallású.
1930-ban 230 lakosa volt, posta és táviroda Szentgyörgyvölgyön található. Területe 1293 kataszteri hold, lakásainak száma 62 volt. A trianoni határ meghúzása, majd a különösen az ötvenes években a kemény határsáv őrzés az itteni fejlődést súlyosan lefékezte.
A gyerekek Szentgyörgyvölgyre jártak és jelenleg is járnak iskolába. Az oktatási, egészségügyi szolgáltatásokat Szentgyörgyvölgyön biztosítják számukra. A közösségi rendezvényeket a falu kultúrházában tartják. Az infrastrukturális fejlettség a közösségi viszonyok közt jó.
Lakossága a nyolcvanas évektől kezdve rohamosan csökkent, ám ez a gyors csökkenés a betelepüléseknek köszönhetően 1996-ban megállt. Az önkormányzati rendszer megszervezésekor, a rendszerváltás után Márokföld önálló önkormányzattá alakult, de jelenleg Szentgyörgyvölggyel együtt közös körjegyzőséget alkot.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Magyar Kálmán (FKgP)[3]
- 1994–1998: Magyar Kálmán (FKgP)[4]
- 1998–2002: Magyar Kálmán (FKgP)[5]
- 2002–2006: Magyar Kálmán (független)[6]
- 2006–2010: Magyar Kálmán (független)[7]
- 2010–2014: Szabó István László (független)[8]
- 2014–2019: Szabó István László (független)[9]
- 2019-től: Szabó István László (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 43 | 43 | 47 | 45 | 55 | 56 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 85,4%, német 8,3%. A lakosok 20,9%-a római katolikusnak, 51,2% reformátusnak vallotta magát (20,9% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei szerkesztés
Az egykor szebb napokat látott településen pár tucat régi ház látható, közülük néhány tornácos lakás. Ezek, és egy ma is használatban lévő, elektromosan működtetett református harangláb mellett vezet az út Szentgyörgyvölgyre.
A faluházban három darab kétágyas szoba várja a turistákat, nagycsaládos és kisebb csoportos üdültetésre. Az erdőszélen szalonnasütőhely és esőbeálló házikó várja a turistákat.
A községben kalandpark,[11] jurtatábor[12] és íjászpálya[13] is üzemel.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ A kalandpark. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
- ↑ A jurtatábor. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
- ↑ Az íjászpálya. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
