Móse Arensz

Móse Arensz, héberül: משה ארנס (Kaunas, Litvánia, 1925. december 27. – Szavjon, 2019. január 7.) litvániai születésű izraeli repülőmérnök, politikus, védelmi miniszter (1983–1984, 1990–1992, 1999), külügyminiszter (1988–1990).

Móse Arensz
Született	1925. december 27. Kaunas, Litvánia
Elhunyt	2019. január 7. (93 évesen) Szavjon, Izrael
Állampolgársága	izraeli amerikai (–1982)
Foglalkozása	diplomata politikus vállalkozó egyetemi oktató mérnök író tudós publicista
Tisztsége	a Kneszet tagja (1974. január 21. – 1977. június 13.) a Kneszet tagja (1977. június 13. – 1981. július 20.) a Kneszet tagja (1981. július 20. – 1982. január 19.) Ambassador of Israel to the United States (1982–1983) védelmi miniszter (1983. február 23. – 1984. szeptember 13.) a Kneszet tagja (1984. augusztus 13. – 1988. november 21.) tárca nélküli miniszter (1984. szeptember 13. – 1987. szeptember 4.) tárca nélküli miniszter (1988. április 18. – 1988. december 22.) a Kneszet tagja (1988. november 21. – 1992. július 13.) védelmi miniszter (1990. június 11. – 1992. július 13.) védelmi miniszter (1999. január 27. – 1999. július 6.) a Kneszet tagja (1999. június 7. – 2003. február 17.)
Iskolái	California Institute of Technology Massachusetts Institute of Technology George Washington Educational Campus
Sírhelye	Savyon Cemetery
weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Móse Arensz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Kaunasban, Litvániában született zsidó családba. Az apja gyáros, anyja fogorvos volt. Egy éves volt mikor Rigába, Lettországba költöztek és itt végezte az általános iskola tanulmányait. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált a család, ahol apjának üzleti érdekeltsége volt. New Yorkban telepedtek le és Árensz a George Washington Highschoolban folytatta tanulmányait. A Betar ifjúsági mozgalomban vezetőként tevékenykedett.

A második világháború alatt az amerikai hadsereg mérnöki testületében szolgált műszaki őrmesterként. Az izraeli függetlenségi nyilatkozatot követően 1948-ban Izraelben telepedett le és csatlakozott az Irgunhoz. Észak-Afrikába, főleg Marokkóba és Algériába és Európába küldték, hogy segítsen a helyi zsidó közösségeknek önvédelmi csoportok létrehozásában. 1949 márciusában visszatért Izraelbe, és az Irgunból kiépült Herut párt alapító tagja lett. Mérnökként dolgozott egy amerikai cégnél, amely a Tel-Aviv vízrendszereit tervezte.

1951-ben visszatért az Egyesült Államokba, és mérnöki tanulmányokat folytatott a Massachusetts Institute of Technology-n, majd a California Institute of Technology légiforgalmi mérnöki szakán tanult, ahol Csien Hszüe-szen tanítványa volt, majd egy ideig dolgozott a repülőgépiparban.

1957 és 1962 között a Technion egyetemi tanárként dolgozott. A Háárec újságírójaként is tevékenykedett. Számos cikket és egy könyvet írt a Varsói gettófelkelésről és a Zsidó Katonai Unióról (Żydowski Związek Wojskowy – ŻZW).

1962 és 1971 között az Israel Aerospace Industries vezérigazgató-helyettese volt, ahol nagy fejlesztési projekteket, köztük a Kfir vadászgép létrehozását felügyelte.

A Jom kippuri háború után kezdődött a politikai pályafutása. Az 1973-as választásokon a Likud képviselőjeként a Knesszet tagja lett. 1977-ben újraválasztották és a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke lett. A Camp David-i egyezményt és az egyiptomi–izraeli békeszerződést nem szavazta meg. 1980-ban Menáhém Begín miniszterelnök felajánlotta neki a védelmi miniszteri posztot, de nem fogadta el, mert nem értett egyet a békeszerződés bizonyos feltételeivel. 1981-ben ismért képviselő lett, de 1982. január 19-én lemondott róla, mert kinevezték nagykövetnek az Egyesült Államokba, ahol helyettesének a fiatal Benjámín Netanjáhút választotta. 1983 februárjában visszatért Izraelbe, miután kinevezték védelmi miniszternek Aríél Sárón helyett. 1984-ben tárcanélküli miniszter lett. 1988 és 1990 között külügyminiszter volt, ahol helyettese ismét Netanjáhú volt. 1990 és 1992 között ismét védelmi miniszter lett.

Miután a Likud elveszítette az 1992-es választásokat, visszavonult a politikától, de 1999-ben visszatért és ismét védelmi miniszter lett. Az 1999-es választásokat ismét elvesztette a Likud, de Árensz újra képviselő lett egészen 2003-ig.