Mátyás B. Ferenc

(1943–2024) író, szerkesztő

Mátyás B. Ferenc (eredeti neve: Bráver Ferenc, írói álnevei: Udvardy Ferenc, Zoltán Ferenc) (Csepel, 1943. augusztus 6.2024. február 18.)[1] magyar író.

Mátyás B. Ferenc
Az 1989-ben megjelent Körkép antológiában látható portréja
Az 1989-ben megjelent Körkép antológiában látható portréja
Élete
Születési névBráver Ferenc
Született1943. augusztus 6.
Csepel, Magyarország
Elhunyt2024. február 18. (80 évesen)
Nemzetiségmagyar
SzüleiMátyás Erzsébet
HázastársaLévay Anna (1943-)
GyermekeiAnna Mária (1963)
Sándor Ferenc (1967)
Pályafutása
Írói álneveUdvardy Ferenc
Zoltán Ferenc
Jellemző műfaj(ok)elbeszélések, regények versek
Alkotói éveiMég aktív
Első műveLégyfogás kézzel és csapóval (elbeszélés, 1980)

Életpályája szerkesztés

1962-ben érettségizett Kolozsváron az Ady-Şincai Líceumban. Egyetemi tanulmányait a temesvári Távközlési Főiskolán végezte el. 1963–64 között Diósadon magyar irodalmat tanított. 1964–1986 között a kolozsvári postán műszerészként dolgozott.

Csend című novellájával a Megyei Tükörben jelentkezett (1970). Elbeszéléseit, verseit a Korunk, Igaz Szó, Brassói Lapok, a pozsonyi Új Szó közölte. Első kötete Légyfogás kézzel és csapóval címen viszonylag későn jelent meg (1980). Méltatói szokatlan gyakorlottságát, karcolatainak célratörő (időnként túlságosan puritán) s abszurd végkifejletig ívelő szerkezetét emelik ki, s ez további írásainak is meghatározó jegye maradt. Középponti problémája a kisember-lét kiszolgáltatottsága, a helyzet okozta erkölcsi torzulások. Erkölcsi magatartása elsősorban az ábrázolás könyörtelen objektivitásában érhető tetten: az elbeszélésvilág öntörvényű folyamatai a szereplőket eleve megfosztják a cselekvő visszahatás lehetőségeitől. A játékember c. regényében és utolsó elbeszéléskötetében a játék és az irónia ellenpontja teszi gazdagabbá a mondandót.

1986 óta él Magyarországon. 1986 és 1987 között a Múzsa Kiadó irodalmi szerkesztője volt. 1987–-1990 között a Magvető Könyvkiadónál külső lektorként tevékenykedett. 1988-tól 1990-ig között a Magyar Nemzet irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. 1990 óta az Erdélyi Szövetség elnökségi tagja. 1990–1991 között, valamint 1997 óta szabadfoglalkozású író. 1991 óta az Erdélyi Magyarság rovatvezetője, 1992–-1995 között főszerkesztője. 1996-ban a Világlapnál főmunkatárs. 1998-tól a Harmadik Évezred tulajdonos-főszerkesztője. A Primor Kiadó társtulajdonos-igazgatója, A Magyar Írószövetség, és az Erdélyi Magyar Írók Ligája tagja, az Erdélyi Szövetség alapító tagja, és más írói pályájával közös társulások tagja.

Magánélete szerkesztés

1962-ben házasságot kötött Lévay Annával. Két gyermekük született: Anna Mária (1963) és Sándor Ferenc (1967).

Művei szerkesztés

  • Légyfogás kézzel és csapóval ( karcolatok, novellák, 1980)
  • Sorsátültetés (novellák, 1981)
  • A játékember. Regény; Kriterion, Bukarest, 1982
  • Egyszemélyes társasjáték (elbeszélés, 1983)
  • Valószínű történetek (novellák, 1984)
  • Yogi. Magam vagyok, ne féljetek tőlem (kisregény, 1988)
  • fáradtÉden (elbeszélések, 1989)
  • Szabadon választott megtorlás (válogatott novellák, 1990)
  • Léggömbvadászat (önéletrajzi regény, 1991)
  • Mezítelen árnyékod (regény, 1993)
  • Baziliszkusz Egy eszmény prózai megsiratása; Primor, Budapest, 1994
  • Vágj hozzá(m) mosolygós arcot (versek, 2014)
  • Rekviem napi árfolyamon (versek, 2016)
  • Vergődj, mintha élnél (kisregény, 2017)
  • Dalolj, dalolj, vakvarjúcskám (versek, 2018)
  • Ars Kamikaze (a szerző 75. születésnapjára megjelent versek, 2018)
  • Hangulatbűneim (versek, 2019)
  • Időhámozás (versek, 2020)
  • Végső stációm (versek, 2021)
  • Töretlen töredékek. Versek; Napkút, Budapest, 2022

Díjai, kitüntetései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Kortárs magyar írók
  • Mózes Attila: Hétköznapok – nagyítólencse alatt. Utunk, 1980/27.
  • Mózes Attila: Négykézláb-helyzetek. Utunk, 1981/25.
  • Szőcs István: Légyfogás kézzel és csapóval. Előre, 1980. szeptember 24;
  • Szőcs István: Játékember. Utunk 1982/45
  • Az egyszemélyes társasjáték kockázatai. Előre, 1983. szeptember 21.
  • Balázs F. Attila: Százkarú kötelességek szorítása. A Hét 1982/30.
  • Borcsa János: Mátyás B. Ferenc novelláiról. Korunk, 1982/9.
  • Marosi Péter: Reszkető állatkáktól ágrólszakadt Jánosokig. A Hét, 1983/38.
  • Kovács János: Játék az emberrel. Igaz Szó, 1983/5.
  • Sánduly Lajos: A homo ludens átváltozásai. Korunk 1983/6.
  • Bogdán László: Panoptikum és idill. Utunk 1985/8.
  • Szász László: A valószerű ábrázolás tartalékai. Igaz Szó, 1985/8.
  • MAGYAR NEMZET: 1988, 221. (Megay László: Yogi, M.B.F. kisregénye)
  • ÉLET ÉS IRODALOM: 1989, 16. (Bikácsy Gergely: Aki bújt, aki nem...)
  • ÚJ AURÓRA: 1989, 5. (Mátyás István: Bizonytalanság, szorongás, kiszolgáltatottság)
  • ESTI HÍRLAP: 1990, 235. (Kenéz Ferenc: "Olykor ölni tudnék, írni mindig sikerül)
  • STÁDIUM: 1990, 1. (Csillag Tibor: "...és megszegte a friss napot...")
  • MAGYAR NAPLÓ: 1991, 7. (Budai Katalin: Abszurditások ismerős ízei)
  • Stádium: 1991, 1. (Pannonhegyi Katalin: Szabadon választott megtorlás)
  • VIGÍLIA: 1991, 8. (Kenyeres Zoltán: Léggömbvadászat)
  • HETI MAGYARORSZÁG: 1992, 29. (Szalontai Gyula: "A kisebbségbe szakadt magyarság jogaiért..." Beszélgetés M.B.F-el)
  • FORRÁS: 1992, 8. (Mátyás István: Kegyetlenül komor világ)
  • MAGYAR FÓRUM: 1993, 48. (Szőcs Zoltán: Az üldözött és a mánia)
  • KORTÁRS: 1994, 4. (Gróh Gáspár: M.B.F: Mezítelen árnyékod)
  • HAVI MAGYAR FÓRUM: 1995, 2. (Czére Béla: M.B.F: Baziliszkusz)
  • ÁGH ISTVÁN: 2014, Mátyás B. Ferenc verseiről
  • POMOGÁTS BÉLA: 2016, Kolozsvári költő – Pestújhelyen