Magnézium-klorid
| Magnézium-klorid | |
| |
| |
| IUPAC-név | Magnézium-klorid |
| Szabályos név | Magnézium-klorid |
| Más nevek | E511 |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | [7786-30-3] (anhidrát) [7791-18-6] (hexahidrát) |
| ATC kód | A12CC01, B05XA11 |
| Gyógyszer szabadnév | magnesium chloride |
| Gyógyszerkönyvi név | Magnesii chloridum hexahydricum, Magnesii chloridum 4,5-hydricum |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | MgCl2 MgCl2·6H2O |
| Moláris tömeg | 95,211 g/mol (anhidrát) 203,31 g/mol (hexahidrát) |
| Megjelenés | színtelen, vagy fehér kristályok |
| Sűrűség | 2,32 g/cm³ (anhidrát) 1,56 g/cm³ (hexahidrát) |
| Olvadáspont | 714 °C (987 K) |
| Forráspont | 1412 °C (1685 K) |
| Oldhatóság (vízben) | 542 g/l (20 °C) |
| Oldhatóság (metanol) | 7,4 g/l (30 °C) |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | monoklin[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Irritatív (Xi)[2] |
| R mondatok | R36/37[2] |
| S mondatok | Nincs S-mondat[2] |
| LD50 | 2800 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át) 8100 mg/kg (hexahidrát, patkány, szájon át)[2] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Magnézium-fluorid Magnézium-bromid Magnézium-jodid |
| Azonos anion | Berillium-klorid Kalcium-klorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A magnézium-klorid a magnézium klórral alkotott sója, melynek képlete MgCl2 anhidrát (vizet nem tartalmazó) formában, hidrátként pedig MgCl2(H2O)x. Általában tengervízből állítják elő. A magnézium-kloridot legnagyobb mennyiségben tiszta magnézium előállítására használják fel.
Szerkezete és előállítása szerkesztés
A MgCl2 kristályos formában fordul elő. A magnézium-klorid hidrátformái különböző hőmérsékleti értékek mellett fordulnak elő MgCl2(H2O)x, a hőmérséklet növelésével egyre kevesebb víz található benne: x = 12 (-16,4 °C), 8 (-3,4 °C), 6 (116,7 °C), 4 (181 °C), 2 (körülbelül 300 °C).[3]
A számos hidrátból következően a magnézium-klorid gyenge sav.
A magnézium-klorid a magnézium-hidroxidból hidrogén-klorid (sósav) segítségével állítható elő.
A magnézium-karbonátból is hasonló reakció segítségével állítható elő.
A legtöbb származékában a MgCl2 oktaéderes komplexet alkot, tetraéderes változata kevéssé elterjedt. Utóbbira példa a [NEt4]2[MgCl4].[4]
Felhasználása szerkesztés
A magnézium-klorid számos magnéziumtartalmú vegyület előállításának alapja.
Elektrolízis útján tiszta magnézium állítható elő belőle.[5]
- MgCl2 → Mg + Cl2
A magnézium-kloridot a magnézium előállításán kívül még számos más célra is felhasználják, például a textiliparban, a papírgyártás során, tűzálló anyagok készítésére, cementgyártás során, hűtőszekrények gyártásánál, por és erózió ellen. A magnézium-kloridot a PCR (polimeráz-láncreakció) során is alkalmazzák, mert meggyorsítja a DNS fragmentumok keletkezését.
Élelmiszeripari felhasználás szerkesztés
Magnézium-kloridot az élelmiszeriparban elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként alkalmaznak E511 néven. Elsősorban szójaszószban és tisztított zöldségekben fordul elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincsen meghatározva, de nagy mennyiségben hashajtó hatású.
Jégtelenítő tulajdonsága szerkesztés
Az USA-ban elterjedt szokás az útburkolatok téli időszakban történő jegesedésének megakadályozására magnézium-klorid alkalmazása. A nátrium-kloridhoz képest sokkal környezetbarátabb, a növényeket alig károsítja, korrodáló hatása töredéke a nátrium-kloridénak. Oldatként, vagy kristályok formájában az úttestre szórva alkalmazzák.
Bár a magnézium-klorid jelentősen javítja az útburkolat közlekedési tulajdonságait, van kellemetlen hatása is. Elektromos szigetelők esetén a magnézium-klorid megnöveli az átütés, vagy a rövidzárlat esélyét, valamint az alumíniumból és/vagy acélból készült elektromos pólusokat korrodálja.
Pormegkötő tulajdonsága szerkesztés
A magnézium-klorid megköti a levegő nedvességtartalmát, és a talajon vékony folyadékréteget hoz létre, melynek következtében a levegőben található szálló por mennyisége nagy mértékben csökken.
Alkalmazása hidrogén tárolására szerkesztés
A magnézium-kloridot hidrogén tárolására is használják, ugyanis a hidrogénatomokban gazdag ammóniával szilárd halmazállapotban Mg(NH3)6Cl2-t alkot. Az ammónia melegítés hatására távozik, és belőle nagy mennyiségű hidrogéngáz szabadítható fel.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Römpp Vegyészeti Lexikon L-P, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1983. ISBN 963-10-3269-8
- ↑ a b c d A magnézium-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 22. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
- ↑ N. N. Greenwood, A. Earnshaw, Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. ISBN 963-18-9144-5
- ↑ Hill, Petrucci, McCreary, Perry, "General Chemistry", 4th ed., Pearson/Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, USA.
Források szerkesztés
- Handbook of Chemistry and Physics, 71st edition, CRC Press, Ann Arbor, Michigan, 1990.
- https://web.archive.org/web/20040314010235/http://www.usda.gov/rus/electric/engineering/2001/magnesium_chloride.htm
- http://www.food-info.net/uk/e/e511.htm