Móricz Sándor

(1820–1882) honvédtiszt, tanár, honvéd ezredes, honvéd őrnagy

Nagyváradi és szepsiszentgyörgyi Móricz Sándor (Sepsikőröspatak, 1820. január 8.Nagyszeben, 1882. augusztus 20.) honvédtiszt, tanár, honvéd ezredes, honvéd őrnagy. Móricz Dénes honvéd őrnagy testvére.

Móricz Sándor
Született1820. január 8.[1]
Sepsikőröspatak
Elhunyt1882. augusztus 20. (62 évesen)[1]
Nagyszeben
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • tanár
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

A tullni utászati katonai szakiskolában (1836–1839) és a bécsi egyetemen tanult. 1842-ben alhadnagy lett. 1843–1848 között a II. székely határőrezred hadnagyaként a kézdivásárhelyi katonai iskola oktatója volt. 1845-ben hadnagyi rangot kapott. 1848–1849 között utász százados; a gyimesi és ojtozi szorosok erődítményi munkálatait végezte. 1849. augusztus 6-án Zsibónál letette a fegyvert. Bebörtönözték, ahonnan 1852-ben szabadult. Ezt követően egy ideig a nagykőrösi református gimnázium rajz- és számtantanára volt. 1856–1858 között elvégezte a bécsi műszaki főiskolát. 1858–1866 között fürdőigazgatóként dolgozott. 1859-től sepsiszentgyörgyi birtokán gazdálkodott. 1869-től ismét katona; 1869–1879 között alezredes és a szatmári 43. honvéd zászlóalj parancsnoka volt. 1872-től a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, 1873–1875 között a nagyszebeni honvéd dandár parancsnoka.

Magánélete

szerkesztés

1859-től Dobay Leontin/Klementina volt a felesége; Dobay Károly 1848-as honvéd ezredes leánya. 1861-től Marine Karolina a párja, aki 1902-ben hunyt el Kecskeméten.

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10794.htm, Móricz Sándor, 2017. október 9.

További információk

szerkesztés
  • Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1903)
  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.; 3. átdolgozott, javított kiadás. Budapest, Heraldika Kiadó, 2000.
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8