Machaeropterus striolatus
A Machaeropterus striolatus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó faj.[1]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
;_Serra_do_Divisor_National_Park,_Acre,_Brazil.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Machaeropterus striolatus (Bonaparte, 1838) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Machaeropterus striolatus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Machaeropterus striolatus témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte francia ornitológus írta le 1838-ban, a Pipra nembe Pipra striolata néven.[2] Egyes szervezetek szerint a királykapipra (Machaeropterus regulus) alfaja Machaeropterus regulus striolatus néven.[3]
Előfordulása szerkesztés
Dél-Amerikában, Brazília, Ecuador, Guyana, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 10 centiméter.[5]
Életmódja szerkesztés
Kisebb gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 15.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. március 15.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 15.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 15.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. március 15.)
