Mélyégobjektum

a Naprendszeren kívüli, csillagnak nem minősülő égitest

A mélyégobjektum kifejezést az amatőrcsillagászok használják a Naprendszeren kívüli, csillagnak nem minősülő égitestek összefoglaló neveként. A mélyég szó magyarra fordítását és elterjesztését nyelvünkön Szentmártoni Béla amatőrcsillagásznak köszönhetjük.[1]

Az Orion csillagképben található számos ködöt általában mélyégobjektumnak nevezik

Mélyégobjektumnak számítanak tehát az alábbi égitestek:

Tudományos szempontból a mélyégobjektumok ilyen meghatározása meglehetősen pontatlan, mert egy kategóriába sorolja a galaxisokat és a galaxisokban előforduló kisebb struktúrákat (például nyílthalmazokat) is.

Mélyégobjektum-katalógusok szerkesztés

A mélyégobjektumokról több katalógus is készült. Ezeket eleinte kutatók hozták létre, hogy feljegyezzék a munkájuk során talált, csillagnak nem minősülő égitestet. Az első és leghíresebb katalógust Charles Messier francia csillagász készítette, aki üstököskereséssel foglalkozott és ebbe a katalógusba gyűjtötte össze az először üstökösnek vélt, de mérhető elmozdulást mégsem produkáló égitesteket.

Eleinte a tudósok még nem tudták, hogy a halvány, spirális ködként látszó ködök valójában a Tejútrendszerünkhöz hasonló galaxisok, ezért ezeket is a többi mélyégobjektum közé sorolták. Később, miután ezt felismerték, külön katalógusokat készítettek számukra.

A legismertebb mélyégkatalógusok szerkesztés

Az amatőrcsillagászok is készítenek mélyégkatalógusokat. Ezeket nem tudományos céllal készítik, hanem a népszerű, amatőrtávcsövekkel is megfigyelhető, látványos égitesteket gyűjtik össze. Az egyik ilyen katalógus a Herschel 400 katalógus.

Jegyzetek szerkesztés

  1. szerk.: Sragner Márta: Előszó, Mélyég csodák magyar szemmel, 2009, Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület. ISBN 978-963-87597-2-6 

További információk szerkesztés