Wikipédia

Magyar életrajzi lexikon

életrajzi lexikon (1967–1994), szerk.: Kenyeres Ágnes

A Magyar életrajzi lexikon a 20. század második felének jelentős magyar tudományos műve.

Magyar életrajzi lexikon
Szerzőszerk. Kenyeres Ágnes
Első kiadásának időpontja1967–1994
Nyelvmagyar
Témakörnevezetes magyar személyek életrajzai
Műfajlexikon
Részei4 kötet
Kiadás
Magyar kiadásAkadémiai Kiadó, Budapest
Nem tévesztendő össze Magyar életrajzi lexikon (Gulyás) 1925–1929 között kiadott irodalmi életrajzi lexikonnal.

Története szerkesztés

Mivel nagyobb – de nem feltétlenül tudományos – magyar életrajzi lexikonok e mű előtt utoljára az 1930-as években készültek (A magyar társadalom lexikonja, Három évtized története életrajzokban. Magyarország monografiája 1900-1932, Magyar nemzeti lexikon, Ezer kortárs. Az 1936-os év lexikona), szükséges gondolatnak számított az 1960-as években a Magyar életrajzi lexikon megírása. A szerkesztési munkálatok vezetésével az Akadémiai Kiadó a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársát Kenyeres Ágnest kérték fel. Az 1967–1969-ben megjelent két kötetes monumentális alkotás körülbelül 2100 kéthasábos nyomtatott oldalon több ezer magyar személy rövid életrajzát és a rájuk vonatkozó szakirodalmat tette közkincsé. Az Előszó szerint:

„A hazai könyvkiadás történetében ez a mű az első olyan általános életrajzi lexikon, amely bemutatja mindazokat, akiknek államalapításunktól kezdve szerepük volt a közélet, a politikai, a gazdasági, a tudományos, a kulturális és a művészeti élet különböző területein, mindazokat, akik elindítói és résztvevői voltak a magyar munkásmozgalomnak, megalapozói a magyar iparnak, kezdeményezői a műszaki fejlődésnek. Szerepelnek a lexikonban többek között királyok, államfők, hadvezérek, politikusok, egyházi személyek, üzletemberek, ipari úttörők, mecénások, forradalmárok, tudósok, művészek, írók, újságírók, artisták, utazók, orvosok, mérnökök, sportolók, még kalandorok és betyárok is.”

Az 1980-as évekre szükségessé vált egy javított kiadás sajtó alá rendezése, ekkor viszont újbóli megjelentetés helyett egy III., kiegészítő kötetet csatoltak az első kettőhöz. Ennek előszavában beszámoltak arról, hogy:

„Az első ízben kiadásra kerülő harmadik kötet legterjedelmesebb része azoknak az életrajzát tartalmazza, akiknek életútja 1967 és 1978. szeptember 30. között zárult le. De többet is nyújt ennél. A harmadik kötet szereplőinek pályája sok esetben visszanyúlik a tizenkilencedik század utolsó negyedéig. A szerkesztés ezért belevette a gyűjteménybe azoknak a kortársaknak az életrajzát is, akiknek működése huszadik századi, tehát ugyanezen nagyobb időszak szereplői voltak, de kimaradtak az első két kötetből, mert még nem állt róluk rendelkezésre elégséges adat. ezáltal a harmadik kötet - közel négyezer címszavával olyan információk tárházát tartalmazza századunk életének szereplőiről, amely egyetlen más kézikönyvben sem található. Akárcsak az előzőeket, ezt a kötetet is sokrétű bibliográfia teszi teljessé és számos illusztráció gazdagítja.”

Az 1994-es kiadáskor egy 4. kiegészítő kötet is került a sorozathoz A–Z (1978–1991) címmel. Ennek adatgyűjtése 1990-ben fejeződött be. A teljes szintézis több mint 4000 oldal terjedelemben körülbelül 20.000 szócikket tartalmaz.

A mű alapos adatanyaga miatt napjainkban is jól használható, különösen a XX. századi személyekkel kapcsolatban. Ingyenes elektronikus formában a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról érhető el. Ennek ellenére létezik egy még frissebb áttekintés, ez pedig a 2001 és 2007 között megjelent 6 kötetes Új magyar életrajzi lexikon.

Kötetbeosztása szerkesztés

Kötetszám
Cím
Kiadási év
Oldalszám
ISBN
I. kötet A–K 1967 1039 -
II. kötet L–Z 1969 1104 -
III. kötet Kiegészítő kötet A–Z 1981 899 ISBN 963-05-2500-3
IV. kötet A–Z (1978–1991) 1994 993 ISBN 963-05-6422-X

Források szerkesztés

Kapcsoló szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_életrajzi_lexikon&oldid=24043515”