Wikipédia

Maïwenn

francia színésznő, rendező, forgatókönyvíró

Maïwenn (fonetikusan: [majwɛn]),[10] eredeti nevén Maïwenn Le Besco (Les Lilas, 1976. április 17. – ) francia színésznő, forgatókönyvíró, filmrendező és producer.

Maïwenn
SzületettMaïwenn Aurélia Nedjma Le Besco
1976. április 17. (48 éves)[1][2][3][4]
Les Lilas[5][6]
Állampolgárságafrancia[7][8]
Nemzetiségefrancia
Házastársa
  • Jean-Yves Le Fur (2002. december – 2004)
  • Luc Besson (1993. január 2. – 1997)
Gyermekei
  • Shanna Besson
  • Diego Le Fur
SzüleiCatherine Belkhodja
Patrick Le Besco
Foglalkozása
Kitüntetéseia francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagja (2012)[9]
Színészi pályafutása
Aktív évek1981-től napjainkig
Híres szerepei
Rendezői pályafutása
Aktív évek2004-től napjainkig
Híres rendezései
Díjai
Zsűri díja (cannes-i fesztivál)
   Polisse (2012)
Lumières-díj – legjobb rendező
   Polisse (2012)
   ADN (2021)
A Wikimédia Commons tartalmaz Maïwenn témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályáját gyermekszínészként kezdte, eleinte teljes nevét használta, majd 1991-től kizárólag utónevét.[11][12] Első filmes megjelenésére három éves korában került sor a Jövőre... ha minden jól megy című vígjátékban, komolyabb szerepet 1983-ban kapott a Gyilkos nyár című filmdrámában; az igazi ismertséget azonban az önmaga által 2006-ban rendezett, önéletrajzi ihletésű dráma, a Pardonnez-moi[13] hozta el számára, amellyel két kategóriában is César-díjra jelölték (legígéretesebb fiatal színésznő és legjobb elsőfilmnes).

Színészként több alkalommal játszott Isabelle Adjani oldalán és olyan rendezők instruálták, mint Luc Besson, Claude Lelouch vagy a Larrieu testvérek.[14]

A többszörösen díjazott művész hat nagyjátékfilmet rendezett; Jeanne du Barry – A szerető című történelmi filmdrámáját 2023-ban a cannes-i fesztivál nyitófilmjének választották.[15]

Élete szerkesztés

Ifjú évei szerkesztés

Maïwenn vietnami és francia felmenőkkel bíró breton apa és francia-algériai anya, Catherine Belkhodja színésznő gyermeke. Anyai nagyapja az algériai háborúban az FLN oldalán harcolt, később a függetlenné vált ország adminisztrációjában töltött be fontos, politikai jellegű beosztásokat az 1970-es évek közepéig.[16]

Maïwenn huga Isild Le Besco francia színésznő, forgatókönyvíró és filmrendező, öccse Jowan Le Besco színész, operatőr, továbbá két féltestvére van.

Nem volt könnyű gyermekkora.[17] Myriam Bru művészügynök vallomása szerint: „Az anyja nem csinált karriert, és azt akarta, hogy mindenáron színésznő legyen. Három éves korában elvonszolta őt az összes castingra. Később Maïwenn már egyedül járt oda, mindkét kezében egy gyerekkel, hátán egy másikkal. Őrület, rendkívül megható volt, ő volt az anyjuk. Nem voltam hajlandó az ügynöke lenni. Túlságosan az anya vágyát éreztem, és nem eléggé a gyermek vágyát”. Maïwenn gyermekbántalmazással is vádolja szüleit.[16][17][18]

Szakmai pályafutása szerkesztés

1990 februárjában tizenhárom évesen megnyerte a tizenéves lányok és fiatalasszonyok francia divatlapja, a 20 ans magazin modellversenyét.[19]

Gyermekként és tizenévesen több filmszerepet kapott; ezek közül kiemelkedett a Gyilkos nyár, amelyben a főszereplő Isabelle Adjani karakterét alakítja gyermekként, valamint a Tini démon, melyben főszerepet játszott Johnny Hallyday oldalán. Ez utóbbira felfigyelve kapott kisebb szerepet a Léon, a profiban, majd játszhatta el a földönkívüli díva, Plavalaguna szerepét Az ötödik elemben.[20]

Színitanodai tanárnője, Corine Blue biztatására, hogy az órán improvizáljon édesanyjáról, nekilátott egy nagyrészt önéletrajzi egyszemélyes előadás (ahogy ő nevezte: One-Maï-Show), a Le Pois chiche (Csicseriborsó) megírásának, amelyet a Café de la Gare-ban adott elő 2002 végén Orazio Massaro rendezésében.[20][21]

2006 novemberében készült el első, részben önéletrajzi filmje, a Pardonner-moi, amellyel a 2007-es César-gálán két kategóriában jelölést kapott (legígéretesebb fiatal színésznő és legjobb elsőfilmnes). Maïwenn szerint, miután Besson megtudta, hogy a saját pénzét tervezi felhasználni a film elkészítésére, azt mondta neki: „Azonnal abba kell hagynod, amit csinálsz. Őrült vagy. Senki sem fekteti be a saját pénzét egy filmbe.” A film megtekintése után azonban bocsánatot kért, mondván: ebben az esetben igaza volt.[22] 2008-ban forgatta a Színésznők bálja című második nagyjátékfilmjét zenés komédia stílusban, a színésznők rejtett arcairól. Ebben a szereplők egy-egy kijelölt zeneszerző dalát adják elő, a film zenéjét Gabriel Yared felügyelte. Maïwenn az év felfedezettjeként 2009-ben Henri-Langlois-díjat vehetett át Ken Loach rendezőtől. A film egyik szereplőjét, JoeyStarr rappert 2010-ben a legjobb mellékszereplő kategóriában César-díjra jelölték.[23]

 
Maïwenn a 2009-es Deauville-i Nemzetközi Filmfesztiválon

2009-ben az amerikai filmeknek szentelt Deauville-i Nemzetközi Filmfesztivál Cartier-díjának zsűriét vezette, ahol a díjat A harcmező hírnökei című háborús filmdráma kapta.

Harmadik filmrendezésével nemzetközi ismertségre tett szert, a Polisse című társadalmi dráma elnyerte a zsűri díját a 2011-es cannes-i fesztiválon. A Karin Viard, Marina Foïs, JoeyStarr és saját főszereplésével készült, a párizsi rendőrség kiskorúak védelmét szolgáló brigádjának mindennapi küzdelméről szóló film mind a kritika, mind pedig a nézők körében sikert aratott.[24] Maïwenn mindhárom filmjében egy kamerával szerepel, ami gyerekkori elragadtatásból és az örvényszerű „filmezés a filmben” technikának (mise en abyme) a történetmesélésben való alkalmazása iránti érdeklődéséből fakad.[25]

2012 júniusában Karl Lagerfeld őt választott Brad Pitt-tel együtt a Chanel márka reklámarcának.[26]

 
Maïwenn a 2015-ös cannes-i fesztiválon

A 2015-ös cannes-i fesztiválon volt a világpremierje negyedik nagyjátékfilmjének, Az én szerelmemnek, Vincent Cassel és Emmanuelle Bercot (aki elnyerte a legjobb női alakítás díját) főszereplésével. 2020-ra készült el az ADN című filmdrámája, amelyben Fanny Ardant, Louis Garrel és Marine Vacth mellett ő maga is játszott. A filmet beválogatták a Covid19-pandémia miatt elmaradt 2020-as cannes-i fesztivál „Visszatérő alkotók filmjei” közé, így – bár nem díjazhatták – a főcímben és a promóció során feltüntethető a « Cannes 2020 » cimke. A világjárvány azonban erősen korlátozta a film forgalmazását.

2022-ben készült el Jeanne du Barry – A szerető című történelmi filmje, amelynek címszerepét maga a rendezőnő játssza, XV. Lajos francia király szerepére pedig Johnny Deppet kérte fel. A film világpremierjére a 2022-es cannes-i fesztivál versenyen kívül vetített nyitófilmjeként kerül sor.[27]

Magán- és családi élete szerkesztés

A szüleivel való rossz kapcsolata miatt 15 éves korában úgy döntött, hogy a szakmai tevékenységében nem használja többé a vezetéknevét és a filmek főcímlistáján, illetve a stáblistákon kizárólag keresztnevén szerepel.

1991-ben a 17 évvel idősebb Éric Serra zeneszerzővel együtt élő 15 éves Maïwenn találkozott Luc Bessonnal, aki ugyancsak 17 évvel volt idősebb nála. A pár a következő évben összeházasodott; 1993. január 3-án megszületett lányuk, Shanna.[20]

1996-ban Az ötödik elem forgatása alatt Luc Besson elhagyta őt Milla Jovovich miatt. Az akkor Los Angelesben élő Maïwenn idegösszeomlást kapott, majd súlyos depresszióba esett, bulimiás lett, alkoholt és kábítószert fogyasztott, huszonöt kilót fogyott, végül már nem volt se bankszámlája, se társadalombiztosító kártyája.[17][20] A hullámvölgyből pszichológus segítségével sikerült kijönnie.[17] 2001-ben visszatért Párizsba, rádiózott, reklámokban tűnt fel, majd a humorista-színész Smaïn, valamint Jean-Paul Gaultier divattervező asszisztense lett, és francia-angol fordításokat készített, végül beiratkozott egy színitanodába.[28] A Café de la Gare-ban színre vitt produkciója és annak sikere segített neki végképp önmagára találnia.[18]

2002 decemberében, hét hónappal találkozásuk után, férjhez ment Jean-Yves Le Fur üzletemberhez; 2003 júliusában megszületett fiuk, Diego. A pár 2004-ben elvált.[29]

2012-ben kitüntették a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagja címmel.[9]

Filmográfia szerkesztés

Színészként szerkesztés

Játékfilmek szerkesztés

Év Magyar cím Eredeti cím Szerep Magyar hang Rendező
1981 Jövőre... ha minden jól megy L'Année prochaine si tout va bien Prune — Jean-Loup Hubert
1983 Gyilkos nyár L'Été meurtrier Éliane fiatalon — Jean Becker
1986 Kegyelmi állapot L'État de grâce — — Jacques Rouffio
1987 – Cinématon no 994 önmaga Gérard Courant
1988 – L'Autre Nuit Joan Jean-Pierre Limosin
1990 Lacenaire halála Lacenaire Hermine — Francis Girod
1991 Tini démon La Gamine Carole Lambert Somlai Edina Hervé Palud
1994 Léon, a profi Léon Ouin-Ouin, a fiatal szőke nő — Luc Besson
1997 Az ötödik elem Le Cinquième Élément Plavalaguna díva Détár Enikő Luc Besson
2000 – La Mécanique des femmes — Jérôme de Missolz
2001 – 8, rue Charlot [30] Karine Bruno Garcia
2003 Magasfeszültség Haute Tension Alex Roatis Andrea Alexandre Aja
2004 – Osmose egy barátnő a partin Raphaël Fejtö
– Les Parisiens Shaa, az énekesnő Claude Lelouch
2005 Szeretni bátorság Le Courage d'aimer Shaa, az énekesnő — Claude Lelouch
2006 – Pardonnez-moi Violette Maïwenn
2008 Színésznők bálja Le Bal des actrices önmaga — Maïwenn
2011 Polisse Polisse Melissa — Maïwenn
2012 Kalóz TV Télé Gaucho Yasmina Szávai Viktória Michel Leclerc
2013 Tökéletes szerelmi bűntény L'amour est un crime parfait Anna Solecki Janka Larrieu testvérek[14]
2017 – Le Prix du succès Linda Teddy Lussi-Modeste
2019 – All Inclusive Paloma Fabien Onteniente
2020 – Sœurs Norah Yamina Benguigui
– ADN Neige Maïwenn
– The Man in the Hat motoros nő John-Paul Davidson
Stephen Warbeck
2021 Tralala Tralala Barbara — Larrieu testvérek[14]
2022 – Neneh Superstar Marianne Bellage Ramzi Ben Sliman
Szeretteim Les Miens Emma — Roschdy Zem
2023 Jeanne du Barry – A szerető Jeanne du Barry Jeanne du Barry — Maïwenn

Televíziós alkotások szerkesztés

Év Magyar cím Eredeti cím Szerep Rendező Megjegyzés
1983 Maigret felügyelő nyomoz
Maigret karácsonya epizód 		Les Enquêtes du commissaire Maigret
Un Noël de Maigret epizód 		Colette Jean-Paul Sassy televíziós sorozat
1985 – Double Face a kislány Serge Leroy tévéfilm
1990 – La Famille Ramdam — Christiane Lehérissey televíziós sorozat
2001 – L'Oiseau rare Diane Didier Albert tévéfilm
2002 – Caméra Café
La Fiancée venue du froid epizód 		Irina Katostefia — televíziós sorozat
– Nestor Burma
Concurrences déloyales epizód 		Jade Jacob Berger televíziós sorozat
2018 – Nox Julie Susini Mabrouk el Mechri televíziós minisorozat

Rendezőként szerkesztés

Év Magyar cím Eredeti cím Feladatkör Megjegyzés
Rendező Író Producer
2004 – I'm an Actrice Igen Igen Nem kisjátékfilm
2006 – Pardonnez-moi Igen Igen Igen
2009 Színésznők bálja Le Bal des actrices Igen Igen Nem
2011 Polisse Polisse Igen Igen Nem
2015 Az én szerelmem Mon roi Igen Igen Nem
2020 – ADN Igen Igen Igen
2023 Jeanne du Barry – A szerető Jeanne du Barry Igen Igen Nem

Fontosabb díjak, jelölések szerkesztés

Év Díj / Szervezet / Rendezvény Kategória Film Eredmény Megj.
2010 Kristály Glóbusz [31] legjobb színésznő Színésznők bálja Jelölve
2011 Cannes-i fesztivál Arany Pálma Polisse Jelölve [32]
A zsűri díja Elnyerte
2011 Stockholmi Nemzetközi Filmfesztivál Bronz Ló a legjobb filmnek Jelölve
2012 César-díj legjobb rendező Jelölve [33]
legjobb eredeti forgatókönyv [34] Jelölve
2012 Lumières-díj legjobb rendező Elnyerte [35]
legjobb forgatókönyv [34] Jelölve
Kristály Glóbusz [31] legjobb film Jelölve
Sarasotai Filmfesztivál Közönségdíj a világ legjobb filmjének Elnyerte [36]
SACD-díj [37] A filmes szakág díja Elnyerte [38]
2015 Hamburgi Filmfesztivál Kritikusok díja Az én szerelmem Jelölve
2015 Cannes-i fesztivál Arany Pálma Jelölve [39]
2016 César-díj legjobb rendező Jelölve [40]
legjobb film [41] Jelölve
2016 Lumières-díj legjobb rendező Jelölve
2020 Zürichi Filmfesztivál „A Tribute to...” díj Elnyerte [42]
Genti Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíj a legjobb filmnek ADN Jelölve
Szabad Zóna Filmfesztivál (Szerbia) legjobb film Jelölve
San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál Közönségdíj a legjobb filmnek Jelölve
2021 César-díj legjobb rendező Jelölve [43]
2021 Lumières-díj legjobb rendező Elnyerte [44]
Alice Guy-díj [46] legjobb nő által rendezett francia vagy frankofón film Jelölve

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ GeneaStar
  4. ↑ Roglo
  5. ↑ http://www.plush.be/en/director/maiwenn-le-besco/movies
  6. ↑ Last.fm
  7. ↑ At Cannes, Women With Diverse Visions (angol nyelven), 2011. május 18. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  8. ↑ Movie Listings for June 15-21 (angol nyelven), 2012. június 15. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  9. ↑ a b Nomination ou promotion dans l'ordre des Arts et des Lettres janvier 2012 (francia nyelven). culture.gouv.fr. Ministère de la Culture, 2012. január 16. [2023. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  10. ↑ A Maïwenn breton eredetű női utónév, amely két másik keresztnév, a „Marie” és a fehér, tiszta, szent jelentésű breton „Gwenn” összevonásával jött létre.
  11. ↑ „Először is, Maïwennnek vagy Maïwenn Le Bescónak hívjuk? Maïwenn. Nagyon ragaszkodom hozzá, megőrülök, ha hozzáteszik, hogy « Le Besco ». Ez a vezetéknevem, ez az apám. Meg akarom tartani magamnak.” Lásd: Marianne Mairesse: Les confidences de Maïwenn Le Besco (francia nyelven). marieclaire.fr. Marie Claire, 2009. február 5. [2023. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  12. ↑ „Néhány évvel ezelőtt a Liberation egy cikket szentelt nekem, és a keresztnevemhez hozzáadták a Le Bescót. Azóta más újságírók is elkövették ugyanezt a hibát, és ez bosszant. A keresztnevem odaadom, de a vezetéknevem csak az enyém.” Lásd: Guillemette Olivier-Odicino: « Maux et Merveilles » (francia nyelven) (PDF, 610 KB). Télérama, 2006 [2023. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  13. ↑ Jelentése: Bocsássatok meg. Hivatalos magyar címe nincs.
  14. ↑ a b c Arnaud Larrieu és Jean-Marie Larrieu testvérpár.
  15. ↑ Jeanne du Barry de Maïwenn en ouverture du 76e Festival de Cannes (francia nyelven). festival-cannes.com. Festival de Cannes, 2023. április 5. [2023. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 7.)
  16. ↑ a b Pascale Nivelle: Elle tuerait père et mère (francia nyelven). liberation.fr. Libération, 2002. április 10. [2022. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 11.)
  17. ↑ a b c d (CB): Maïwenn battue et maltraitée (francia nyelven). 7sur7.be. DPG Media NV, 2011. július 1. [2022. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  18. ↑ a b Guillemette Olivier-Odicino: « Maux et Merveilles » (francia nyelven) (PDF, 610 KB). maiwenn.com. Télérama, 2006 [2023. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  19. ↑ Couverture du périodique 20 ans – (France, Février 1990, N°42) (francia nyelven). dansmesarchives.blogspot.com, 2011. október 31. [2023. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  20. ↑ a b c d Guillaume Loison: Au commencement était Maïwenn (francia nyelven). nouvelobs.com. L'Obs, 2014. október 23. [2022. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  21. ↑ Maïwenn - Le pois chiche (francia nyelven). heatreonline.com, 2002. november 17. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  22. ↑ Christopher Wallenberg: Maïwenn: from child star to writer-director (angol nyelven). bostonglobe.com. The Boston Globe, 2012. május 19. [2022. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 14.)
  23. ↑ Philippe Pelletier: César 2010 (francia nyelven). cineartistes.com, 2010. január 25. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  24. ↑ Audrey Soto: Box-office 14h : Polisse prend le pouvoir (francia nyelven). cineserie.com, 2011. október 19. [2023. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  25. ↑ Philippa Hawker: Into the danger zone (angol nyelven). smh.com. The Sydney Morning Herald, 2012. június 23. [2023. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  26. ↑ Maïwenn, nouvelle égérie Chanel (francia nyelven). fashionnetwork.com, 2012 [2023. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  27. ↑ Jeanne du Barry de Maïwenn en ouverture du 76e Festival de Cannes (francia nyelven). festival-cannes.com. Festival de Cannes, 2023. április 5. [2023. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 7.)
  28. ↑ Karelle Fitoussi: Maïwenn, le feu sous la grâce. (franciául) Paris Match, 3563. sz. (2017. augusztus 31.) 7–9. o. ISSN 2490-9653
  29. ↑ Divorced – Maïwenn and Jean-Yves Le Fur (angol nyelven). whosdatedwho.com, 2004 [2017. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  30. ↑ Kisjátékfilm
  31. ↑ a b A francia sajtó évente kiosztott művészeti és kulturális díja.
  32. ↑ Philippe Pelletier: Festival de Cannes 2011 (francia nyelven). cineartistes.com, 2012. május 24. [2021. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 12.)
  33. ↑ César 2012 – Liste officielle des nominations (francia nyelven) (pdf). Académie des Arts et Techniques du Cinéma, 2012. január 28. [2012. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  34. ↑ a b Emmanuelle Bercot forgatókönyvíróval közösen.
  35. ↑ Prix Lumières 2012 : "The Artist", Omar Sy et Maïwenn récompensés (francia nyelven). allocine.fr, 2012. január 14. [2022. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 12.)
  36. ↑ Dayle Hoffmann: SFF Award Winners (angol nyelven). daylehoffmann.wordpress.com, 2022. április 23. [2023. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 12.)
  37. ↑ A francia Drámaírók és Zeneszerzők Szövetsége (Société des auteurs et compositeurs dramatiques – SACD) által több művészeti ágban kiosztott díj.
  38. ↑ La SACD récompense les auteurs de l'année 2012 (francia nyelven). sacd.fr, 2022. március 24. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  39. ↑ Philippe Pelletier: Festival de Cannes 2015 (francia nyelven). cineartistes.com, 2016. május 11. [2021. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 12.)
  40. ↑ Palmarès 2016 - 41 ème cérémonie des César (francia nyelven). Académie des Arts et Techniques du Cinéma, 2016. február 27. [2016. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  41. ↑ Alain Attal producerrel közösen.
  42. ↑ Maïwenn receives the A Tribute To... Award in Zurich (angol nyelven). filmfestivals.com, 2020. október 2. [2021. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 12.)
  43. ↑ Palmarès 2021 (francia nyelven). academie-cinema.org. AATC, 2021. március 13. [2021. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
  44. ↑ Brigitte Baronnet: Lumières 2021 : Les choses qu'on dit, les choses qu'on fait, film de l'année (francia nyelven). allocine.fr, 2021. január 19. [2022. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 12.)
  45. ↑ Véronique Le Bris,: Récompenser la réalisatrice de l’année (francia nyelven). prixaliceguy.com, 2019. február 8. [2023. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 12.)
  46. ↑ A történelem első női rendezője előtt tisztelgő, 2018 óta odaítét civil kezdeményezésű elismerés olyan francia vagy frankofón filmnek, amelyet nő rendezett. A díjat Véronique Le Bris újságíró alapította, hogy ezzel is javítsa a női filmes díjazottak arányát.[45]

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Maïwenn című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Maïwenn&oldid=26544891”